A Grand Canyontól a molibdénig

Miután a Louisiana Purchase, azaz „Louisiana megvétele”[1] alkalmából az Egyesült Államok területe mintegy megkétszereződött, amint már írtunk róla, Thomas Jefferson (1743 – 1826) elnök helyesnek látta az Egyesült Államok mai középső területére expedíciót küldeni (Lewis – Clark Expedíció)[2], hogy legalább utólag bizonyítsa, az állam nem járt rosszul a vásárlással. Hiába tudott nagyszerű eredményeket felmutatni az expedíció, 1869-ben még mindig óriási fehér folt terpeszkedett Colorado táján a térképen annak jeleként, hogy még mindig nem sikerült feltárniuk a térséget. John Wesley Powell őrnagy, aki az északiak oldalán harcolva egy lövés áldozataként fél karját elveszítette, tizedmagával expedíciót szervezett a wyomingi Zöld folyóról indulva, hogy a helyenként életveszélyes sodrású Colorado folyón lehajózva feltárják a folyó által kivájt Grand Canyont.

a Grand Canyon és a Colorado folyó

A társak erőteljes és kedélyes emberek voltak, de a sebes vizeken nem szereztek még tapasztalatot, szemben a gyakorlott túrázóval, Powell-lel. Májusban indultak, és mindjárt induláskor vezetőjük, az őrnagy, a rakomány súlyát csökkentendő, kihajított 225 kiló szalonnát. Ez végzetesnek bizonyult: az út három hónaposra nyúlt, és ki tudja, hogy, de közülük hatan, elcsigázva és elerőtlenedve, túlélték a viszontagságokat, holott útjuk végén már csak megdohosodott liszten tengődtek. Egy társ viszonylag hamar beérte az addigi kalandokkal és visszafordult, hárman a Grand Canyonban választották az ismeretlen rosszat (nem törődve a hamleti tanítással). Őket soha többé nem látták. Powellt nagy szeretettel és megbecsüléssel várták vissza.[3]
Powell nemcsak kiemelkedő természetjáró volt, de a növények iránt is érdeklődött. 1872-73-ban Utahban a déli paiutokkal kereskedve egy növény, a disznóparéjfélék családjába tartozó karcsú disznóparéj magvaira tett szert, melyet emiatt a növény rendszerezője, Sereno Watson (1826 – 1892) tiszteletből Amaranthus powelliiként regisztrált. A nem Linné (1707 – 1778) kreációja, neve a görög αμάραντος, amarantos, „hervadhatatlan” szóból származik[4], ezen a jelképes módon is hirdetve Powell dicsőségét.

karcsú disznóparéj


Bő évszázaddal megelőzve őt Franz Xaver von Wulfen báró, jezsuita szerzetes és tudós botanikus járta Ausztriában a Keleti-Alpok csúcsait.[5]

a Keleti-Alpok Ausztriában

Útjai során talált a kankalinfélék családjába tartozó pilláslevelű gombafűre, melyet Androsace chamaejasme néven vitt be a tudományos rendszerbe.[6]

pilláslevelű gombafű

A nemnév meghonosítása a botanikában szintén Linnéhez fűződik.[7] Az ἀνδρόσακες, androsakes felbukkan a Gyógyászati anyagok nagyhírű szerzőjének, Pedanios Dioskoridesnek (40 – 90) a művében. Feltehetőleg a portok alakja a név alapja, mely az άνδρας, andras, „férfi” és a σάκος, sakos összetétele[8], mely a mykenei görögben „pajzsot” jelent.[9]

egy Acetabularia (ernyőalga) faj: a mediterranea, azaz az esernyőmoszat

Ugyanakkor biztosra vehető, hogy a görögök nem a gombafüvet jelölték ezzel a szóval. Feltehető, hogy a Polyphysaceae, szó szerint „sokdudájúak” családja Acetabularia, ernyőalga nemének egy fajáról van szó. Az ebből alakult latin androsaces szó egy ma már (még?) visszafejthetetlen növényt jelöl.[10] Az Acetabularia nemnév – Jean Vincent Félix Lamouroux (1779 – 1825) kreációja[11] – a levelek alakja alapján a latin acetabulum szóból ered, mely ecetes serleget jelölt, amibe kenyeret mártogatnak.[12] A chamaejasme fajnév a görög χαμαί, khamai, „törpe” és a latin jasminum, jázmin összeolvadásából áll elő.[13]

Wulfen gombafüve

Az Androsace nem egy másik faját, a Wulfen gombafüvét, melyet Johann Friedrich Wilhelm Koch (1759 – 1831) evangélikus lelkész[14] feljegyzései alapján először Franz Wilhelm Sieber (1789 – 1844) botanikus írt le tudományosan, a növénytan kiemelkedő tudósa, Heinrich Gottlieb Ludwig Reichenbach (1793 – 1879) javaslata alapján nevezték el tiszteletből Androsace wulfenianának.[15] Sajátos véletlen (és sok tévesztésre is alkalmat adott), hogy Franz Wilhelm Sieber egy kortársa, Friedrich Wilhelm Sieber (1775–1831) szintén jelentős botanikus volt, aki olyan egzotikus országokban gyűjtött, mint Mexikó, Brazília és Magyarország.[16]


Az, hogy természetjárók növények nyomára bukkannak, és a tisztelet különféle jeleiként a megtalálásért hálául őróluk növényeket neveznek el, még nem tesz különösebben párhuzamossá két életrajzot. Ami azonban kísérteties összecsengés, az az, hogy mindkét emberről, Powellről és Wulfenről egy-egy molibdénásványt is elneveztek (a leggyakoribbakat a molibdenit, azaz molibdén-diszulfid[17], MoS2 mellett), a powellitet (kalcium-molibdát, CaMoO4) William Harlow Melville (†1893)[18], illetve a wulfenitet (ólom-molibdát, PbMoO4), Wilhelm Karl von Haidinger lovag (1795 – 1871) javaslatára[19]. (Kétségtelen, hogy mind Powell, mind Wulfen foglalkozott geológiával is.)

a powelit, a wulfenit, John Wesley Powell (1834 – 1902) és Franz Xaver von Wulfen (1728 – 1805)

A krómcsoportba tartozó átmeneti fémet, a 42-es rendszámú molibdént Carl Wilhelm Scheele (1742 – 1786) fedezte fel a molibdenitben (vagy ólanyfénylében) 1778-ban. Három évre rá Petter Jacob Hjelm (1746 – 1813) izolálta a fémet.[20] De már a felfedezés előtt is ott rotyogott a molibdén a vegyészek görebjeiben, csak összekeverték az ólommal (a fizikai különbség nagy, hiszen a molibdén kiváló szilárdságfokozó, de a sók és „földek” kémiai különbsége kicsi, és a molibdenit fénye is emlékeztet az óloméra).

molibdén

Innen származik a neve is, ugyanis ógörögül az ólom μόλυβδος, molybdos. Ennek latinizált alakja a molybdaenum.[21] Hajnal Ivó kimutatja, hogy a görög szó (az indoeurópai morkw-, „sötét” gyökből kiindulva) Anatólián át jutott Mykenébe.[22] A molibdén nyelvújításkori neve igazodik az eredeti képzéshez: „ólany”. A Czuczor-Fogarasi azt is megemlíti, hogy a nehézfém tagadólagos berzű, azaz anionokban, negatív töltésűként jelenik meg[23], bár erre éppen az ólanyfényle cáfol rá, ahol is a molibdén kation, azaz állítólagos berzű (berzenkedésű).

molibdenit vagy ólanyfényle


[1] http://www.history.com/topics/louisiana-purchase

[2] http://pangea.blog.hu/2014/12/10/thomas_jefferson_alma

[3] http://www.bbc.com/news/magazine-25491932

[4] Amaranthus

[5] http://www.newadvent.org/cathen/15715d.htm

[6] http://www.erdelyiturak.ro/hargita_vedett_novenyek_allatok.pdf

[7] http://www.botanikaiforum.com/g2232-Androsace-L-gombaf-faj.html

[8] Androsace

[9] σάκος

[10] https://www.merriam-webster.com/dictionary/Androsace

[11] Acetabularia

[12] Acetabularia az acetabulumból

[13] chamaejasme

[14] Johann Friedrich Wilhelm Koch

[15] http://de.hortipedia.com/wiki/Androsace_wulfeniana

[16] a másik Wilhelm Sieber

[17] https://www.mindat.org/min-2746.html

[18] https://www.mindat.org/min-3275.html

[19] https://www.mindat.org/min-4322.html

[20] molibdén

[21] https://en.wiktionary.org/wiki/molybdenum

[22] μόλυβδος

[23] a tagadólagos berzű ólany

Reklámok

3 responses to “A Grand Canyontól a molibdénig

  1. Hogy milyen gyönyörűséges a kémia nyelve! Állítólagos ill. tagadólagos berzű… Eddig azt hittem, hogy a fülolaj a legszebb csengésű magyar szó, de nem, az a szó az ólanyfényle! És akkor az elemekről még szót sem ejtettünk, mint vízeny, éleny, higany, húgyany, stb.

    Kedvelik 1 személy

  2. És a horgany! De nicsak, az arany persze más: a magyar szó finnugor eredetű, de végső soron az óperzsa nyelv hasonló alakú (sárga fémet jelentő) zar(a)n- tövére vezethető vissza, v.ö. szanszkrit: हिरण्य (híraṇya, “arany”); mind az indoiráni szóalakok, mind pedig a germán gold szó a proto-indoeurópai *ǵʰelh₃ (fénylik) tőre vezethető vissza, akárcsak az ősszláv *zȏlto, amiből a mai szláv nyelvek hasonló szavai származnak. Az ugor szavak “réz” jelentése olyan ősi korból való, amikor még a fémművesség kezdetleges foka miatt nem tettek a fémek közt pontos különbséget.

    https://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9miai_elemek_nev%C3%A9nek_etimol%C3%B3gi%C3%A1ja

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s