Hans Christian Ørsted címkéhez tartozó bejegyzések

Bors, radír és piperkőcök (vegyészek aranykora)

fekete bors

Hippokrates (Kr.e. 460? – 370?) Az akut betegségek életrendjéről című munkája XI. fejezetében különféle szirupokat javasol tüdőgyulladásban szenvedőknek. Az első gyantás husáng és toboz attikai mézben, a második istenfa mézecetben, a harmadik bors és fekete hunyor főzete.[1] Ezekben az összeállításokban az óvatos utókor már egyiket sem alkalmazza, mindamellett némely összetevő gyógyerejét nem vitatja el. A fekete bors gyógyhatásait ma is tiszteljük, és ezek között valóban ott van a légutak tisztítása és a meghűlés gyógyítása (és egyebek, például javítja az emésztést, fogyaszt és egyes bőrbetegségekre is jó).[2] Bővebben…

A bűz birodalma

1 cabbKinek nem szorul össze a szíve gyermekkora nagy álma, a kifejező hangzású merkaptán hallatán… A merkaptánok laboratóriumi előállításául[1] csalárdul alkil-kloridok alkoholos oldatát javasolják nátrium- (vagy kálium- ) hidrogénszulfid túlerejével támadni, és ekkor egy életre szóló frenetikus bűzélményben lesz részünk, a keletkező vegyület, a merkaptán ugyanis százezerszeres higításban is orrfacsaró illatú.[2] A jelentős leegyszerűsítéssel ismertetett recept azért csalárd, mert alkil-kloridot, például a fogorvosi gyakorlatban (messze ringó gyermekkorunk idején) alkalmazott etil-kloridot még csak-csak beszereztünk – ma már ez is reménytelen, talán jobb is így –, az alkohol sem okozott különösebb nehézséget, de meglepő módon az alkáli-hidrogénszulfidok hozzáférhetetlenek voltak. (Ma meg különösen.) A merkaptánok vagy (mai nyelven) tiolok formailag az alkoholok hidroxilcsoportjának szulfhidril- (SH-) csoportra cserélt elvi leszármazottai, azaz az anion a kloridot váltja fel a reakcióban.
Mindamellett távolról sem szorít arra balsorsunk, hogy életünk során ne ütközzünk a merkaptán illatába (az „ütközés” nem képzavar – ez az illat valósággal szilárd halmazállapotú). A merkaptánok némelyike erősen egészségkárosító, és erős gyúlékonyságuk miatt sem mondhatók veszélytelennek.[3] Olykor valóságos rémtörténetek kapnak lábra a merkaptán körül.[4]  Bővebben…