Petrarca címkéhez tartozó bejegyzések

Vivaldi hullám- és nem-hullám-természete

A barokk hullámokról általánosságban és átfogóan írni reménytelen próbálkozás lenne. Dacára minden fuocónak és fiammának, terrának és pratónak, ventónak és zeffirettónak, a barokk legotthonosabban a vízben mozog, ez a legkedvesebb őseleme. (Mondhatjuk ezt azzal együtt, hogy rokonszenve a víz lakóira nemigen terjed ki. Az őselemek lakói: halak, vakondokok, főnixek mind elbújhatnak az ég madarainak átütő barokk sikerei mögött.) Vivaldi (1678 – 1741) 1725-ben kiadott op.8-as Il cimento dell’armonia e dell’inventione („A harmónia és találékonyság erőpróbája”) sorozatában a Négy évszak után azonnal tengeri vihar sújt le az RV253-as Esz dúr hegedűversenyben[1]:

Bővebben…

Krokodilok évezredei

OTHELLO

O devil, devil!
If that the earth could teem with woman’s tears,
Each drop she falls would prove a crocodile.
Out of my sight!

Shakespeare (1564 – 1616): Othello IV/1[1]

OTHELLO.

             Ördög! Ördög! Oh!
Ha női köny teherbe ejtené
A földet: ennek minden cseppiből
Egy krokodil születnék! El szememből!

Szász Károly (1829 – 1905) fordítása[2]

1 nilusi krokodil

nílusi krokodil

A krokodil életmódját az ember évezredek óta tanulmányozza. Töredékes összeállítást olvashatunk forrásunkban régi szerzők megfigyeléseiről, vagy, jobb szóval, elképzeléseiről[3]. A merészebbek egyetlen kattintás révén azt is megláthatják, a középkorban hogy képzelték az emberevő krokodilt táplálkozás közben.[4] Mindamellett a neves szerzők összes szavára ne vegyünk mérget. Herodotos (Kr.e. 484? – 425) szerint a krokodil az alsó állkapcsát képtelen mozgatni, a XIII. századi normandiai trubadúr, Guillaume de Clerc azt mondja, a felsőt. Beláthatatlan következményekkel járna, ha mindkettejüknek igaza lenne. Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) Állattanában (Kr.e. 350) Herodotos álláspontján van, és azt is hozzáteszi, a krokodil az egyetlen állat, amelyik képes a felső állkapcsát mozgatni. Ez nem igaz, a krokodil erre képtelen (a gekkó és némely hal azonban képes rá). A fiatal költők által tudatlansággal megvádolt idős Petrarca (1304 – 1374) (az Önmagam és sokak tudatlanságáról című latin nyelvű értekezésében[5]) Cicerót (Kr.e. 106 – 43) idézve, aki szerint vannak olyan ismeretek, amelyeket jobb nem tudni, mint tudni (beszélek itt saját posztjaim ellen), igyekszik bő felsorolással nevetségessé tenni Aristoteles Állattanát; az igazságtartalma vizsgálata nélkül a felesleges ismeretek körébe utalja a krokodil állkapcsának ügyes-bajos dolgait.[6] Bővebben…