Szent György címkéhez tartozó bejegyzések

A Jági-tanösvény és vidéke

A pilisi sétát a Jági-tanösvényen folytatjuk. A 3-4 km-es, könnyű, lényegében szintemelkedő nélküli ovális útvonal[1] természetes szépségei mellett (mint például a Vadász-rét végeláthatatlan aranyvesszősei) szót érdemelnek az olyan, ember alkotta látványosságok, mint az Aranyhegyi-patak mellékpatakjának, a Vadász-réti-pataknak a duzzasztásával előállt Jági-tó, vagy az ugyanennek a pataknak az árka, a Vadászrét-árok fölött átívelő, vígan nyikorgó, félelmetes fahíd.
A Jági-tó és a Jági-tanösvény neve a német Jäger, „vadász” szónak a Pilist lakó svábok sajátos ejtéséből (jager) ered.[2]
Ahogy az nem ritkán előfordul, a környék igazi szépségeit a főútvonalról kissé letérve találjuk, mint amilyen a Fehér-hegy és a tetejéről nyíló kilátás:

Vadász-rét a Fehér-hegyről

Vadász-rét a Fehér-hegyről

Utunk alatt jószágainkra Szent Vendel (554? – 617?) vigyáz a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület által 2008-ban felújított képeskőről (Blockbildről), az erdei vadak túlkapásaitól pedig az 1910-ben Ballabán Sebestyén emelte Szent György (271? – 303)-képeskő oltalmazza a vándort. Ez utóbbit is a Pilisszentiváni Helytörténeti Egyesület hozta helyre 2013-ban.[3]
3pont2


[1] egy könnyű út

[2] http://www.barangolj-velem.hu/index.php?oldal=turak&cikkid=77

[3] http://szentivanihke.hu/

Reklámok

Felső-Frankföldön: Bamberg és Kulmbach

Du Fremdester brichst noch als echter spross
Zur guten kehr aus deines volkes flanke.
Zeigt dieser dom dich nicht: herab vom ross
Streitbar und stolz als königlicher Franke!

Stefan George (1868 – 1933): Bamberg (1907)[1]

Lépj elő, idegen, a messzi magasból,
Térj vissza, néped tiszta sarja!
E dóm elrejti alakod: le a lóról!
Bátran, büszkén, frankok királya!

Szent Péter- és Szent György-dóm, szószék

Szent Péter- és Szent György-dóm, szószék

A történelmi kincsekben, látnivalókban gazdag Bamberg minden kétséget kizáróan legfontosabb nevezetessége a II. Szent Henrik (973 – 1024) római császár alapította Szent Péter- és Szent György-dóm, igazodva az uralkodó ambiciózus terveihez, hogy Bamberget mintegy „második Rómává” formálja. A legnagyobb figyelmet a dóm egy szobra kapta az évszázadok során, a Bambergi lovas, a német terület legrégebbi fennmaradt lovas szobra, mely 1225 és 29 között készült. Számtalan találgatás övezi „modelljének” kilétét, vizsgáljuk ezt meg kicsit közelebbről.

Szent Péter- és Szent György-dóm, Bambergi lovas

Szent Péter- és Szent György-dóm, Bambergi lovas

Bővebben…

Különféle rácsozatok, bevezetővel

 And on his brest a bloudie Crosse he bore,
The deare remembrance of his dying Lord

Spenser (1552 – 1599): The Faerie Queene (1596), Book I, Canto I.[1]

Mellkasán véres keresztet viselt,
Haldokló Uráról mint édes emlékjelt.

A tündérkirálynő, I. könyv, I. ének

1-saint_george_raphael

Raffaello (1483 – 1520): Szent György legyőzi a sárkányt (1506)

A kappadókiai születésű görög Szent György (271? – 303) ugyan legyőzte a Silena városát rettegésben tartó kisebb sárkányt – a hagyomány Libya tartományba teszi a helyet, de Andrew Wilson több egyéb változatot is számon tart[2] –, a vértanú elsöprő népszerűségét mégis halálának és megkínzatásának azok a részletei okozzák, melyeket a katolikus egyház ma nem tart hitelesnek.[3] Számos foglalkozás (köztük első helyen a katonaság) védőszentje, de ugyancsak égi oltalmazója sok országnak, tájegységnek, városnak. Közülük első helyen Grúziát kell említsük, annál is inkább, mert bizonyos hagyomány szerint nevük (az angolban még látványosabban: Georgia) Szent Györgyéből ered. Ám egy másik magyarázat szerint a név a görög Γεώργιος, Georgios, „Földműves” szóból származik. Ennek a nézetnek a hívei felhozzák, hogy id. Plinius (23 – 79) A természet históriája IV. könyve 26. fejezetében a szkíták (szittyák) hatalmas régiójából az egyiket Georgi néven említi.[4] Mások úgy tartják, a forrás a perzsa گرج, gorj népnév, melynek középperzsa és ázsiai-ibér gyökerei vannak, amiből egyebek közt pártus és óörmény elnevezések is fakadtak.[5] De Szent György védi többek között Angliát, Görögországot, Oroszországot, Etiópiát, Litvániát, Palesztinát és Portugáliát, számos várost, köztük Bejrútot, Cácerest, Ferrarát, Genovát, Moszkvát és Ljubljanát. Továbbá Aragóniát és Katalóniát.

2-valeri
Katalóniában a mai napig nagy tiszteletnek örvend. Gaudí (1852 – 1926) jelentősége mellett természetesen eltörpül Valeri i Pupurullé (1873 – 1954), de barcelonai Art Nouveau stílusú Szent György-háza népszerű látványosság.[6] Ennek tornyáról szóljunk kicsit részletesebben, pontosabban a nevéről. Bővebben…