Czuczor Gergely címkéhez tartozó bejegyzések

Piócák a törvényhozásban

…οἶνον δὲ μελίφρονα οἰνίζεσθε
σῖτόν τ’ ἐκ μεγάρων, ἐπὶ δὲ ξύλα πολλὰ λέγεσθε [1]

(…oinon de melifrona oinizesthe
siton t’ek megaron, epi de xyla polla legesthe)

…s mézlelkű bort is hordtak ki magukkal,
s házakból kenyeret, s azután sok fát szedegettek[2]

Homeros (Kr.e. VIII.sz.): Iliász/VIII (Félbehagyott harc).
Devecseri Gábor (1917 – 1971) fordítása

1 lekvarAz indoeurópai leg-, „összeszed”, „összegyűjt” gyök Homerostól fogva kimutatható az ógörögben, de a maiban már csak az idők folyamán jelentősen módosult értelmében. Bővebben…

A putri

1 putriA putri sokjelentésű szó. Először tekintsük át a szempontunkból kevésbé fontos tájnyelvi használatokat.

2 Szinnyei_József

Szinnyei József (1857 – 1943) és Kriza János (1811 – 1875)

A Szinnyei József-féle Magyar tájszótár (I., 1893-96) Kriza János székelyföldi gyűjtésére támaszkodva közli, hogy ott a putri szeleskedőt, féleszűt jelent. Észak felé haladva ez egész Zemplénig eljut bizonyos szelídüléssel, ahol már „szeleskedve házaló”. Kassán a futrika „szaladós”, Nagy-Kállón a putrikál „szaladgál”.[1] Azaz itt a p a „fut” f-jéből alakult át.

3 futrinka

futrinka

A futri, azaz „szeles”, „szaladgáló” a „futrinka” szó alapja, mely a „katalinkához” hasonlóan fejlődött.[2] Herman Ottó (1835 – 1914) általunk is sokszor idézett fontos művében, A magyar halászat könyvében a putrát a fürge cselle egyik neveként hozza fel, de „oláhos” hatásnak tudja be, hogy az „erdélyi részekben” a botos kölönte is erre a névre hallgat.

4 fürge cselle és botos kölönte

fürge cselle és botos kölönte

De térjünk rá a putrira „mint olyanra”. Bővebben…

Számvetés

So breche keiner mir den Frieden!
Ich harre des, der mir beschieden…

Wagner (1813 – 1883): Parsifal[1]

A békét senki meg ne sértse!
Viseljük el, mi ránk van mérve…

Lányi Viktor (1889 – 1962) fordítása[2]

1 gorog_ermekA szám szavunk török eredetű, kun közvetítéssel (szan). A modern törökben is megtalálható sayı formában, de meghonosodott benne a „nyugatias” numara is. A szám emberek csoportját is jelentette, ennek nyilvánvaló emléke a „számára” (a „számomra” alak ilyenképpen furcsán „ősmagyartalan”). A se szeri, se száma kifejezés eredetéhez egy mátrixot képzeljünk el: a szer a sort jelenti, a szám a számos sort. A „se” a számtalanhoz hasonló képzés, mely a megszámlálhatatlan egy formája. A ló szerivel, számával annyit tett: a ló, tartozékai teljes sokaságával. Ebből jön a szerszám.[3] Bővebben…

Kis csemege-kódex

1 emblema_csemegeHárom megközelítést találunk a csemege szavunk eredetére. Lássuk időrendi sorrendben.

A Czuczor-Fogarasi-szótár[1] a török jemek, enni, illetve a jemis, gyümölcs szóra vezeti vissza, ám meglepő módon találunk egy „csem” címszót[2] is, amely ezeket a szavakat, számos magyar szóval együtt, hangutánzással magyarázza, végső eredetként a szanszkrit csam (dsam, dsham), enni szót megjelölve. Természetesen nem zárhatjuk ki pl. a csámcsog szavunk szanszkrit eredetét, de ez a fajta hangutánzás akár több nép eszébe is juthatott egymástól függetlenül.


Bővebben…

Az ámbráscet visszaszól

2 Szentkuthy

Szentkuthy Miklós (1908 – 1988)

Szentkuthy Miklósnak  nemcsak stílusvilága, de megjelenése is egzotikus volt. Nem írhatjuk a véletlennek vagy eredeti vezetéknevének, a Pfisterernek a rovására – tévedések és spekulációk elkerülése végett nem zárójelbe tettem –, hogy, amint a Frivolitások és hitvallások című kötetben elmeséli, gimnazista korában a fizéter gúnynevet kapta. Maga (a 194 centis) Szentkuthy a hasonlóságot tagadja, különösen szájkörnyéken.

1 Frivolitasok es hitvallasok
Bővebben…