A grizzly horribilis neve

Tragikus aktualitást ad témánknak a minap nősténygrizzly-támadás áldozatául esett tapasztalt túrázó halála a Yellowstone Parkban.[1]

Ami angolul grizzly vagy grizzly bear, az magyarul grizzly. Nem volt ez mindig így. Nyelvünk megpróbálkozott a grizzli és a rettentő medve alakokkal is[2] – nem véletlenül. A grizzly tudományos nevére építettek. Ennek története azonban egy kicsit szövevényes.

Napóleon (1769 – 1821) Nagy-Britannia inváziójára készült, és ehhez gyorsan és sok pénzre volt szüksége. A spanyoloktól újra visszaszerzett hatalmas kiterjedésű, mintegy 2,1 millió km²területű észak-amerikai francia területet, Louisianát (ne keverjük a déli csücskében található mai azonos nevű mai tagállammal) eladta az ügyön ilyenként kettős hasznot remélő Egyesült Államoknak, melynek elnöke akkor az elnökök sorában harmadik Thomas Jefferson (1743 – 1826) volt. A szerződés egyik aláírója pedig nem volt más, mint az ötödik elnök, James Monroe (1758 – 1831). A területet Amerika 50 millió frankért szerezte meg (”Louisiana Purchase”)[3], mely mai pénzen mintegy 60 milliárd Ft. (Napóleon érdeklődése aztán inkább kelet felé fordult.) Az ilyenképpen megduplázódott Egyesült Államok új, nyugati fele azonban feltáratlan, nehéz és veszélyes terep volt. Jefferson az 1804-es elnökválasztások elébe bizakodóan nézhetett, de tartott tőle, hogy ellenfelei a területet értéktelennek gúnyolják, így megbízta titkárát, Meriwether Lewis századost, hogy indítson katonai, egyben tudományos expedíciót az új terület megismerésére.

Erre a nagy jelentőségű útra aztán 1804 és 1806 között került sor a társvezető William Clark hadnaggyal (Lewis – Clark Expedíció). Lewist nem érte felkészületlenül a felkérés: Jeffersontól már a megvétel tervezésekor tudott leendő feladatáról.[4]

Peale (1741 – 1827) portréi: William Clark (1770 – 1838) és Meriwether Lewis (1774 – 1809)

Expedíciójukról részletes leírások készültek.

Russell (1864 – 1926) vízfestménye az expedíció egy jelenetéről (1905 körül)

1814-ben a Lewis and Clark Journals beszámol a grizzlyről.

Henry Marie Brackenridge (1786 – 1871)

Ezt vette át Henry Marie Brackenridge az ugyanabban az évben írt Views of Louisiana (Louisiana látképe) című színes ismertetője. Az ismertető a polihisztor George Ord (1781 – 1866) kezeibe került, aki jó alkalmat látott rá, hogy ez alapján tudományos névvel ruházza fel a grizzlyt. Ehhez – a taxonómiatudományban szokatlan módon – csak homályos alaki leírást mellékelt. Egyetlen általa megemlített konkrétuma az volt, hogy a példányt a Porcupine („Tarajos sül”) folyó partján ejtették.

George Ord (1781 – 1866)

Az általa 1815-ben javasolt név Ursus horribilis, „rettentő medve”. Constantine Samuel Rafinesque (-Schmaltz) 1817-ben az Ursus ferox, „bősz medve” nevet javasolta volna, de mint később keletkezett ajánlatot elvetették.[5] Később a grizzlyt a barnamedve alfajaként azonosították be, így tudományos neve Ursus arctos horribilisre bővült. Még később azonban az alaki eltéréseket mutató grizzlyféléket különböző nevekkel illették.

7 Rafinesque_Constantine_Samuel_1783-1840

Constantine Samuel Rafinesque (-Schmaltz) (1783 –1840)

Az Ord által homályosan ismertetett kaliforniai grizzly új nevét így Clinton Hart Merriam (1855 – 1942) 1896-ban Ursus arctos californicusra változtatta[6], míg egy, a kontinens belsejében élő másik alfaj örökölte Ord eredeti elnevezését.

A Porcupine folyó itt békésnek tűnik:

Clinton Hart Merriam (1855 – 1942)

Ord névadása azóta is fejtörések forrása. A grizzly szó eredete a grizzled, „ősz”, „őszes”, „szürkés” a szőre arany-szürkés végződése alapján. Semmiképpen nem keverendő tehát a grisly, „rettentő” szóval. Mármost hogy a nagy műveltségű és tájékozott Ord ilyenképpen egy szójátékos csavart vitt be a nevezéktanba[7], vagy egyszerűen téves etimológiára támaszkodott[8], rejtély.