Mérgezett esernyők. Ricinus, kullancs, hód

– Mit gondolsz, mi lesz a vége? – kérdezte a pap. – Azelőtt úgy véltem, jól végződik – mondta K. -, most már néha magam is kételkedem benne. Nem tudom, mi lesz a vége. Te tudod? – Nem – mondta a pap -, de félek, rossz vége lesz. Bűnösnek tartanak. Az alsó fokú bíróságnál feljebb talán nem is jut a pered. Legalábbis egyelőre: bizonyítottnak tekintik a bűnödet. – De én nem vagyok bűnös – mondta K. -, ez tévedés. Hogyan lehet egyáltalán bűnös az ember? Hisz mindnyájan emberek vagyunk, egyikünk is, másikunk is. – Ez igaz – mondta a pap -, de hát így szoktak beszélni a bűnösök.

Kafka (1883 – 1924): A per (1925). Kilencedik fejezet: A dómban
Szabó Ede (1925 – 1985) fordítása (1968)[1]

Francesco Gullino (1945 – 2021)
Francesco Gullino (1945 – 2021)

Néhány napja, egészen pontosan Mária mennybevételének napján, augusztus 15-én hagyott itt bennünket Francesco Gullino, Georgi Ivanov Markov disszidens bolgár író feltételezett gyilkosa. Mark Radice 2006-ban kitűnő, a lehetőségei határain túlra nem merészkedő tényfeltáró filmet forgatott az ügyről (The Umbrella Assassin, Az esernyős gyilkos):

A filmet magyarra is szinkronizálták Az esernyős gyilkos – Georgi Markov rejtélyes halála címmel:

Georgi Ivanov Markov (1929 – 1978)
Georgi Ivanov Markov (1929 – 1978)

A szinkron nem lett tökéletes. Az áldozat keresztnevét Georgi helyett következetesen Georgijnak mondják (bár az orosz szál nem itt, hanem a végrehajtás oldalán szövődik a történetbe). A feltételezett gyilkos nevét (kétségkívül „angolosan”) Francesco Gulinónak ejtették – emiatt remélhetőleg nem érte zaklatás sem Francesco Gulino olasz, sem Frank Gulino amerikai zeneszerzőt.


Markov, Todor Hrisztov Zsivkov (1911 – 1998) főtitkár kegyence, miután több írását betiltották, egyre kritikusabb szemmel nézett a rezsimre, mígnem 1970-ben Londonba emigrált[2]. Több nyugati rádióállomásnak is dolgozott, így a 70-es évek vége felé a BBC-nek is. Zsivkov rendszerét vitriolos stílusban pellengérezte ki. 1978-ban fenyegető telefonhívást kapott: ha a Szabad Európánál tovább folytatja munkáját, ravaszul és rendkívüli módszerrel elteszik láb alól. Szeptember 7-én reggel kiszállt autójából, és beállt a Waterloo Bridge buszmegállójába. Egyszer csak szúrást érzett a combjában. Mellette egy férfi lehajolt egy elejtett esernyőért és átment az út túloldalára, ahol taxiba ülve távozott a helyszínről. Markov kollégái hitték is-nem is az általa elmondottakat. Nagyzoló hírében állt. Délutánra már magasba szökött a láza, de az orvosok ugyancsak szkeptikusok voltak. Aztán Markov állapota súlyosra vált, vérnyomása végzetesen lezuhant. Szeptember 11-én vesztette életét. A boncolás nemcsak belső bevérzéseket és súlyos szervi károsodásokat tárt fel, de egy mintegy másfél milliméter átmérőjű platina-iridium gömböcske is előkerült. (Pellet, „golyócska”, a szinkronban: „golyóbis”.) Az ötvözetet nem löki ki magából a szervezet, az abban tárolt, onnan kiszivárgó anyag zavartalanul végezheti romboló munkáját. Már ha valóban ez volt a gömb funkciója.

Ez mindaddig nem volt magától értetődő, amíg nem találtak egy másik bolgár disszidenst, Vlagyimir Boriszov Kosztovot, aki két héttel a londoni merénylet előtt a párizsi Étoile metrómegállóból kifelé jövet a mozgólépcsőn a vállába kapott egy lövedéket, de túlélte. Tünetei megegyeztek Markovéival. Kosztov kivizsgálói nem takarékoskodtak a nyersanyaggal: Kosztov hátából kimetszettek egy hüvelykujjnyi darabot, és abban meg is találták a golyót, mely ugyanolyan volt, mint amely Markov halálát okozta. Egyik golyó sem tartalmazott méregmaradványokat. Feltételezték, hogy a belül üreges golyó két nyílását testmelegben elolvadó réteg zárta le. A halálos méregről rögtön tudták, hogy csak szerves lehet, mert semmilyen ciánvegyület nem okoz halált ekkora mennyiségben. Sikerült kikövetkeztetniük a méreg mibenlétét. A magyar szinkron legsúlyosabb hibája, hogy ezt „ricinusnak” mondja. Helyesen: ricin. (Egy Markov testsúlyával megegyező súlyú disznón próbálták ki a hatást: ugyanaz volt, mint az emberi áldozatok esetén.) Itt álljunk meg egy pillanatra.


ricinus
ricinus

A kutyatejfélék családjába tartozó ricinus magvából olyan olajat préselnek, melynek erőteljes hashajtó hatásán túl haj-, bőr, szemöldök- és szempillaszépítő hatása is ismert, amit igazol jelentős E-vitamin-tartalma.[3] (Minden valamit is magára adó olaj bővelkedik E-vitaminban.) Ugyanabban a magban a gazdag olajtartalmon túl a világ ma ismert egyik legerősebb mérge is megtalálható, egy fehérje, a ricin, amely azonban nem kerül bele a préseléssel az olajba. A préselés maradványaiból azonban kinyerhető. Ez akár belélegzéssel, akár szájon át, akár a véráramba jutva kifejti azt a végzetes hatást, amelyet Markovra (és a vele egy testsúlyú kísérleti disznóra) gyakorolt. Peter Hermann Stillmark (1860 – 1823) balti-német mikrobiológus fedezte fel 1888-ban (ebből írta disszertációját is[4]). A ricin előbb agglutinálja (összetapasztja) a vörös vértesteket, majd ezen keresztül elpusztítja azokat. Mindamellett biztató eredmények vannak arra, hogy rákos sejtek apoptózisára (célzott elpusztítására) is alkalmas.
Ázsia túlnyomó részét és a jeges, sivatagos (azaz a folyékony vízben szegény) vidékeket leszámítva a ricinus az egész Földön elterjedt. Már Kr.e. 4000-ből származó egyiptomi sírokban is megtalálták a magvait, ami arra utal, hogy valódi vagy vélt előnyeire különösen rég óta fogékony az ember. A Georg Moritz Ebersről (1837 – 1898) elnevezett, Kr.e. 1500-ra datált nagy jelentőségű papirusz szerint az egyiptomi orvosok szemirritációk kezelésére alkalmazták a ricinusolajat.[5] A papirusz fejfájás ellen is javasolja, sőt, a magvak szétrágcsálásához (amit ma a közel biztos halál forrásának tartanak) a hashajtás reményét fűzi. Herodotos (Kr.e. 484? – 425) a Történelem II. könyve 94. fejezetében a növényt σιλλικύπρια, sillikypria néven említi.

A szót „ciprusi szarvasgyökérként” fejtik meg (a σίλλις, sillis, σέσελι, seseli lenne ebben a zellerfélék családjához tartozó szarvasgyökér).[6] Herodotos azt írja, hogy a vadon termő növényt a deltavidéken élő egyiptomiak gyűjtik és κίκι-nek (kiki) nevezik, a mag olaját vagy préseléssel, vagy főzéssel nyerik ki; de lámpaolajként fojtó illata miatt alkalmatlan. Warren Royal Dawson (1888 – 1968) egyiptológus 1929-ben ehhez azt fűzi hozzá, hogy a Herodotos említette κίκι, kiki szóval egyiptomi forrásokban nem találkozott.[7] A ricinusolajat Pedanios Dioskorides (40 – 90) a Gyógyászati anyagok I. könyve 38. fejezetében κικίνων ἔλαιον-ként (kikinon helaion) említi, azaz „kikiolajként”. Különösen a második szót fogadjuk nagy szeretettel, hiszen a mi „olaj” szavunk is ebből származik.[8] Pedanios Dioskorides megemlíti, hogy préselés előtt a magvakat a napon szárítják, és utána forralással hajtják ki az olajat. Ez biztató, hiszen a halálos hatású ricin 80°-on elbomlik.[9] (A sajtolás útján nyert olajat az újabb időkben is további hőkezelésnek vetik alá, hogy a benne nyomokban fellelhető ricintől megszabaduljanak.[10]) Több gyógyhatás között Pedanios Dioskorides a fülfájás kúrálását is felsorolja.[11]
A ricinus gyorsan növekszik[12], és magvai, dacára az erőteljes önvédelemnek, férgek támadásainak vannak kitéve. Talán e két vonása okozhatja, hogy Jónás (Kr.e. VIII.sz.) könyve negyedik fejezetének ebben a részletében:

6 Az Úr Isten pedig egy tököt rendele, és felnöve az Jónás fölé, hogy árnyékot tartson feje fölött és megoltalmazza őt a hévség bántásától. És nagy örömmel örvendezék Jónás a tök miatt.
7 De másnapra férget rendele az Isten hajnal-költekor, és megszúrá az a tököt, és elszárada.[13]

a Tóra magyarázói a tök helyett inkább ricinusnak tartják Jónás örömforrását. A Vulgata a hedera, „borostyán” szót alkalmazza, a Tóra a קִיקָיוֹן-t (kikajon, ami a ricinus számos magyar társneve egyike is). Ez utóbbit a héber teológia „ricinusnak” magyarázza. Simon Wilkin (1790 – 1862) szerint a „tök” fordítás a Doctor gratiae (a kegyelem doktora), Szent Ágoston (354 – 430) ötlete[14], de ennek ellene mond, hogy a Septuagintában írt görög szó a κολοκύντη, kolokynte[15], melynek jelentése: „tök”.
A ricinus tudományos neve Linnétől (1707 – 1778) származik: Ricinus communis, „közönséges ricinus”, nemének egyetlen faja.[16] Egy elterjedt magyarázat szerint a nemnevet maga Linné adományozta a növénynek azon az alapon, hogy a latin ricinus, „kullancs” szó eredeti jelentését vitte át rá a magvak hasonló külalakja alapján.[17] A kullancsfélék családjába tartozó, Európában élő(-sködő) (közönséges) kullancs tudományos fajneve, a ricinus szintén Linnétől származik (1758-ból). Az általa adott nemnév Acarus, a feltehetőleg előhellén eredetű ógörög ἀκαρί, akari, „kukac”[18] szóból[19]. A fajt átsorolták Pierre André Latreille (1762 – 1833) 1795-ben felállított Ixodes nemébe.[20] A szó az ógörög ἰξώδης, ixodes, „madárlépszerű”, azaz „tapadós” szóból ered.[21]

De az a feltételezés, hogy a kullancsok és a ricinusmagvak közti párhuzam Linnétől származna, gyenge lábakon áll. A ricinus görög társneve, a κροτών, kroton feltehetőleg valamely sémi nyelvből átvett szó, hiszen az arab قراد, kurad, a tigrinya ቍርዲድ, kerdid, a tigré ቀራድ, kerad, a harari ቁርዱድ, kurdud mind „kullancsot” jelent, sőt, a szír-arámi[22] ܩܪܕܐ, kerda már egyaránt jelent „ricinust” és „kullancsot”[23]. Egy második efféle párhuzam felállításának valószínűsége csekély, és az, hogy ha a kultúrtörténetben már létezik ez a párhuzam, de erről Linné nem tud, még valószínűtlenebb.
A hódzsír vagy kasztoreum (castoreum) a hód szaporítószerve melletti mirigyének váladéka. Szorongás, álmatlanság, havivérzéses görcsök enyhítésére javallották eleink, de efféle hatásaira nincs bizonyíték.[24] Az illatszer- és élelmiszeripar nem tud lemondani róla kellemes vaníliaíze miatt.[25] A hód castor nevét az angolban már a XIV. század végétől használták a hódzsír megnevezésére. 1746-ban tűnik fel a castor oil a ricinusolaj neveként, melynek ízét és hashajtó hatását a hódzsíréra vezették vissza. (Feltételezem, kereskedési trükkből.) A ricinus angol neve így a mai napig castor.[26]


A rövid kitérő után térjünk vissza a Markov-ügyre. A szocializmus összeomlása után Bogdan Hrisztov Karajotov (1939 – 2010) nyomozót bízták meg a gyilkosság részleteinek feltárásával. Átmeneti időre engedélyt kapott a szocialista titkosszolgálat anyagainak tanulmányozására, de meg kellett állapítsa, hogy a nagymérvű iratmegsemmisítés az esernyős merénylet részleteire is kiterjedt. Az iratmegsemmisítést vezénylő tábornok, Vlagyimir Todorov Nyikolov (1925 – 2012) Moszkvába menekült, de amikor ott is forró lett a lába alatt a talaj, visszatért hazájába. 1992-ben börtönbüntetésre ítélték. Tíz hónapot ült tetteiért. De ez az eltűnt iratokat már nem hozta vissza a földi létbe. Ennek ellenére Karajotov nyomokra bukkant. Markovot a titkosszolgálat Cкитник, „Csavargó” néven tette célszeméllyé, akire egy Пикадили, Piccadilly nevű ügynököt állítottak rá. Egy biztonságpolitikai szakértő 80%-ban jelölte meg annak valószínűségét, hogy az ezúttal nagy tömegben rendelkezésre álló iratok alapján feloldva a Piccadilly fedőnevű ügynököt Francesco Gullinóhoz jutunk. A lebukott olasz csempész jobbnak látta ügynöknek állni. Dániába helyezték törzshelyét, ilyen állampolgársághoz is jutott. Ezt tudjuk meg a dokumentumfilmből. 1995-ben a Szabad Európa Rádió Budapesten akadt a nyomára, ahol interjúra kérték. A kért rövid gondolkodási időt Gullino hatékonyabb elrejtőzés megszervezésére fordította. 2002-ig nem érkezett róla hír, akkor a német-osztrák határon a cseh kormány kérésére egy feltételezett képlopási ügy miatt feltartóztatták. Később, egy újabb, 2013-as dokumentumfilmben már kötélnek állt, nyilatkozott Klaus Dexel rendezőnek. Természetesen lehetséges, hogy nem ő volt a gyilkos. Ez a lehetőség szükségszerű velejárója annak, ha valaki bűnössége nem bizonyítható teljes biztonsággal. De különös az, hogy ha valaki nem gyilkolta meg Markovot, arra a kérdésre, ő gyilkolta-e meg, nem nemmel felel, hanem pilátusi „mi az igazság?”-szerű konyhai bölcsességekkel, és miért mentegeti Bulgária hidegháborús cselekedeteit, ha neki azokhoz semmi köze.[27]


[1] https://mek.oszk.hu/07100/07123/07123.htm#9

[2] How writer Georgi Markov was assassinated…

[3] Miért legyen otthon ricinusolaj?

[4] https://dspace.ut.ee/handle/10062/2332

[5] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC3087745/

[6] σιλλικύπρια

[7] Studies in Medical History…

[8] oil

[9] https://www.britannica.com/science/ricin

[10] https://hu.wikibooks.org/wiki/N%C3%B6v%C3%A9nyek/R/Ricinus

[11] De materia medica

[12] https://hort.extension.wisc.edu/articles/castor-bean-ricinus-communis/

[13] http://biblia.hit.hu/bible/21/JON/4

[14] http://penelope.uchicago.edu/misctracts/notes.html

[15] Gourd

[16] Ricinus

[17] https://www2.palomar.edu/users/warmstrong/plmar99.htm

[18] ἀκαρί

[19] https://www.merriam-webster.com/dictionary/acarus

[20] https://www.gbif.org/species/2182588

[21] https://en.wiktionary.org/wiki/Ixodes

[22] A szír nyelv és írás

[23] κροτών

[24] https://www.webmd.com/vitamins/ai/ingredientmono-315/castoreum

[25] Beaver Butts Emit Goo Used for Vanilla Flavoring

[26] castor

[27] Finding Francesco Gullino, aka Agent ‘Piccadilly’

3 responses to “Mérgezett esernyők. Ricinus, kullancs, hód

  1. Lebilincselő írás. A Markov gyilkosság után nem sokkal már (ezt én akkor a Szabad Europa Rádióban hallottam) az esernyős kivitelezés került gyanúba. Egyes feljegyzések szerint ez után egy jó ideig a nagy nyugat-európai városok tömött tömegközlekedési kocsijaiban az emberek diszkréten félrehúzódtak az esernyőt szorongatóktól.

    Kedvelik 1 személy

  2. Így van, ennek okai között az is ott volt, hogy a gyilkossági kísérletet túlélő Kosztovot a metrómegálló kifelé vezető mozgólépcsőjén érte a szúrás. De ez úgyszólván “irrelated”, a merénylet stílusának és helyszínének nincs közelebbi kapcsolata, mégis összefonódott az esernyő és a tömegközlekedés (különösen a metró) a félelmekben.

    Kedvelik 2 ember

  3. Visszajelzés: Egzotikus kakukkok, pizáng, farokcsont. Természetes eszközökkel a kullancs ellen! | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s