A praliné hercegei

A „lasagna” szó a latin lasanum, „főzőedény” eredetre támaszkodik, az pedig az ógörög λάσανον-ra (lasanon), ami háromlábú edényállvány.[1] (Ki tudja, ha tovább fejti egy nyelvzseni, következő lépésben egy előhellén rézműveshez jut, aki edényállványokat készít.) Nem árt ezt rögtön az elején tisztázni egy pralinéről szóló rövid, el nem kalandozó, szigorúan a tárgyra szorítkozó összefoglalónak.