Damaszkuszi Szent János címkéhez tartozó bejegyzések

Stratonike meséje

1 Sapho

Psapfo (Kr. e. 630? – 570?)

Úgy tünik nékem, hogy az istenekkel
egy a férfiú, aki szemben ülhet
véled és édes szavadat közelről
hallja, hogyan szól,

s ezt a vágykeltő nevetést, amelytől
felszökik mellem közepén a szívem;
hisz ha látlak s bár kis időre, hangot
nem tud a nyelvem

adni, megtörvén elakad, s a könnyű
tűz egész bőröm befutossa végig
nyomban, és nem lát a szemem se, zúgván  zúg a fülem már.

És veríték önt el, egész valómban
reszketek, fűnél szinem íme zöldebb,
s mint ki végéhez közelít, olyannak
látszom, Agallisz.

Tűrni kell mindezt, ha ez így van, úgyis…

Psapfo

Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása[1]

A szíriai Stratonike (sz. Kr.e. 316?) az ókor nagy Stratonikéi közül bizonyára a leghíresebb, de okvetlenül a legszebb volt. Anyja, a közszeretetben álló, bölcs Fila († 287) [2] és atyja, a diadokhosok küzdelmeiben alapvető, de szerencsétlen szerepet játszó, vakmerő és nagy természetű Demetrios Poliorketes („Várost ostromló”, Kr.e. 336 – 283) az állandó harcok miatt csak ritkán találkoztak. Stratonike anyjának Demetrios sorrendben az utolsó, harmadik férje volt, Demetriosnak ugyanakkor az öt felesége közül Fila az első. A házasságkötés időrendjében, de nem sorrendben: az akkori Macedóniában nagy emberek többnejűsége természetes volt. Mindkét szülő öngyilkos lett: Fila nem azért, mert férje kicsapongó természetű volt, hanem mert Demetrios hadi szerencsecsillaga leáldozott.[3] Rá néhány évre Demetrios Poliorketes a luxusbörtönben, ahová veje, I. Seleukos Nikator (Kr.e. 358? – 281), a seleukida birodalom névadó alapítója vetette, halálra itta magát.[4] Bővebben…

Kundry- és Szent Buddha-sztereotípiák

1 Rossetti (1828 - 1882)

Rossetti (1828 – 1882)

Nagypéntek hajnalán, amikor Gurnemanz a tetszhalálból feléleszti Kundryt a Parsifal (WWV111, 1882) III. felvonásának elején, Kundry már nem kettős természet, vagyis átoksúly alatt a végtelen időben bolyongó bűnös, aki a Megváltó szenvedéseit kinevette, és így büntetésből jó és rossz, szolgálat és csábítás között kell töltenie életét, mások uralma alatt. Bűnbánó Magdolna alakja sejlik fel mögötte, aki a csábításának ellenálló, elcsigázottan érkező Parsifal lábát olajjal keni meg.

Bővebben…

A rejtélyes lokriszi

 Digging graves is my delight,
 Digginpg graves for you to lie in.
 Digging graves from morn’ till night,
 I makes me living from the dying.

Sírt ásni az élvezet,
Sírt ásni, hogy beledőlj,
Így élni az életet,
Így élni a végedből.

John Kirkpatrick: Dust to Dust (Por a porhoz)

1 Pythagoras

Pythagoras (Kr.e. 570? – 495)

A hangnemek, hangsorok elméletével sokat foglalkozott a samosi Pythagoras; a zenei formákat Isten ujjlenyomatának nevezte.

Dosztojevszkij (1821 – 1881) sokszor és sokféle értelemben használta az “Isten ujja” metaforát, például arra az érintésszerű érzésre is, amely epileptikus rohamai kezdetén támadt a halántéklebenyében. A halántéklebenyben egymás tőszomszédságában helyezkedik el a zenei és a vallási érzések központja.

valaszto

Bővebben…