Diogenes Laertios címkéhez tartozó bejegyzések

Távoli fuvolaszó

Theba alapításáról már megemlékeztünk; ma a még az ókori viszonyok közt is tragikusnak mondható bukásának rövid összefoglalójával kezdjük. Bővebben…

A lélek atomjai

(Az őt meglátogató) Hippokrates egy szolgálólánnyal érkezett, akit első nap Demokritos „jó reggelt, kisasszony”-nyal köszöntött, de a következő napon „jó reggelt, asszonyom”-mal

Diogenes Laertios (180? – 240?): Βίοι καὶ γνῶμαι τῶν ἐν φιλοσοφίᾳ εὐδοκιμησάντων (Bioi kai gyomai ton en filosofia eudokimesanton, A filozófiában jeleskedők élete és nézetei), VII. (Demokritos)[1]

1-burma


ászátsu, lélegzés
ászátvinjarin, lélek
ászát, élet
su, látás
vinjarin, szellem

A lélegzet és a lélek összefüggésről már beszéltünk. Fogalmi kapcsolatot nagyon sok nép felállít közöttük, a magyarok a finnugor érintkezés óta bizonyosan.[2] De hogy egy távolibb nép lelkébe is bepillantsunk: a burmaiak bama nyelvében az „élet” szó után a „látást” téve, mely elvonatkoztatott értelmű látást is jelent, a „lélegzést” kapjuk, míg a „szellemet” utána téve a „lelket”. Nem rövid, de világos. A kapcsolat felállításáig vezető természetes utat spekulatívan elképzelhetjük, de helyzetünk ennél szerencsésebb: a gondolatmenetet megtette helyettünk Demokritos. Bővebben…

Kifacsarodott szállóigék

1-intelem

Halottakról vagy jót, vagy semmit!

Foglalkoztunk már csavaros eredetű régi szállóigével, foglalkoztunk eleve „ferdével”; ezúttal néhány, menet közben gellert kapott szólást vizsgálunk meg közelebbről. Bővebben…

Tabula rasa

1 Velazquez_Sibyl

Velázquez (1599 – 1660): Szibill tabula rasával (1648?)

Amikor ma „tiszta lappal indulunk”, netán tabula rasát „csinálunk”, akkor másfajta értelemátvitelt alkalmazunk, mint a filozófiában, ahol a tabula rasa kifejezetten mint a lélek születéskori állapota merül fel.

2 Locke

John Locke (1632 – 1704)

Az újkori gondolkodás történetében jelentős visszhanggal John Locke élesztette újjá az ókori tanításokat empirista felfogásban: úgy tartja, a születéskori tiszta lapot nem egyéb, mint a tapasztalat kezdi teleírni.[1] Bár éppen az empirizmustól elvárhatnánk, hogy ne hitre-reményre-szeretetre építsen, hanem tudományos tényekre, mint olyannyiszor, most sem elvitatható az alátámasztás nélküli vélemény progresszív kihatása tulajdon kora közvélekedésére. Locke-nak ebben a megállapításában keveredik a tudás megismerési értelemben vett és biológiai értelemben vett forrásának fogalma. Az emberi kommunikációban a beszéd, melyre életünk első évében képtelenek vagyunk, olyannyira túlnyomó, hogy hajlamosak vagyunk egyéb korai ismeretközlő gesztusok felett átsiklani, miközben éppúgy az emberek, mint az állatok világában a veleszületett tudás árulkodó jeleinek sokaságát vehetjük észre, laikusként is. Tekintsünk át néhány ókori véleményt, melyből a közép- és újkori gondolkodás kiindult. Bővebben…