Friedrich Wöhler címkéhez tartozó bejegyzések

A vanádium különös útja

Az indoeurópai wen-, „vágyakozni” gyök ugyancsak termékenynek bizonyult az évszázadok folyamán. Szanszkrit leágazásról is tudunk, de ezúttal a nyugati fejlődésvonal köti le figyelmünket. Sok egyéb mellett ebből ered az óangol wynn, „élvezet” és winnan, „győzni”, melyből az angol win, „győz” (lám, mi a vágy titokzatos tárgya), a német Wonne, „gyönyör”, a latin veneratus, „tisztelt” és Venus szerelemistennő neve.[1] De hogy lesz ebből vanádium? Lássuk. Bővebben…

Az imlany és II. Nagy Katalin cárnő

HAMLET
A little month or ere those shooes were old
With which she followed my poore fathers bodie
Like Niobe all teares…

Shakespeare (1564 – 1616): Hamlet (1599-1601), I/2[1]

HAMLET
…Csak egy
Rövid hó: még cipője sem szakadt el,
Melyben atyám testét kisérte ki,
Niobe módra könnyé válva…

Arany János (1817 – 1882) fordítása (1866)[2]

II. Nagy Katalin (1729 – 1796) koronázási hintaja (1762)

Teljességgel kizárhatjuk, hogy II. Nagy Katalin cárnő híres koronázási aranyhintaját a nióbium felfedezője, Charles Hatchett vitte volna a birodalom fővárosába, Szentpétervárra. Az uralkodónő ugyanis három évvel Hatchett születése előtt lépett trónra. De haladjunk sorjában. Bővebben…

Rózsák és kígyók

1 pharaohs-snake2 roseAz élettelen nimfa, Rhodon testébe botlott bele Kloris virágistennő. A csodaszép testet virágként kívánta feléleszteni, és ehhez több isten segítségét kérte. Afrodite saját vonzerejével ruházta fel a virágot, Dionysos illattal (az eredményből kikövetkeztethetően nem a sajátjával), a három Grácia ragyogást, bájt és örömöt ajándékozott neki. Kloris szeretője, a kissé promiszkuusnak tűnő Zefyros, nyugati szellő tovafújta a viharfelhőket, hogy Apollon napsugarai életre kelthessék a virágot, a rózsát.[1] (A görög kor is szerette a rokokót, nemcsak a rokokó a görögöt.) Bővebben…

Berillium: amint a mennyben, úgy a földön is

„Az ötödik sárdonix; a hatodik sárdius; a hetedik krizolitus; a nyolczadik berillus; a kilenczedik topáz; a tizedik krisopráz; a tizenegyedik jáczint; a tizenkettedik amethist.”
Ján.Jel 21:20[1]

A mennyei Jeruzsálem kőfalának díszeivel már foglalkoztunk a karneol vizsgálatakor. A berillus, mai nevén berill évezredek óta ismert és becsült féldrágakövek és drágakövek[2] családja, bár a közös felépítés csak részlegesen volt ismert az ókori természettudósok előtt. Tagjait ide kattintva nézhetjük végig. Vegytanilag valamennyien berillium-alumíniumszilikátok, a Be3Al2(SiO3)6 képlet szerint. Rajtuk kívül a krizoberill, berillium-alumíniumoxid, BeAl2O4, illetve a bertrandit, azaz berillium-szilíciumoxid-hidroxid, Be4Si2O7(OH)2 és a változó összetételű mangánszilikátos bussyit a berillium legfontosabb ércei.

1 krizoberill bertrandit bussyit

krizoberill, bertrandit, bussyit

Bővebben…