In nomine

And if I did, what then?
Are you aggriev’d therefore?
The sea hath fish for every man,
And what would you have more?’

„Ha megtettem, mi van?
Most izgulsz miatta?
A tengerben mindnek van hal,
Akkor még mit akarsz?”

Gascoigne (1535? – 1577)[1]

Gascoigne csípős nyelvű, és ahogy az akkoriban dívott, kalandos életű költő volt. Tanult ember létére már fiatalon gazdálkodni kezdett, amihez nem értett. Két év börtönt kapott adósságaiért. Később I. (Hallgatag) Orániai Vilmos (1533 – 1584) alatt is szolgált zsoldosként. Első jelentős műve 1566-ban Ariosto (1474 – 1533) 1508-ban írt I suppositi, Az elcseréltek című vígjátékának angol fordítása Supposes címen, ami alapul szolgált Shakespeare (1564 – 1616) 1594-es Makrancos hölgyéhez. Egy másik híres fordítása vagy átültetése 1573-ból ókori és reneszánsz nagyságok műveiből A Hundreth sundrie Flowres bounde vp in one small Poesie, Száz apró virágszál egy kis kötetbe fűzve[2], amelyet egyesek durvának tartottak. Ő nem, később is kiadatta.[3] Bennünket ez alkalommal mégis csak egyetlen kifejezésalkotása érdekel 1576-os nagyszabású leírásából The Princely Pleasures, at the Court at Kenilworth, Fejedelmi élvezetek a kenilworthi udvarban címmel. Itt használják első ízben a zenei együttesre a consort szót, Consort of Musicke néven. Ezt a nevet vette fel egy korhű előadásmódban játszó angol „együttes” 1969-ben.[4]


„Hitves” értelemben az angol consort a latin consors átszármazása francia közvetítéssel.[5] A ser-, „megkötni” indoeurópai gyökből származó latin sors, „szerencse”, „sors”[6] a magyar „sors” eredete[7] is. Az összetétel így a „közös sorsra” utal, egy fokkal kevésbé drámaian, mint a hitves mint konjugált, azaz közös igát húzó.


Maga a consort természetesen már Gascoigne leírása előtt is létező zenei összeállás és összeállítás volt Angliában.
Taverner (1490? – 1545), leveleiből kitetszően, tehetős családból származott. Kora egyik legjelentősebb angol zeneszerzője volt, mégsem tudunk életéről 1524 előttről, amikor is a Lincolnshire-i Boston Thorneyi Szent Botulf-templomában vendégénekes lett.

a Thorneyi Szent Botulf (†680?)-templom, Boston

a Thorneyi Szent Botulf (†680?)-templom, Boston

Innen villámgyorsan ívelt felfelé zenei pályája. Mindamellett amikor négy évre rá (feltehetőleg kisebb jelentőségű ügyben) lutheránus kapcsolataira derült fény, but a musician, „csak egy zenész” felkiáltással nem bántották. (Meg kell jegyezzük, hogy bár a társadalomban elfoglalt szerepük akkor még alacsonyrendű volt, a tehetséget nagyon is tiszteletben tartották.) Thomas Wolsey bíboros (1473? – 1530) kegyeiben állt, de azok a találgatások, melyek szerint a bíboros 1529-ben bekövetkezett bukása után Thomas Cromwell (1485? – 1540) védőszárnyai alatt vett volna részt VIII. Henrik (1491 – 1547) kolostorfosztásaiban, alaptalanok.[8]
A brit katolikus templomi liturgia alapjául szolgáló Use of Salisbury-ről, azaz a Sarumi Rítusról már írtunk egy angol zenetörténeti megjegyzésünkben. Ez a rítus zsoltárokat körbefonó antifónákat írt elő, így a Szentháromság vasárnapjára a Gloria tibi Trinitas, Dicsőség neked, Szentháromság kezdetűt:

Régi hagyománya volt annak, hogy szerzők misekompozícióikba „vendégdallamokat” illesztettek, olykor egészen meglepően.


Például Josquin Desprez-nek (1450? – 1521) tulajdonítanak egy nyomtatásban csak 1549-ben megjelent világi chansont, a fríg Mille regretzet[9] (Ezer bánat):

A chanson azonban már kinyomtatása előtt is nagyon népszerű volt. Morales (1500? – 1553) nem egyszer nyúlt ehhez a módszerhez (azaz paródiamisét írt), amint már írtunk erről. 1540-ben nyomtatták ki a Mille regretz dallamára alapozott miséjét. Választása ezúttal sem volt véletlen. A chanson V. Károly római császár (1500 – 1588) kedvenc dala volt. Mint 1538-ban Narváez (1500 – 1555?) nevezte, „a császár dala”. Az 1544-ben Rómában kiadott Missarum Liber primusában (A misék első könyve) az iniciáléba bele is fonják[10] a császár címerét.[11]


Taverner  a szentháromságnapi antifónát teszi meg egy 1531-re lemásolt miséje[12] Benedictusában az In nomine Domini, Istennek nevében szövegrész cantus firmusának:

A kompozíciónak ez a mélyen átérzett részlete lett annyira közismert, hogy Taverner leválasztotta róla és hangszeres összeállítássá alakította (vitatják, az eredeti változat hány szólamú). A darab az In nomine címet viselte.[13]

Innen kezdődően a gondolat, vagyis hogy a dallamra építve konzortzenei műveket alkossanak, közel kétszáz évig virágzott. Tye (1505 – 1572) 21 feldolgozása ismert[14], mindegyik kis „programmal”.

Bull (1562? – 1628) 12 csembalóletétet komponált a dallamra.

2 lyra violJenkinsről (1592 – 1678) feljegyzik, hogy korának egy húros hangszerén, a lyra violon[15] virtuózan játszott. Ki is vívta vele II. Károly (1630 – 1685) elismerését, aki egy kissé kétélű vagy kényszeredett dicséretében ezt mondta neki: „Ön csodát tett ezzel a jelentéktelen hangszerrel”. Az akkorra már kissé elfelejtett in nomine-műfajt 1640 körül Jenkins élesztette újjá.[16] (Illett kissé archaikus zenei ízlésvilágához.)

A zeneszerzőként önmagában nem jelentős Jenkinsnek köszönhetjük, hogy összekötötte a műfajjal a régi nagyságokat és Purcellt (1659 – 1695), aki nem hajlott az archaizálásra, de, szemben az in nomine korábbi mestereivel, a maga polifonikus kompozícióiban szomorkás hangot üt meg. Az in nomine mindenesetre az angol zenekultúra nagy hagyományai közé tartozik, amelyet Purcell tisztelettel idéz fel.


[1] And if I did, what then?

[2] https://corvusfugit.com/2017/06/17/1573-a-hundred-sundry-flowers/

[3] https://www.poetryfoundation.org/poets/george-gascoigne

[4] https://doi.org/10.1093/gmo/9781561592630.article.44545

[5] https://en.wiktionary.org/wiki/consort#Etymology

[6] https://en.wiktionary.org/wiki/sors#Latin

[7] https://en.wiktionary.org/wiki/sors#Etymology

[8] https://www.talkclassical.com/26355-john-taverner-1490-1545-a.html

[9] https://imslp.org/wiki/Mille_regretz_(Josquin_Desprez)

[10] császári iniciálé

[11] https://moralesmassbook.bc.edu/mille-regretz/

[12] Gloria tibi Trinitas-mise

[13] In nomine

[14] https://imslp.org/wiki/21_In_Nomines_(Tye%2C_Christopher)

[15] http://www.tabulatura.hu/gamba.pdf

[16] https://vdgsa.org/pgs/Jenkins/Barless-Six-Parts/partbooks/Treble1.pdf

One response to “In nomine

  1. Érdekességképpen megjegyezzük, hogy Morales Mille regretz-miséjét Toledóban előadták a XVI. század végén egy nagyböjti időszakban, valószínűleg az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) ünnepén, április 4-én.

    https://www.amazon.com/Morales-Missa-Mille-regretz-Kyrie/dp/B01M0C1SRS

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s