Sztravinszkij címkéhez tartozó bejegyzések

Nike és Wagner

A megváltás oratóriuma

Thomas Mann (1875 – 1955) a Parsifalról (WWV111, 1882),
a Richard Wagner szenvedése és nagysága című tanulmánykötetben (1933)[1]

A Magyarországon annyi év után is szokatlannak számító csütörtök délután négy órai kezdettel vezényelte el Fischer Ádám a Parsifalt, ami a „munka hátországában” még így is telt házat vonzott. Nem az előadásról emlékezünk meg ezúttal, hanem a műsorfüzetről.[2] Bővebben…

Reklámok

Bevezetés és változat: megint baj van Sztravinszkijjal

And the star-spangled banner in triumph shall wave
O’er the land of the free and the home of the brave.

És a csillag-sávos lobogó diadallal szárnyal
A szabadok földjén, bátrak otthonán.

Francis Scott Key (1779 – 1843) versének refrénje (Csillag-sávos lobogó, 1814)[1]

1812-ben az Egyesült Államok hadat üzent Nagy-Britannia és a felségterületéhez tartozó Kanada ellen. Egyik forrásunk első és legfontosabb okként a Nagy-Britannia álta életbe léptetett kontinentális zárlatot jelöli meg, mely veszélyeztette az Egyesült Államok gazdasági érdekeit Európában. Az értesülés valószínűségét csökkenti, hogy a kontinentális zárlatot Nagy-Britannia ellen rendelte el Napóleon (1769 – 1821).[2] Nagy-Britannia mindamellett szolgáltatott háborús okot enélkül is. „Sorozás” címen amerikai polgárokat rabolt, és az amerikai őslakosságot lázadásra tüzelte. Ezek persze nem szolgáltak volna háború alapjául, de James Madison (1751 – 1836) elnök úgy számított, a napóleoni háborúkban meggyengült korona ellen sikerrel tud fellépni annak érdekében, hogy az ország határát északabbra tolja. (A háborút ugyan három év kínos csatározása és tárgyalása után legalább nem vesztette el, de területe nem növekedett. Ugyanakkor Kanada úgy tekinti, független szellemű nemzetüket éppen ez a háború hozta létre.)[3] Ha a felek katonai felkészültségét és ellátottságát nézzük, operettháborúnak vélhetnénk a konfliktust, ám ahhoz túlságosan elhúzódott és túl sok pusztítással járt. Az amerikai seregek benyomultak Yorkba (ma: Toronto), és lángba borították a tartományi törvényhozás épületét. 1814. augusztus 24-én erre válaszul brit csapatok vonultak Washingtonba, és az elnöki étkészlettel jóízűen elfogyasztott fogások után felgyújtották a Fehér Házat. Dolley Madison (1768 – 1849) first lady kezében egy életnagyságú Washington (1732 – 1799)-festménnyel menekült. Ezt követően a brit flotta Baltimore ellen vonult (pontban ma 202 éve), ám több nap heves ütközetében a James McHenry (1753 – 1816) államférfiról elnevezett erőd a támadást visszaverte.[4]

1-ft_henry_1814

Az amerikai honfiúi lelkesedés óriási volt. Francis Scott Key ügyvéd és műkedvelő költő azonnal négystrófás verset írt, mely szeptember 20-án már nyomtatásban is megjelent, és amelyet különböző címváltozatok után ma Csillag-sávos lobogóként ismerünk. A hazafias dalt egy roadside ballad, azaz kocsmadal dallamára kezdték énekelni.[5] A dal népszerűsége nőttön-nőtt. LeRoy Robert Ripley (1890 – 1949) karikaturista egy 1929-es gúnyrajzán felvetette: „Hiszi vagy sem, az Egyesült Államoknak nincs himnusza!”.

2-ripley

az amerikai himnusz születése

A méltatlankodó levelek íróinak azt tanácsolta, ne nála reklamáljanak, hanem képviselőjüknél. Öt millióan jártak el így, amely oda vezetett, hogy a gyengébb riválisok közül kiemelkedő Csillag-sávos lobogó lett a himnusz. Az ezt kimondó törvényt Herbert Hoover elnök (1874 – 1964) 1931-ben írta alá.[6] Mert igaz ugyan, hogy egy költemény minőségére nem biztosíték írója emelkedett lelkiállapota, de egy himnuszhoz egy nép emelkedett lelkiállapota kell, és az maradéktalanul megvolt a választáshoz. Bővebben…

Allegro barbarók

„Hangzavart”? – Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz!

Illyés Gyula (1902 – 1983): Bartók (1955)[1]

kőbe kalapált gyűlölet,
allegro-barbaro-jelen,
polifón álom…

Szilágyi Domokos (1938 – 1976): Bartók Amerikában (1964, 1972)[2]

1 Szekely

Bartók (1881 – 1945), Kodály (1882 – 1967) és a Waldbauer-Kerpely Vonósnégyes 1910-ben.
A vonósnégyes tagjai a felső képen balról: a gordonkás kassai Kerpely Jenő lovag (1885 – 1954), az első hegedűs Waldbauer Imre (1892 – 1953), a brácsás Molnár Antal (1890 – 1983) és a második hegedűs Temesváry János (1891 – 1964)

 

Mindjárt az elején essünk túl az írásmódon. A zongoramű (Sz49 BB 63) címét hol Allegro barbaróként, hol Allegro Barbaróként látjuk. Magától értetődik, hogy ha Bartók úgy döntött, a cím írásmódjával is érzékeltetni akarja szándékát az elszakadásról az évszázados hagyománytól, és nagy B-t használ, akkor erre megfellebbezhetetlen joga van. De Bartókban nem munkált ilyen szándék. Az 1911-ben komponált darab letisztított fakszimiléje a Nyugat 1913-as évfolyamának első számában jelent meg[3]: 2 Allegro barbaro

Fel is merült, hogy magát a zongoradarabot Bartók éppen a Nyugat felkérésére írta volna, de ez valószínűtlen. (Miért várt volna a közlésével bármely fél is közel két évet?) Bővebben…

Tabula rasa

1 Velazquez_Sibyl

Velázquez (1599 – 1660): Szibill tabula rasával (1648?)

Amikor ma „tiszta lappal indulunk”, netán tabula rasát „csinálunk”, akkor másfajta értelemátvitelt alkalmazunk, mint a filozófiában, ahol a tabula rasa kifejezetten mint a lélek születéskori állapota merül fel.

2 Locke

John Locke (1632 – 1704)

Az újkori gondolkodás történetében jelentős visszhanggal John Locke élesztette újjá az ókori tanításokat empirista felfogásban: úgy tartja, a születéskori tiszta lapot nem egyéb, mint a tapasztalat kezdi teleírni.[1] Bár éppen az empirizmustól elvárhatnánk, hogy ne hitre-reményre-szeretetre építsen, hanem tudományos tényekre, mint olyannyiszor, most sem elvitatható az alátámasztás nélküli vélemény progresszív kihatása tulajdon kora közvélekedésére. Locke-nak ebben a megállapításában keveredik a tudás megismerési értelemben vett és biológiai értelemben vett forrásának fogalma. Az emberi kommunikációban a beszéd, melyre életünk első évében képtelenek vagyunk, olyannyira túlnyomó, hogy hajlamosak vagyunk egyéb korai ismeretközlő gesztusok felett átsiklani, miközben éppúgy az emberek, mint az állatok világában a veleszületett tudás árulkodó jeleinek sokaságát vehetjük észre, laikusként is. Tekintsünk át néhány ókori véleményt, melyből a közép- és újkori gondolkodás kiindult. Bővebben…

Két lebukás: kolbászkirály, Sztravinszkij

1 John De Kay2 Stravinsky

Szövevényes történetet átláthatóan elmesélni: ehhez kellene a tehetség. Legalább mímelésképpen megpróbálom a lehető legjobban lecsupaszítani az eseményeket. A bulvárízű címért bocsánatot kérek: természetesen nem két lebukásról lesz szó, hanem lebukások valóságos füzéréről. Bővebben…