Amikor azt mondjuk, a sarlósfecske-alakúak rendje az újmadárszabásúak (más néven tarajos szegycsontúak) alosztályágába tartozik, nem mondtunk nagyot, lévén hogy ez az alosztályág a maga mintegy 8500 fajával a ma élő madarak túlnyomó többségét teszi ki[1]. A többi madár futómadár-szabású, mint amilyen a struccalakúak rendje. A ma élő madarak két kládjának tudományos neve Neognathae és Palaeognathae. A tudományos nevek előtagjai, jól felismerhetően, az „új” és „régi” jelzők, a közös utótag az indoeurópai eredetű[2] ógörög γνάθος, gnathos, „állkapocs”[3]. (Ádámtól-Évától indítok, de egyszer ezen is túl kell esnünk, ha már annyi madár nyüzsög ebben a blogban.)
A sarlósfecske-alakúak rendjének tudományos neve Apodiformes.[4] A név alapja[5] a fecskefélék családjába tartozó partifecske görög neve, az ἄπους, apus, szó szerint „lábatlan”.[6] Az ógörög név magyarázatául álljon itt a Brehm-könyv szigorú értékítélete a fecskék (és a sarlósfecskék) járásáról:
a földön ügyetlenül lépegetnek, de járásuk még így is többet ér, mint a látszólag közeli rokon sarlósfecskék leírhatatlanul esetlen tipegése.[7]
Bővebben…