sir Humphry Davy címkéhez tartozó bejegyzések

A fordított ammónia

1-hydrazoic-acid

azoimid

Nincs az a gyerek, akinek meg ne lódítaná képzeletét az azoimid, mely, szemben a tegnap emlegetett ammónia NH3-as, unalmas, a klasszikus vegyértékelmélet alapján egyszerűen érthető képletével, HN3 névre hallgat. Erről a vegyértékelmélet is, a diffrakciós és spektroszkópiai eljárások is azt mutatják, amit várunk, hogy a szimmetria az ammóniával nem áll fenn: szó sincs arról, hogy a középpontban állna a hidrogén, és arról ágaznának el a nitridgyökök. Így persze már kevésbé varázslatos a vegyület, legalábbis az érdeklődő gyerek szemével nézve, de még mindig nem elég érdektelen ahhoz, hogy szó nélkül hagyjuk. 3-hydrogen-azide

Bővebben…

Reklámok

Húsvét ünnepére: Grave és Brio

1 súlypát

súlypát

Az indoeurópai gvere- gyök egyebek mellett „nehezet” jelent. A „súlyos” mint „nagy súlyú”, „tekintélyes” lett az alapja a szanszkrit guruhnak, akit mi „guruként” emlegetünk[1]. Ebből származik a görög βάρος, baros, „súly” és βαρύς, barys, „súlyos”. Bővebben…

A cseleny

id. Szily Kálmán (1838 – 1924): Chemiai-versemény[1]
Készült 1865-ben Heidelbergában, Wartha Vince (1844 – 1914) doktorátusára

Vegyészink őt cseleny-nek keresztelék meg.
A jámbornak becsületes neve mángán,
Mi is így hívjuk tán majd esztendők jártán

1 manganA mangánt Johann Gottlieb Gahn, a szelén felfedezője redukálta egy mangánércből, a piroluzitból (MnO2) 1774-ben aktív szenes hevítéssel. Tőle függetlenül barátja, Carl Wilhelm Scheele (1742 – 1786), a klór és az oxigén felfedezője is előállította a fémes mangánt[2] (szintén piroluzitból, de „hideg”, sósavas kezeléssel indulva), akinek munkásságáról már csak azért is sokkal többet tudunk, mint Gahnéról, mert Gahn a saját feljegyzéseivel nem törődött, a barátja jegyzeteit azonban gondosan megőrizte az utókor számára.[3]

2 Gahn

Johann Gottlieb Gahn (1745 – 1818)

Már említettük, hogy tengeri mikrobák tízmillió év alatt képesek labda nagyságú fémmangán (és fémarany) konkréciót kiválasztani. Mangán- és egyéb ércek kialakításában szárazföldön élő  mikroorganizmusok is közreműködnek.[4] A fémes mangánt önmagában az ember nem hasznosítja, de egyes vasötvözetekben jó hasznát veszi, így az acélgyártásban használt tükörvasban (mely tipikus tükörfordítás a német Spiegeleisből).[5] A vegyiparban és a kémiai analitikában „rejtélyesen” sokféle oxidját használják fel[6], melyek közül vitathatatlanul a legérdekesebb (és bizonyára a  leghaszontalanabb) a mangán-heptoxid (Mn2O7). Fémoxidtól szokatlanul szobahőmérsékleten méregzöld folyadék, és ha elég bátrak vagyunk, itt megnézhetjük csudatetteit, de a székünket toljuk kissé hátrébb a monitortól: Bővebben…

Berlini kék

1 szilvasvarad_sziklaforras

Szalajka-völgy, Szikla-forrás

2 hamuzsirfozo ust az 1800as evekbol

hamuzsírfőző üst, XIX.század

A hamuzsírfőzés ősi mesterség: ennek során – tömören szólva – fahamut forró vízzel öntenek le, állni hagyják, megszűrik, kipárologtatják. Eredményül kapják a hamuzsírt, melynek hatóanyaga a káliumkarbonát, K2CO3. Erősen lúgos kémhatású anyag lévén a bőrt kis mértékben oldja, síkosítja, így zsíros tapintású. Felhasználási területe kiterjedt: szappanfőzéshez, üveggyártáshoz és salétromfőzéshez is használták. A XVIII. századra Magyarország Európa-szerte hamuzsírfőző nagyhatalom lett. Ez olyan mértékű erdőpusztításhoz vezetett – négymillió katasztrális holdnyi erdő esett áldozatul[1] – , hogy Mária Terézia (1717 – 1780) 1755-ben exporttilalmat rendelt el, amelyet részlegesen csak 1761-ben oldott fel.[2] Bővebben…

Borátok közt

fémes bór

fémes bór

sir Humphry Davy

sir Humphry Davy (1778 – 1829)

A bór, noha az ötödik rendszámú elem, nemrégen, 1808-ban került a vegytan látóterébe, amikor sir Humphry Davy elektrolizálás során barnás csapadékként felfedezte. Öt allotróp módosulata közül az egyik rideg és fémszerű, a másik négy kristályos por, melyek egyike keménységben közvetlenül a gyémánt után következik. Ritkasága annak tudható be, hogy nem szerepel a csillagokban lezajló nukleáris fúziós sorban, így kizárólag spalláció, azaz protonhasítás révén jöhet létre.
Több vegyülete is megtalálható az ásványvilágban. A wurtzit-bórnitrid keményebb a gyémántnál. (A tudomány mai állása szerint ennél csak egy keményebb anyag fordul elő a természetben, a lonsdaleit, mely a szén egy további módosulata. Ugyanakkor a wurtzit-bórnitrid kristályszerkezete a gyémántéval egyezik meg.) Bővebben…