Hamvas Béla címkéhez tartozó bejegyzések

Égi utak→ Ezra Pound ←a suszter és kaptafája

William Hazlitt (1778 – 1830) nyílt levele William Giffordhoz (1756 – 1826) 1819-ből. Címlap

„Ön méltán nyerte el az ultrakrepidariánus kritikus nevet” – szól Hazlitt nyers bírálata

Hazlitt önarcképe és Hoppner (1758 – 1810) portréja Giffordról

Konfuciusz (Kr.e. 551 – 479) nem hagyott hátra műveket, ám tanítványai 論語, Lun jü, azaz Beszélgetések és beszédek címmel összefoglalták gondolatait. Egy harmadik századból fennmaradt kéziratig nyúlnak vissza a mai fordítások, melyben Konfuciusz Ce-kung (Kung mester) néven szerepel. A kínai hivatalnokvilágtól a lehetőség szerint magát távol tartó, filozófiájában és gesztusaiban röviddel Sokratest (Kr.e. 469 – 399) megelőlegező, ám költőiségével sokkal inkább a preszókratikusokat idéző bölcs és jó humorú tanító alakja körvonalazódik ebből a kis gyűjteményből. Hamvas Béla (1897 – 1968) 1943-ban megjelent fordításában (Kung mester beszélgetései) Konfuciusz Kung mester néven szerepel, de nem következetesen. Miért-miért nem, más változatban is felmerül a neve. Egy híres, szép mondását (V / 12) Hamvas így értelmezi:
Bővebben…

Reklámok

Nike és Wagner

A megváltás oratóriuma

Thomas Mann (1875 – 1955) a Parsifalról (WWV111, 1882),
a Richard Wagner szenvedése és nagysága című tanulmánykötetben (1933)[1]

A Magyarországon annyi év után is szokatlannak számító csütörtök délután négy órai kezdettel vezényelte el Fischer Ádám a Parsifalt, ami a „munka hátországában” még így is telt házat vonzott. Nem az előadásról emlékezünk meg ezúttal, hanem a műsorfüzetről.[2] Bővebben…

Pár tál étel

…A normális élet az, ami az ételek között a rántottleves. Semmi különös. Szenzáció nélküli. Messze azon túl, hogy valaki szereti, vagy sem. Az ember a nap bármely órájában eheti, reggelire, ebédre vacsorára, forrón, langyosan, vagy hidegen. Zsíron, vagy olajon pörkölt liszt és víz. A püthagóreusok kétféleképpen ismerték, sósan, esetleg köménymaggal, ahogy mi esszük, vagy a halványan pirított lisztet tejjel föleresztve, mézzel édesítve. A tibeti csámpá is ilyesféle étel, de a lisztet forró teával öntik fel, és néha faggyúdarabokat tesznek bele. A rántottleves mindennemű feszültség nélkül való étel, ami különösen szeretetreméltó benne, hogy szelíd és egyszerű. Magától értetődik, hogy a csecsemő első étele az anyatej után a rántottleves…

Hamvas Béla (1897 – 1968): A rántottleves [1]

Olman érdekesen magyarázza a rántás és a rántotta szavaink eredetét. A szavakban megjelenő n hang népi etimológia eredménye: kései korokban (legalább 1533-tól) összerándulás eredményeképpen képzelhették ezeket a konyhai termékeket, ám az eredeti szavak, a rátás és a rátotta, és ebben az alakban a Székelyföldön mind a mai napig fenn is maradt. A „ra” a vörösre utaló szó, a -t végződés „valamilyenné tevő”, ebből ered a „rát” mint pirít. Hogy a sütést, pirítást a „ropogó” r hang rengeteg nyelvben kifejezi, arra Olman (sok egyéb hangtani elemzés kíséretében) számos példát mutat; már a szanszkritban is rij jelenti a „pirítani”-t.[2] (Maga piros szó is a „pirít”-ból származik.) Angol változata, a scrambled eggs a „felhőkarcolóval” (skyscraper) rokon: a scramble, küzd, tülekszik, igyekszik, összekavar szó a scrabble, karcolni szó ellágyulásával jött létre[3], mely a hasonló jelentésű scrape szóval közös eredetű, az idogermán (s)ker, vágni szóból ered.[4]

1 rantotta

Bővebben…