A kucsmás szíbia és néhányan, akikhez nincs köze

…
szentségtörőt ki diccsel övez, becsül,
népámitó fejére méltán
hullnak a mennyei büntetések.

Alkaios (Kr. e. 630? – Kr.e. 570?): Szentségtörőt ki diccsel övez…
Majtényi Zoltán fordítása (1984)[1]

A napmadárfélék családjába tartozó kucsmás szíbia elsődleges élőhelye a nepáli Himalája 1500-3000 méter magasságú sávjának erdősége, bár a téli hideg elől 600 méter „mélységbe” is le-lebocsátkozik, sőt, Pakisztán és India területén is megfigyelik[2]. Mint ahogy többször láttuk, a zord körülményekhez szokott madarakat az ember térnyerése kevésbé fenyegeti. Így van ez a kucsmás szíbiával is.[3] Életmódjáról forrásaink keveset közölnek. A tojó és a hím küllemre hasonlók. Ez arra utaló jel, hogy a tollazat fajmegkülönböztető jegy, nem a szexuális kiválasztódás eszköze, amire bizonyos fokig számíthatunk is zordabb megélhetés és többféle énekesmadár egymáshoz közel élése esetén. A kucsmás szíbia rovarokkal táplálkozik: vagy az ágról veti rá magát áldozatára, vagy a fakéreg repedéseiből teremti elő a saját és a családja megélhetését. Kisebb csapatokban szálldos, táplálékszerzésében nem aggasztja más fajok jelenléte.

kucsmás szíbia

A „kucsmás szíbia” mai angol neve rufous sibia, szó szerint „vörhenyes szíbia”. A magyar nyelv nem maga fejlesztette ki a szép „szíbia” szót, de hallatán megdobban a szív:

Hét esztendős vala Joás, mikor uralkodni kezde, és uralkodék Jeruzsálemben negyven esztendeig; az ő anyjának neve Sibia vala, Beersebából.

2Krón24:1[4]

Lehetséges lenne, hogy Joás (Kr.e. 843? – 797?) anyja lenne a madár névadója? Sibia ugyan nem szerepel Händel (1685 – 1759) 1733-ban komponált Athaliájában (HWV52), de Joás, a gyermekkirály igen, amint ezt ebben a megindító recitativóban és kórusban is halljuk az oratórium III. részéből:

A צִבְיָה, Civia, „Sibia”, Joás anyjának héber neve „gazellát” jelent.[5] És bár láttunk már csodákat, egy közel-keleti gazellától túl nagy ugrás vezet a Himalája madaráig. Gyanúnk alaptalannak bizonyul: a madár helyi nepáli neve सिबिया, sibia.[6]
A fajt 1831-ben Nicholas Aylward Vigors (1785 – 1840) vizsgálta először (nevével a pacsirtákról szólva már találkoztunk).

pettyes avarrigó

Ő akkor az ostormadárfélék családjának avarrigó nemébe helyezte a kucsmás szíbiát. A fajt később sorolták át az indiai ornitológia atyja, Edward Blyth (1810 – 1873)[7] által 1842-ben alapított szíbia nembe, tudományos szóval a Heterophasiába.[8] Hétköznapi szóhasználatban a heterophasia az agynak az a megbetegedése, amikor az ebben szenvedő nem azt a szót ejti, amelyet szándékol.[9] Madarunk esetében egészen másról van szó: a ἕτερος, heteros és a φάσις, fasis görög szavak összetételeként „más megjelenésű”. A változékony tollazatú nem, mely déli irányban is elterjedt[10], valóban rászolgál erre a megnevezésre.

pompás szíbia, angolul beautiful sibia, „gyönyörű szíbia”

Alternatív nemnévként szolgált egy időben az Alcopus. Az indiai-nepáli térség kutatója, Brian Houghton Hodgson (1801? – 1894) miniszterrezidens által 1841-ben felállított kategóriát 2018-ban törölték.[11] Ennek a nemnévnek az előtagja az ógörög ἀλκή, alke, „hatalom” szóból ered – így a szíbiák legalább nyelvi rokonai a fentebb idézett Ἀλκαῖος-nak, azaz Alkaiosnak, akinek neve szintén ebből a szóból származik.[12] Az ἀλκή, alke indoeurópai eredetű szó.[13] Kiejtésekor roppant elővigyázatra int bennünket, hogy a teljesen eltérő (indoeurópai) eredetű άλκη, alke a „hatalmas” jávorszarvas megnevezését szolgálja.[14] (Kevin Jackson, ugyanilyen erélyesen hangoztatva a két szó közti eredetkülönbséget, az utóbbinak nyelvfejlődési vonalába helyezi a megfelelő angol szót, az elket.[15]) Az utótag az ógörög πούς, pus alapján „láb”, így egybeolvasva a szíbiák „erős lábúak”. A madár fajneve capistratus.[16] Ez a latin capistrum, „kötőfék” szóból származik[17] a capere, „megragadni” eredetnek megfelelően[18]. Az angol capstan, „csörlő” olyannyira ebből származik[19], hogy társneve is capistrum[20]. Így a tudományos fajnév nem a fejfedőre utal, hanem az arcot borító „kámzsára” vagy „szájkosárra”.
Égető kíváncsisággal merül fel bennünk, vajon lehet-e köze a fajnévnek az általunk már „kitárgyalt” doctor iustitiae, az „igazság doktora”, máskülönben hírhedt inkvizítor[21], Kapisztrán Szent János (1386 – 1456) szülővárosának, Capestranónak néveredetéhez. Ma már másodszor is csalódnunk kell. Hiába illene a szent foglalkozásához a csörlő, sokféle etimológiája létezik a városnévnek, de valamennyi az olasz capo, „fej” szóra alapoz.[22]