Bartók címkéhez tartozó bejegyzések

Julius Caesar és egyiptomi vadászhadteste

Händel (1685 – 1758) 1724-re befejezett legjobb operájával, a Julius Caesarral (Giulio Cesare in Egitto, HWV17) már többször foglalkoztunk, a történelmi körülményekkel is, amelyek Nicola Francesco Haym (1678 – 1729) latin szerzőkre alapozó szövegkönyve mögött állnak. Mi több, egyik híres áriáját az I. felvonás 8. jelenetéből is idéztük már (ugyanott), amelyet ezúttal kicsit közelebbről is megvizsgálunk. A szövege így hangzik:

Va tacito e nascosto,
quand’avido è di preda,
l’astuto cacciator.
E chi è mal far disposto,
non brama ch’alcun (che si) veda
l’inganno del suo cor.[1]

Azaz:

Halkan és rejtőzve közelít
mikor zsákmányra éhes,
a ravasz vadász.
És aki felkészületlen,
nem töri magát, hogy észrevegye
szíve csalárdságát. Bővebben…

Allegro barbarók

„Hangzavart”? – Azt! Ha nekik az,
ami nekünk vigasz!

Illyés Gyula (1902 – 1983): Bartók (1955)[1]

kőbe kalapált gyűlölet,
allegro-barbaro-jelen,
polifón álom…

Szilágyi Domokos (1938 – 1976): Bartók Amerikában (1964, 1972)[2]

 

1 Szekely

Bartók (1881 – 1945), Kodály (1882 – 1967) és a Waldbauer-Kerpely Vonósnégyes 1910-ben.
A vonósnégyes tagjai a felső képen balról: a gordonkás kassai Kerpely Jenő lovag (1885 – 1954), az első hegedűs Waldbauer Imre (1892 – 1953), a brácsás Molnár Antal (1890 – 1983) és a második hegedűs Temesváry János (1891 – 1964)

Mindjárt az elején essünk túl az írásmódon. A zongoramű (Sz49 BB 63) címét hol Allegro barbaróként, hol Allegro Barbaróként látjuk. Magától értetődik, hogy ha Bartók úgy döntött, a cím írásmódjával is érzékeltetni akarja szándékát az elszakadásról az évszázados hagyománytól, és nagy B-t használ, akkor erre megfellebbezhetetlen joga van. De Bartókban nem munkált ilyen szándék. Az 1911-ben komponált darab letisztított fakszimiléje a Nyugat 1913-as évfolyamának első számában jelent meg[3]: 2 Allegro barbaro

Fel is merült, hogy magát a zongoradarabot Bartók éppen a Nyugat felkérésére írta volna, de ez valószínűtlen. (Miért várt volna a közlésével bármely fél is közel két évet?) Bővebben…

A rejtélyes lokriszi

 Digging graves is my delight,
 Digginpg graves for you to lie in.
 Digging graves from morn’ till night,
 I makes me living from the dying.

Sírt ásni az élvezet,
Sírt ásni, hogy beledőlj,
Így élni az életet,
Így élni a végedből.

John Kirkpatrick: Dust to Dust (Por a porhoz)

1 Pythagoras

Pythagoras (Kr.e. 570? – 495)

A hangnemek, hangsorok elméletével sokat foglalkozott a samosi Pythagoras; a zenei formákat Isten ujjlenyomatának nevezte.

Dosztojevszkij (1821 – 1881) sokszor és sokféle értelemben használta az “Isten ujja” metaforát, például arra az érintésszerű érzésre is, amely epileptikus rohamai kezdetén támadt a halántéklebenyében. A halántéklebenyben egymás tőszomszédságában helyezkedik el a zenei és a vallási érzések központja.

valaszto

Bővebben…