Hit, vita, élet

A „csejtei rém”, Báthory Erzsébet (1560 – 1614) bűnösségének-ártatlanságának kérdését már érintettük.

Nádasdy II. Ferenc (1555 – 1604)

Ügyének kivizsgálásában részt vett udvari prédikátora, Magyari István (1565? – 1605?) is, és noha a kivizsgálók hangulata Báthory Erzsébet és férje, a hősies harcai alapján fekete bégként emlegetett Nádasdy II. Ferenc báró (azaz nagyúr), Vas és Sopron megyei főispán ellen fordult – mérsékelten: megintésig mentek volna el –, a prédikátor mindössze Báthory Erzsébet egy bizalmas szolgálóját, a „sárvári női lakosztályba bejáratos személyt”, Darvolya Annát rótta meg 1602 húsvétján. Feltételezések szerint figyelmeztetésképpen a nagyuraknak.[1] A feltételezésnek nem sok alapját látom. Ha volt benne „üzenet”, akkor az az: „hölgyem és uram, érezzék magukat biztonságban!”. Magyari István nemcsak Báthory Erzsébet, de a nagyúr, Nádasdy Ferenc bizalmasa is volt.

Gomoriták évezredei

Hartmann Schedel (1440 – 1514): Nürnbergi Krónika (1493). Szodoma és Gomora pusztulása. A középpontban Lót sóbálvánnyá váló felesége

A feltehetően a napokban, feltehetően 943 éve meghalt nagy aszkétával, Damiáni Szent Péterrel, az egyházi reformok védőszentjével[1] – aki 1828-tól doctor ecclesiae, egyháztanító – már foglalkoztunk abból az alkalomból, hogy sziklaszilárd elkötelezettséggel feljelentette a sakkozáson lebukott firenzei püspököt II. Sándor pápánál († 1073). Életútjának főbb pontjait már áttekintettük, itt röviden ezt azzal egészítjük ki, hogy a magyar nyelvben meghonosodott neve színtiszta leiterjakab. Életrajzírója, Lodi Szent János (1025 – 1106) kamalduli remete és gubbiói püspök szerint az újszülött Péter szoptatását anyja, örökösödési aggályok miatt, megtagadta, és a halálosan legyengült csecsemőt a fulmináns stílusú szent későbbi céltáblái egyik szereplője, egy kurtizán, méghozzá egy pap ágyasa mentette meg a haláltól.[2] Szülővárosuk, Ravenna egy főpapja volt Damján, Péter testvérbátyja, aki felfigyelve Péter képességeire felemelte őt az ekeszarv mellől, és egyházi pályára irányította. Hálából vette fel Péter az ő nevét másodikként, úgyhogy magyar neve helyesen Szent Péter Damján lenne.[3]
A Cluny-i reformok idején, azaz az egyház történetének egyik legsötétebb százada utáni megtisztulási időszakban különös erőre kapott az egyház mint intézmény kebelében elkövetett durva visszaélések (mint például a simónia, azaz egyházi tisztségek, javadalmak adás-vétele, a nepotizmus, azaz ugyanezek rokoni alapú átjátszása…) és egyéb bűnök elleni fellépés. Mint például a pederasztia.