Lippay János címkéhez tartozó bejegyzések

Mirabella és mirabolán


Dégarnir l’espalier des pêches les plus belles
Ou faire autour de vous pleuvoir les mirabelles!

Victor Louis Amédée Pommier (1804 – 1877): Aux mânes de mon frère


Díszítsd a rácsot a legszebb barackokkal,
Vagy esőként hulljon a mirabella szilva!


Bátyám szellemének
A költő bátyja, Alfred (1801 – 1840) két évvel a Crâneries et dettes de coeur
(A szív tartozásai és követelései) verseskötet kiadása előtt halt meg.[1]

A hagyomány úgy tartja, I. (Jó) Anjou Renátusz nápolyi király, aki felesége, Lotaringiai Izabella uralkodó hercegnő révén lotaringiai herceg-konzort is volt (Izabella „cserébe” nápolyi királynő-konzort, röviden királyné), egy keresztes háború során találkozott a rózsafélék családjába tartozó mirabella szilvával.

Froment (1430 – 1484): I. (Jó) Anjou Renátusz (1409 – 1480) a Matheron-diptichonból (1474). Az uralkodó ajándékozta a diptichont Jean de Matheron (1440? - 1495) magiszternek, Salignac és Peynier seigneurjének. Lotaringiai Izabella (1400 – 1453) ismeretlen XVII. századi művész ábrázolásában
Froment (1430 – 1484): I. (Jó) Anjou Renátusz (1409 – 1480) a Matheron-diptichonból (1474). Az uralkodó ajándékozta a diptichont Jean de Matheron (1440? – 1495) magiszternek, Salignac és Peynier seigneurjének. Lotaringiai Izabella (1400 – 1453) ismeretlen XVII. századi művész ábrázolásában
Bővebben…

A hölgyestike hölgye, európai kunkorokkal

Lippay János (1606 – 1666) az 1664-ben kinyomtatott Posoni kert című műve I. könyvének XII. részében így ír a káposztafélék családjába tartozó hölgyestikéről:

Viola nocturna, Etszaki viola. A’ virághja ollyan formájú, mint az nyári viola, haj színü; nappal semmi szaga nincsen; hanem mihelt el enyészik a’ nap, mingyárt ollyan szép gyönyörüséges illattat (illattal) bövölködik egész étszaka úgy hogy, ha az szobába viszi ember, bétölti azt jó illattal.[1]

a hölgyestike két színváltozata

a hölgyestike két színváltozata

Bővebben…

Orgonák

ORGONA.

– Ha átzug rajtam az áprilisi vihar és tépázza haragoszöld leveleimet, lila fürtjeimet, orgonálok. Egy tavaszi misét játszom, melynek hangjai haragoszöldek és lilák.

Kosztolányi (1885 – 1936): Zsivajgó természet (1930)[1]

Az orgonavirág nem őshonos Magyarországon, ez okozza, hogy neve nem régi keletű. Előbb röviden szemelgetünk Racskó Tamás 2015-ben írt lenyűgöző összefoglalójából (mivel a tanulmány egyetlen nagy „lényeg”, lényegre „szorítkozást” nem ígérhetek), aztán körülnézünk az orgona esetleges nyelvrokonai körében. Bővebben…