Charles Burney címkéhez tartozó bejegyzések

Rejtelmek ha zengenek Mozart első itáliai útján

A man who has not been in Italy, is always conscious of an inferiority, from his not having seen what it is expected a man should see.

James Boswell (1740 – 1795): Life of Johnson[1]

Aki nem járt Itáliában, kisebbrendűségi érzéstől szenved amiatt, hogy nem látta azt, amiről elvárható, hogy lássa.

Doktor Johnson (1709 – 1784) élete 

Mozart három itáliai útja mind az ifjúkorára esik, apja, Leopold (1719 – 1787) aprólékos és tökéletes szervezésében. Salzburg azokban az időkben erőteljesen támogatta zenészeinek, elsősorban természetesen énekeseinek itáliai tanulmányútjait, az itáliai zene bemutatását a számukra, oktatásuknak mintegy lezárásaként. A gyermek Mozart esete természetesen más volt. Oktatásának lezárása nem merült fel. A „bemutatás” nem elsősorban az itáliai zeneművészet bemutatását jelentette az ő számára, éppen ellenkezőleg: az ő bemutatását az olasz zenei világnak és társadalomnak, és, korabeli kifejezéssel, a Grand Tour, „nagy út” megszervezésével az itáliai kultúra bemutatását a legfogékonyabb szellemi korát élő Mozartnak. Johnson idézett mondásának szellemében. Bővebben…

Nők, akik nem mérgezték férjeiket

Forrásaink megértően fogadják a régi korok férjgyilkosságon (matricídiumon) kapott feleségeiről szóló lesújtó statisztikai adatokat. Mentő körülményként hozzák fel a nők alárendelt szerepét a házasságban, hozzáértve, hogy a fordított műveletet, az uxoricídiumot, érthetően, kevés férj követte el, hiszen a torz társadalmi viszonyok folytán a feleségeket már meg sem kellett ölni, anélkül is alig éltek.[1] Minél magasabb társadalmi osztályokat figyelünk, annál jellemzőbbnek tűnik a férjgyilkosság, így ezt a gáláns érvet fenntartásokkal kell fogadjuk. A megkínzott feleségek különösen a mérgezést tartották alkalmas büntetésnek, ezen belül is a lassú halált, mely eltereli a figyelmet a méregcseppek adagolójáról, sőt, mivel lehetőséget ad a haldokló férjnek időben megszabadulnia a bűnei terhétől, jótékony eutanáziának is tekinthette a kegyes hitvestárs az eljárást. A feleségek megmentőjeként számon tartott Giulia Tofana († 1651?) életrajzában annyi csodás elem bukkan fel, hogy Mike Dash alapos oknyomozása kellett a fontosabb részletek feltárásához. A méregkeverőnő Aqua Tofana nevű, színtelen, kissé opalizáló cseppjeit nem a szenvedő feleségek, hanem a kisvártatva szintén szenvedő férjek vették be a tudtukon kívül (actio in distans). A gyógyír összetételéről alkotott elképzelések jól tükrözik, hogy két korszak határán vagyunk. A feltételezett összetevők között ott találjuk a gyújtoványfüvet, a kőrisbogarat, a tátikát, köldökfű-tinktúrát (aqua cymbelaria), a beléndeket, őrült ember köpetét (az aranykor szellemében), illetve, másfelől, a szublimátot, az ólom sóit, az arzénoxidot és az antimont (haladjunk a korral). Maga Mozart (1756 – 1791) is úgy képzelte, Aqua Tofanával mérgezték meg ellenségei, de ez a feltételezés alaptalan.[2] Mike Dash éles szemmel észrevette a legendás történetek eltéréseinek igazi okát. A feltételezésekkel ellentétben Giulia Tofana már 1651 körül meghalt, minden bizonnyal háborítatlanul, ám halálát követően lánya és egyéb bizalmasainak hálózata vitte tovább az ipart több évtizeden át, mígnem egy állhatatlan özvegy a gyóntatófülkében kifecsegte a titkot. Több változatban él a bravúros leleplezés története is.

1 Mikulas

A hálózatban dolgozó klerikusok nem álltak bíróság elé, és a méreg tehetős felhasználói szerencsére bizonyítani tudták, hogy a szert pupillatágítás céljából szerezték be (a beléndek ilyen úton hat a bella donnákra), illetve egyszerűen felmutatták a díszes kiállítású, drága üvegcsét, melyben a Mikulás, Bari Szent Miklós (270? – 343) csodatévő erejű csontolaját forgalmazták kegyesen, egyházi vonalon, legalábbis szegény gazdagok így tudták, tévesen.[3] Bármekkora megértést is tanúsítsunk matricid hajlamú feleségek iránt, mélyebb rokonszenvet kell táplálnunk azokkal szemben, akiket ártatlanul vádoltak meg férjük megmérgezésével. Az ő listájuk is terjedelmes; három illusztris szereplő sorsát nézzük meg kicsit közelebbről. Bővebben…