Göndör Ferenc címkéhez tartozó bejegyzések

Róbert Oszkár hatásvadászó dolgai – 4.: Munkásmozgalmas zárszó a százegyedik évfordulón

Szovjet-orosz részről Lev Davidovics Trockij (1879 – 1940) vezetésével 1917 végétől Breszt-Litovszkban béketárgyalások kezdődtek meg, melyek fontos tárgya volt a fogolycsere-egyezmény is.[1] A tárgyalásoknak azonnali hatása lett a Magyarországon raboskodó orosz hadifoglyok életére is.[2] A Tanácsköztársaság leverését követően 1920. július 5-én kezdődött Budapesten a népbiztosok pere. Georgij Vasziljevics Csicserin (1872 – 1936) külügyi népbiztos jó alkalmat látott a breszt-litovszki megállapodások felfüggesztésére, és a hadifogolycserék kiterjesztését a politikai elítéltek cseréjére[3], amelybe a magyar kormány kényszerűen belement, de a foglyok személyes adatait a lehetőségekhez képest megpróbálta visszatartani. Így azért, hogy egyáltalán valaki besorolható legyen a cserefolyamatba, az ügy magyarországi magánsegítői folytattak nyomozásokat (akkor még sem a Nemzetközi, sem a Magyar Vörös Segély nem létezett). Nem túlzás azt mondani, hogy Szovjet-Oroszország a túszszedés módszeréhez folyamodott. Erről maga a külügyi népbiztos tájékoztatta 1920. december 30-án a magyar külügyminisztert, Teleki Pál grófot (1882 – 1941), melynek minden szavát látnunk érdemes: Bővebben…

Róbert Oszkár hatásvadászó dolgai – 2.: A Nagy Ügy

Ujváry Gábor, Róbert Oszkár (1891 – 1983) „nagy” alkotói korszaka történelmi hátterének szabatos ismerője 2010-ben megjelent, A harmincharmadik nemzedék című monográfiájának A kultúrdemokrácia szükségessége című fejezetében bőven idéz A Város című pesti revülap 1919. március 24-i számából:

Ellenségei vagyunk a halálítéletnek. Csupán nekik kívánjuk a halált, mert egy ország tragédiája és százezrek halála kiált bosszúért az égre. Magyarország széttépve, mint hitvány rongy.

Megdöbbentő, vérfagyasztó példaadásra van szükség a történelem előtt, hogy
minden időkre fiainkra hagyatékul maradjon: nem lehet ilyen bűnös könnyelműséggel országot tönkretenni, százezreket megölni, nem lehet többé vakon, esztelenül háborúba kényszeríteni egy békés nemzetet!
Követeljük, végezzék ki, akasszák fel vagy lőjék agyon: gróf Berthold Lipót és gróf Burián István volt külügyminisztereket, akik a háborút kezdték és folytatták, gróf Czernin Ottokár volt külügyminisztert, aki humanista jelszavak hangoztatása mellett a gyalázatos imperialista breszt-litovszki békét kötötte, Hazay Samu honvédelmi minisztert és utánpótlási főnököt, báró Szurmay Sándor honvédelmi minisztert, gróf Esterházy Móric és Wekerle Sándor háborús miniszterelnököket, Teleszky Jánost és Klebelsberg Kunó grófot, Tisza bizalmasait és Herczeg Ferencet, a harmadik bizalmast és nagy köszönőt, Szterényi Józsefet, Windischgrätz Lajost és gróf Hunyadi Józsefet, a király rossz tanácsadóit, gróf Andrássy Gyulát és gróf Apponyi Albertet, akik a gonosz imperialista német szövetséges mellett szavaltak a háború első percétől az utolsóig, ahelyett, hogy felismerték volna a pillanatot, amelyben szakítanunk kell a német elnyomással és rabszolgasággal és ahelyett, hogy feltámadt volna bennük a humánus emberi érzés lázadó szava.
Ezenkívül életfogytiglan internálni kell az összes háborús kabinetek minisztereit mint bűntársakat és néptörvényben kell kimondani, hogy a régi munkapárt, alkotmánypárt és Apponyi-párt tagjai semminő nyilvános szerepet nem kaphatnak. Halált akarunk a bűnösökre.

Halált akarunk a bűnösökre, akik miatt legjobbjainknak, legkedvesebbjeinknek pusztulniok kellett s akik miatt ma önmagát gyászolja ez az ország! Ezért a legnagyobb földi bűnért semmi sem elég nagy büntetés! Legyünk az ártatlan halottak ítélőszéke és mondjuk ki nyugodt szívvel az emberi méltóságnak elégtételt adó igaz ítéletet: Vesszenek! Lógjanak! Gebedjenek!

Az aláíró nevéből (Róben Salzer Oszkár) a közlő, Ujváry Gábor Róbert Oszkár szerzőségére gyanakszik.[1] A hang és a szándék természetesen nem volt egyedülálló a korban. Bővebben…

Róbert Oszkár hatásvadászó dolgai – 1.: Előélet

« À la mémoire d’un grand artiste », Egy nagy művész emlékére, mondhatnánk Csajkovszkijjal (1840 – 1893) Róbert Oszkárral (1891 – 1983) foglalkozó tervezett kissorozatunk élén.

Bővebben…