Iosephus Flavius címkéhez tartozó bejegyzések

Napfivér, Holdnővér: búcsú a ptolemaidáktól

Többször is foglalkoztunk Nagy Sándor (Kr.e. 356 – 323) hadvezérének, a későbbi I. Ptolemaios Soternek („Megváltó”, Kr.e. 367 – 282) egyiptomi rezidenciájú, Egyiptom területét sokszor túllépő dinasztiájával, így talán nem érdektelen áttekintenünk a ptolemaidák végső felszívódását, eltűnését a történelemből. Bővebben…

Reklámok

Van-e szirup Gileádban?

”… Is there—is there balm in Gilead?—tell me—tell me, I implore!”
Quoth the Raven “Nevermore.”

Poe (1809 – 1849): The Raven (1845)[1]

„… Van…van balzsam Gileádban?…mondd meg!…lelkem esdve vár!”
S szólt a Holló: „Soha már!”

Poe: A Holló. Tóth Árpád (1886 – 1928) fordítása (1923)[2]

Nyugat · / · 1923 · / · 1923. 5. szám

1 gileadensis

Commiphora gileadensis

A héber בָּשָׂם, basam, azaz „fűszer”, arámi משב, busma, arab البلسم, albilsum, azaz „fűszer”, „balzsam” szavak közös területen egymást alakították. Belőlük származik a görög βάλσαμον, balsamon, abból a latin balsamum, azaz „balzsam”.[3]  Bővebben…

Meglepő oratóriumok

A XX. század legszörnyűbb sorscsapásainak összevetésekor fel-felmerülő szempont a „nyugati”, illetve „keleti” típusú önkényuralmi rendszerek összehasonlítása. Hogy menyire összetett a helyzet, jól illusztrálja a náci elnyomás egy inkább „keletiesnek” ható megoldása, a kultúrterror egy különösen primitív megnyilvánulása. Megemlékeztünk már Beethoven (1770 – 1827) op.80-as Karfantáziája szövegének manipulációjáról a sztálini időkben. Ugyancsak írtunk már, biztatóbb összefüggésben, Händel (1685 – 1759) Judas Maccabaeus (HWV63) című oratóriumáról, mely az 1746-os cullodeni diadalt követő ünnepléssorozat legmaradandóbb alkotásának bizonyult az azóta eltelt századokban. 1941-ben a prágai Neue Tag (Új Nap)[1] nagy eseményről tudósít. Mint megállapítja Thomas Morell tiszteletes (1703 – 1784) eredeti librettójáról – melynek fő forrása a kb. Kr.e. 100-ban írt Makkabeusok I. könyvének 2-8. fejezete, amibe beleszőtte Iosephus Flavius (Joszef ben Mattitjahu, 37? – 100?) A zsidók története című alapvető munkájának részleteit –, a fülledt erotikájú, keleties különcség, a faji gondolat XVIII. századi hiányosságai folytán, éles ellentétben áll Händel önmagában is beszédes, az északi-germán spiritualitás tiszta levegőjébe emelkedő zenéjével. Stb. Így aztán A tábornok címmel új, zsidótlanított szövegkönyv készült, ily módon feloldva az ellentmondást. Elnéző megértéssel kell fogadjuk, hogy a Neue Tag számait még nem digitalizálták, a tudósításra azonban rögtön felfigyelt a JTA (Jewish Telegraphic Agency, Zsidó Hírügynökség), rövid közleményben beszámolt róla, és ez hozzá is férhető.[2] A hírt aztán felkapta a világsajtó.[3]

1 cikk

Nyilvánvalóan nem feladata a tudósító hírügynökségnek a cikk pongyolaságának kiigazítása. Kíséreljük ezt meg mi magunk. Bővebben…

Hanuka ünnepére

A hanuka, felszentelés ünnepe idén december 16-án, sötétedéskor kezdődött és 24-éig tart. Az ünnep történeti alapja a zsidó nép hősies szembefordulása a templomgyalázó IV. Antiokhos Epifanes királlyal (Kr.e. 215 – 164), aki a szeleukida birodalom megrendülő hatalmát próbálja drákói parancsokkal védelmezni, és elődei viszonylagos vallási türelmét nem felvéve a hitükből nem engedőkkel szemben különös erőszakkal lép fel. Az istenfélő zsidók nem tűrik Zeus szobrának elhelyezését a templomban, spontán ellenállásuk végül kiterjedt szabadságharcba, csodával határos győzelembe és az ezt követő, 101 évig tartó függetlenségbe fordul. Az így létrejött hasmoneus királyságot a rómaiak olvasztják be Siria provinciába. Maga a hanuka a templom újraszentelésének ünnepe. A hanukai gyertyagyújtás eredete a hagyomány szerint az a csoda, amikor a felszenteléskor talált, egy napra elegendő kóser olaj nyolc álló napon égett. Bővebben…