VIII. Henrik kórházreprivatizációi

Rahere, King Henry’s Jester, feared by all the Norman Lords
For his eye that pierced their bosoms, for his tongue that shamed their swords…

Rahere, Henrik bohóca, kit minden normann úr félt,
Mert szeme szívükbe szúrt, nyelve megcsúfolt kardélt.

Kipling (1865 – 1936): Rahere

1 Kos_Asklepeion

A kosi asklepeion

A betegek gondviselése igen régi hagyomány a világban, ezen belül Európában, földrészünkön az ógörög asklepeionoktól indulva

2 sampsonhospitable

Vendéglátó Szent Sámson († 530?)

a konstantinápolyi Vendéglátó Szent Sámson[1] intézményein át –

3 Mikes

Mikes Kelemen (1690 – 1761)

Constancinápolyban szent sámson. …de valának még ollyan különös emberek, kik a magok költtségeken. ispotályokot tartottanak.

Mikes Kelemen: A Keresztényeknek Szokásirol[2]

valaszto

– a nagy középkori ispotályokig.

4 ospedale-del-ceppo

Ospedale “del Ceppo (dei poveri)” – A szegények támasza-ispotály, alapítva 1277-ben Pistoia, XXIII. János tér

Működésük gyakran egy-egy szentéletű ember önfeláldozásából indult ki, de fenntartásuk jelentős gazdasági szakértelmet kívánt, jártasságot „evilági” kérdésekben, és nem ritkán akadtak intézők, akik jártassága túlontúl is eviláginak bizonyult. Akár az egyházon belül is, melynek rendszerint különféle apátságai kezelésében álltak ezek a gyógyintézetek.

A XVI. század elejére Londonban megérlelődött az aggály, hogy maga a rendszer a hibás: az egyház a világi intézményein keresztül, függetlenül azok bűnös vagy bűntelen irányításától, túlzott társadalmi hatalomra tehet szert, és autonómiájuk nem teszi lehetővé a támogatók vagy a világi hatalmasságok betekintését a működésükről. Ilyen aggályokat eloszlatni nem könnyű, hiszen csak megszerzett jogok feladásával elképzelhető, és helyi egyházi javadalmak érdeksérelme közvetlenül megjelenik a központban, Rómában is. Az egyház így érthető módon vonakodott engedményeket tenni. Ugyanakkor a rendszer bírálóinak tisztában kellett lennie azzal, hogy a radikális megoldás, azaz a konfiskálás bonyolult gazdasági nehézségek forrásává válhat, emberek sokaságának helyzete végleges ellehetetlenülését okozhatja.

5 Beggars

Simon Fish († 1531) protestáns prédikátort és propagandistát nem rettentették el a nehézségek. 1529-ben kiadott Supplycacion for the Beggars: A Supplycacion to Our Moste Soveraigne Lorde Kynge Henry the Eyght (Esdeklés a koldusokért: Esdeklés legfőbb egyeduralkodó VIII. Henrik királyunkhoz)[3] című, VIII. Henriknek (1491 – 1547) ajánlott röpiratában nyomorúságos képet tár fel az egyház által gondozott betegellátó intézményekről.[4]

Most lamentably compleyneth theyre wofull mysery vnto youre highnes youre poore daily bedemen the wretched hidous monstres (on whome scarcely for horror any yie dare loke) the foule vnhappy sort of lepres, and other sore people, needy, impotent, blinde, lame, and sike that live onely by almesse, howe that theyre nombre is daily so sore encreased that all the almesse of all the weldisposed people of this youre realme is not half ynough for to susteine theim, but that for verey contreint they die for hunger.

Aki érted naponta imádkozik, Fenség, a legpanaszosabb könyörgéssel fordul Hozzád az ő bús nyomorúságukkal; ezeknek a nyomorult, rettenetes páráknak (akikre aligha tudnánk másképp mint rémülettel eltelve nézni), leprások és más gyengélkedők, akik szükséget szenvednek, magatehetetlenek, vakok, bénák, betegek őrült, boldogtalan csoportjának, akik kizárólag alamizsnából élnek, és akik száma napról-napra oly egészségtelenül növekedik, hogy a birodalmad tehetős emberei fele annyian sincsenek, amennyi az ő létfenntartásukhoz elegendő lenne, minek szigorú okából éhen halnak.

7 Hans_Holbein (1497 - 1543)

Ifj. Hans Holbein (1497 – 1543): Morus Tamás (1478 – 1535)

Megoldási javaslata, vagyis ezeknek az intézményeknek a bezárása kivívta a lordkancellár, Morus Szent Tamás tiltakozását, aki Plunder of the Church by Heretics (Az egyház kifosztása az eretnekek által) című, még az évben kiadott elleniratában így ír[5]:

6 Morus_osszes

BUT now to the poor beggars. What remedy findeth their proctor for them? to make hospitals? Nay ware of it, thereof he will none in no wise. For thereof he sayeth the more the worse, because they be profitable to priests. What remedy then? Give them any money? Nay, nay, not a groat. What other thing then? Nothing in the world will serve but this, that if the king’s grace will build a sure hospital, it never shall fail to relieve all the sick beggars for ever. Let him give nothing to them, but look what the clergy hath, and take all that from them. Is not here a goodly mischief for a remedy? Is not this a royal feat, to leave these beggars meatless, and then send more to dinner to them?

Ami a szerencsétlen koldusokat illeti: milyen orvosságot javasol szánukra dézsnaszedőjük? Hogy ispotályokat alapítsunk? Nem, Isten ments! Ezt semmiképpen nem akarja. Mert ebből mennél több van, annál rosszabb, úgymond, hiszen a papoknak hajtanak hasznot. Mi hát az orvosság? Pénzt adni nékik? Nem, egy pennyt sem. Hát akkor vajon mit? Semmi sem segíthet, csak ez: ha a király őfelsége épít egy olyan ispotályt, mely az összes beteg koldusokat végleg befogadhatja, ám ne adjunk nekik semmit, hanem nézzük meg, mivel rendelkezik a papság, s vegyük el tőle. Hát nem valami gonoszságot javasolnak itt orvosság gyanánt? Hát nem királyi mulatság az, hogy ezeket a koldusokat étlen-szomjan hagyjuk, s aztán még továbbiakat küldünk hozzájuk, hogy velük étkezzenek?

Nyilas Vera (1909 – 1986) fordítása[6]

Az „eretnek” titulus fenyegetően hangzik, és a fenyegetés nem maradt pusztába kiáltott szó. Simon Fisht 1530-ban eretnekség vádjával letartóztatták[7], de ügyének tárgyalása elől cellájában pestis orozta el.[8]


VIII. Henriket azonban mélyen érintették Fish eszméi: amikor 1536-ban hozzálátott kolostorfelosztásához – akkor már se Simon Fish, se ellenfele, a „nagy ügy” vesztese, a válás ellenzése miatt lefejezett Morus Szent Tamás, se a „nagy ügy” nyertese, a valószínűsített házasságtörésért lefejezett Boleyn Anna (1499 – 1536) nem élt már – , nemigen törődött a kolostorok tulajdonának, következésképpen nyomorultak, betegek tömegeinek sorsával. Akkoriban Londonban négy ispotály is működött.

8 Barts main entrance

Közülük a legrégebbit, a Szent Bertalan (“Barts”)-ispotályt I. Henrik (1068? – 1135) kegyence, Rahere († 1144) szerzetes és udvari bohóc alapította 1123-ban.[9]

9 Henry1

I. Henrik (1068? – 1135)

10 Rahere_Jester_to_Henry_1st

Rahere († 1144)

valasztoMaga Morus Szent Tamás az Utopiában (1516) vágyálom gyanánt négy ispotály idealizált képét festi le:

But they take more care of their sick than of any others; these are lodged and provided for in public hospitals. They have belonging to every town four hospitals, that are built without their walls, and are so large that they may pass for little towns; by this means, if they had ever such a number of sick persons, they could lodge them conveniently, and at such a distance that such of them as are sick of infectious diseases may be kept so far from the rest that there can be no danger of contagion. The hospitals are furnished and stored with all things that are convenient for the ease and recovery of the sick; and those that are put in them are looked after with such tender and watchful care, and are so constantly attended by their skilful physicians, that as none is sent to them against their will, so there is scarce one in a whole town that, if he should fall ill, would not choose rather to go thither than lie sick at home.

Elsősorban a betegekre viselnek gondot. Közkórházakban ápolják őket. A város körül, kevéssel a falakon kívül, négy kórházuk van. Tágasságuk egy-egy kis várossal felér. Ha sok a beteg, nincsenek összezsúfolva, s jó távol tudják tartani a többiektől az érintéssel fertőző betegeket. Ezek a kórházak minden gyógyeszközzel fel vannak szerelve és el vannak látva; az ápolás is gyöngéd és gondos, folyvást vannak ott felette tudós orvosok is. Mégse kényszerítenek oda senkit: de nincs a városban olyan, aki ellenére lenne gyógyulásának s inkább akarna otthon feküdni, mint ott.

Geréb László (1905 – 1962) fordítása[10]

A valóság elkeserítőbb volt. A Parlament az egyik ispotályt VIII. Henriknek juttatta, aki azt lakásként kiutalta sir John Williams (1503 – 1559) társkoronaőrnek, aki a kórtermeket istállóként hasznosította. A másik három konfiskált ispotály személyzetének fizetését is megvonták. Néhány évig semmiféle közkórház nem volt Londonban, mikor is a király, „isteni könyörület sugallatára”, az egyiket, a Bartsot jótékony célokra óhajtotta fordítani. Külön adományokkal nem látta el, az épületet fenntartó ingatlanok jövedelme azonban csak három-négy beteg ellátására volt elegendő. Ezt látva VIII. Henrik újabb lépésre szánta el magát: visszavette az épületet. Elég idős és beteg volt már ahhoz, hogy Londonban elemi erejű felháborodás törjön ki, mely oda vezetett, hogy halálos ágyán VIII. Henrik mint „alapító” ismét átadta az ispotályt, sőt, az eredeti dotáció töredékét is nekik juttatta. Ékes szobor őrzi kegyes emlékét az ispotály falában.

11 Henry VIII

Az “alapító”

A hálátlan utókor azonban leginkább csak mint „újraalapítót” emlegeti a nagy uralkodót.
A kórház csodával határos módon túlélte London minden pusztító katasztrófáját, de a bevételeit megalapozó ingatlanok odavesztek a tűzben, vagyis a (mind a mai napig működő) kórház működtetése egyre nehezebb lett.12 StThomasEgy másik patinás ispotályt, a (Beckett) Szent Tamást is visszakérték a londoniak, de VIII. Henrik meghalt, mielőtt ezt is „megalapíthatta” volna. A kegyes tett így fiára, az ifjú VI. Edwárdra maradt, aki visszaállította az ispotály jövedelmeit.[11]

13 Anamorphic_portrait_of_Edward_VI_by_William_Scrots

Scrots: VI. Edwárd (1537 – 1553) 1546-ban

14 Anamorphic_portrait_of_Edward_VI_by_William_Scrots

Ugyanaz, a mai kor igényeihez igazítva


15 grunewald_isenheim

Grünewald (1470? – 1529?): Az isenheimi antonita kolostor kórházának oltárképe (1512 – 1516)

 


[1] Vendéglátó Szent Sámson

[2] http://mikesszotar.iti.mta.hu/kereses.php

[3] http://archive.org/stream/asupplicationfor32464gut/pg32464.txt

[4] Morus Szent Tamás és Simon Fish viszálya

[5] Plunder of the Church by Heretics

[6] R, W. Chambers: Morus Tamás p.277

[7] http://www.historytoday.com/ja-guy/sir-thomas-more-and-heretics

[8] Simon Fish cellájában

[9] http://www.raheresgarden.com/

[10] http://mek.oszk.hu/10600/10652/10652.htm

[11] http://www.kingscollections.org/catalogues/kclca/collection/s/10sa70-1/

Advertisements

5 responses to “VIII. Henrik kórházreprivatizációi

  1. Lehet, hogy bugyutácska kérdés, de most akkor ezen a Scrots képen az a bizonyos tányér a perspektivitás miatt olyan lapos? Szokatlan ábrázolás.

    Kedvelés

  2. Igen, természetesen, mint “A francia követek fogadásán” a halálfej.

    Kedvelik 1 személy

  3. A másik dolog, hogy melyik rendhez tartozott vajh ez a jó Rahere, aminek a fogadalma ilyen sokrétű udvari foglalatosságot eltűrt? 🙂

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s