Druidák és orchideák bizalmas találkája a marhavásáron – őrült nyomozás

Ha az ember fellapozza egy-egy indoeurópai gyök leszármazási listáját, nemcsak a vertikális (radiális) összefüggések lepik meg, vagyis egy-egy mai szó olykor bravúros visszavezetése, hanem az is, sőt olykor legfőképpen az, hogy „horizontálisan” mai, egymástól fogalmilag távolinak hitt szavak mégiscsak sejtelmes, mély rokonságban állnak egymással. A deru-, dr(e)u-, „szilárd”, „fa” jelentésű indoeurópai gyök egy szép fejleménysorával a druidáktól a fagyöngyön át a tiszta tudásig, az angol tree, „fa” és trust, „bizalom” szavakig már találkozhatott az esetleges ny. olvasó. Ezeknek a szavaknak olyan további fejlődése, mint amilyen az angol betroth, „eljegyez”[1], „dendrofília”, vagy a kosborfélék családjába tartozó, Olof Peter Swartz (1760 – 1818) által 1799-ben felállított, mintegy 1500 fajt számláló, trópusi-szubtrópusi, fáról lecsüngő (epifita) vesszőkosbor nemzetség[2] tudományos neve, a Dendrobium[3] teljes terjedelmében nyilvánvalóan szinte felmérhetetlen.

jeles vesszőkosbor

De a botanikához érve nem mehetek el szó nélkül egy egészen különös „leágazás” mellett. A fenyőfélék családjába tartozó himalájai cédrus angol neve deodar. A magyar társnév is „deodárfa”[4], mi több, a bonyolult történetű taxon Cedrus deodara[5]. A deodár a fa szanszkrit देवदारु, devadaru megnevezéséből származik[6], melynek देव-, deva-, „isteni” előtagja ugyanarra az indoeurópai deywos, „isten” szóra megy vissza, mint például a latin Deus, „Isten” szó[7]. A –दारु, –daru utótag pedig „erős”, „fa”, „fából készült” jelentésű – nem is csoda, hiszen ez is a deru-, dr(e)u-  indoeurópai gyökből származik.[8] Az angol deodar szó csengése emlékeztet a cedaréra („cédrus”). Ez azonban csak véletlen, amennyiben kizárunk egy kis párhuzamos nyelvfejlődési együttformálódást: a „cédrus” az azonos jelentésű ógörög κέδρος, kedros szóból származik[9], melynek eredete ismeretlen. (A görög szó azonban vélhető rokonságban áll a „citrussal”.[10])

Csontváry Kosztka Tivadar (1853 – 1919): Magányos cédrus (1907); Sass Brunner Erzsébet (1889 – 1950): Magányos deodárfa teliholdnál (1941)

Úgyszintén számos egyszerű továbblépést találni, mint amilyen a tölgyről a makkra történő asszociáció az óír derucc, vagy a gyantára, kátrányra átugró óangol te(o)ru, tierwe szavakban.[11] Ez utóbbiakból fejlődött a mai angol tar szó a kátrány megjelölésére.[12] De például a szilárd ember, megeshet, hajthatatlan is, mint a tölgy, ilyenként makacs, és a kérlelője szemében így morcosként tűnik fel. Máris előttünk áll a középangolban belépő dour, „morcos”, mely közvetlenül ugyan a latin durus, „kemény”, „tartós” fejleménye, amit a hajukat daueroltatóknak[13] kár is mondanom, de a durus, igaz, csak egyik, leszármaztatása ugyanerre az indoeurópai gyökre vezet[14]. Szép is lenne innen a magyar „durcásra” ugrani, de azt legfeljebb a „dúccal”[15], a „daccal” és a „duzzadnival” hozzák rokonságba.[16]
A deru-, dr(e)u- gyökkel csak hangzásban és távolabbi értelemben áll rokonságban a treystis, „makacs”, „rossz hangulatú” jelentésű indoeurópai szó. Ennek egyik leszármazottja, előitáliai közvetítéssel[17], a latin tristis, „szomorú”, „gyászos”.[18] Ennek folyományaként kapjuk az azonos értelmű francia triste szót, melyet ritkán (trist alakban is[19]) az angol is használ ebben a jelentésben.

A szó másik jelentése az angol tájnyelvben „marhavásár”.[20] Kétségtelen, hogy vásárra terelt marhákat Brazíliában olykor a menet közben lelegelt vadvirágok a mal triste, „szomorú betegség” nevű bajba sodortak[21], mégis nehéz abban hinni, hogy ez az ismeret az internet előtti korban valahogy beszivárgott volna a régi angol gazdák tudásbázisába.
A középangolban tristnek is, trystnek is írták a mai angol tryst, „találka” szót, mely, ha szabad mérlegelnem, az indoeurópai deru-, dr(e)u- gyök fejleményei közt a legkülönösebb. Az ebből kialakult előgermán trausta, „menedék” az alapja óskandináv utakon át az ófrancia tristre, „vadászles” szónak. Ebből az angol „találkahelyet”, majd „találkát” alakított ki.[22]
Amikor egy alkalomból a nagyszerű zenekritikus, Kroó György (1926 – 1997) nyelve megbotlott és a Walkür (WWV86B) első felvonásának kőrisét tölgynek mondta (Esche – kőris, Eiche – tölgy), egy ideig kerengett a kiszólás, hogy „ennek a Kroónak minden tölgy”. Ebben az egyben nem szeretnék rá hasonlítani, úgyhogy a tölgyről szóló leágazásaimat ezzel befejezem (azt hiszem).

---

[1] https://en.wiktionary.org/wiki/betroth

[2] https://www.britannica.com/plant/Dendrobium

[3] Dendrobium

[4] https://mandadb.hu/tetel/608165/Maganyos_deodarfa_teliholdnal

[5] Cedrus deodara

[6] https://www.ahdictionary.com/word/search.html?q=Deodar

[7] देव-

[8] -दारु

[9] https://en.wiktionary.org/wiki/cedar#Etymology

[10] κέδρος

[11] https://lrc.la.utexas.edu/lex/master/0350

[12] https://en.wiktionary.org/wiki/tar#Etymology_1

[13] https://en.wiktionary.org/wiki/dour#Etymology

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/durus#Latin

[15] Etimológiai szótár

[16] https://hu.wiktionary.org/wiki/durc%C3%A1s

[17] https://en.wiktionary.org/wiki/tristis#Latin

[18] treystis

[19] https://wikidiff.com/triste/trist

[20] triste

[21] mal triste

[22] https://en.wiktionary.org/wiki/tryst