q mint magyar

„Mérték” és „méter” szavunk eredetének nincs köze egymáshoz. A „mér” és származékai eredetét csak találgatják, a „méter” német átvétel, az ógörög μετρεΐν, metrein, „mérni” származéka.[1] (Ez utóbbi az azonos jelentésű indoeurópai meh- gyökre támaszkodik.[2])

mázsálólatok

mázsálólatok

A quintal száz fontot jelent, természetesen, ennek megfelelően, területenként mást és mást nyomott, a font helyi súlyának megfelelően. Az internet védőszentjénél, Sevillai Szent Izidornál (560 – 636), az Etimológiák XVI. könyve 25. fejezetének 23. szakaszában azt találjuk, a számnévről elnevezett centenarium nevét onnan nyerte, hogy száz fontot tett ki.[3] Az eredetiben: Centenarium, numeri nomen est, eo quod centum librarum ponderis sit.[4] (Ne lepődjünk meg, az eredetileg „súly” jelentésű pondus, „font” már a latinban is súlyegység volt.[5]) A centenarium szó ugyanebben a jelentésben a bizánci görögben κεντηνάριον, kentenarion, innen a szírbe ܩܰܢܛܺܝܢܳܪܳܐ, kantinara formában került át. Ez a szír nyelvet egyre erőteljesebben kiszorító arabban már قنطار, kantaru[6], ebből ered a késő latin és olasz quintale[7], a késő latinból pedig középfrancia közvetítéssel a rövidült quintal alak terjedt el[8]. Első betűje lett a mértékegység rövidítése. És mivel a metrikus rendszer térhódítása nyomán a quintalt is szabványosították, onnantól kezdve már nem 100 fontot, hanem 100 kilogrammot nyomott. Hogy elkerüljék a keveredést, erre, különösen eleinte, a quintal metrique, „metrikus quintal” kifejezést alkalmazták.[9]
Magyarul: a „métermázsát”.
Hivatalosan, iskolákban még ma is ez a név dukál. A „méter” előtagnak semmi köze a hosszegységhez, csak a szófejtésben: mindkettő a „metrikus rendszerrel” áll összefüggésben. De honnan kerül elő a „mázsa?” Különösen becses nyelvemlékünkben, az 1395 körül írt 1316 szócikkes Besztercei szójegyzékben a közreadó Finály Henrik (1825 – 1898) a 764-ik szóhoz érdekes magyarázatot fűz[10]:

Finály Henrik szófejtése szerint a mázsa mint mértékegység az egy szekérnyi rakományt jelentette volna, ami ebben a megközelítésben természetesen térfogategység, hiszen nem mindegy, aranyat vagy szénát szállított az a szekér. A szó ilyenkénti eredetéről azonban csak spekulálni tudunk. Mindenesetre a hánccsal bélelt, ökör vontatta tejeskocsi neve az ukránban мажа[11], és a szó hasonló értelemben igen régen a magyarban is megjelent. A „mázsaszekér” a XIII. század közepétől bizonyos áruszállító szekerek szava volt (a legnagyobb fuvarosszekereké), mely vámtételi mértékegység is volt. A vámolás szövevényes eljárásrendjébe tartozott a megmázsálás, a rakomány megmérése.[12] A мажара, маджара, мажа szó déli orosz és kaukázusi nyelvjárásokban is jelent „nagy szekeret” és „ökrösszekeret”, és hogy a kérdés még izgalmasabb legyen, „magyart” is. Azaz honfiúi reménykedésünk szerint a szót is, a fogalmat is ők vették át tőlünk.[13] Marko Csudics hungarológus[14] 2004-ben a Hungarológiai közleményekben, az észak-vajdasági magyar-szerb interferenciák sorában megemlíti, hogy ott a mažát is, a metart is „métermázsa” értelemben használják (utóbbit Vajdaság-szerte), vagyis a szó elemeit külön-külön is „hasznosították”.[15] Azaz legalább a szerb mint szláv nyelv, a későbbi értelemben, mintegy „visszakapja” a szót, legalábbis nyelvjárási szinten.
Mindamellett korántsem biztos, hogy „mázsa” szavunk ilyenkénti eredetmagyarázata megállja a helyét. Ha nem is oszthatjuk a Magyar Etimológiai Szótár borúlátását abban, hogy az „ökrösszekérből” nehéz a „mértékegységig” jutni (fentebb ez viszonylag gördülékenyen sikerült), meg kell említsük alternatív magyarázatát, melyben szintén nem hisz, saját nyomós hangtani érvei alapján. A latin massa, „massza” szó „termékenyítő” hatását már vizsgáltuk. Esetleg mint „tömeg” lehetne a „mázsa” alapja.[16]
A „mázsa” a börtönnyelvben is feltűnik, legtöbb olvasóm számára inkább csak Szirmay István (1890? – 1940) A magyar tolvajnyelv szótára című, 1924-ben közreadott gyűjteményében. Jelentése: „börtönév”. A szófejtés viszonylag egyszerű: a „kiló” jelenti a „büntetésben töltött hónapot”.[17] Egyes el-(„ördög”-)szigetelt helyekre még nem hatolt be a metrikus szemlélet szelleme.


[1] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

[2] μέτρον

[3] https://sfponline.org/Uploads/2002/st%20isidore%20in%20english.pdf

[4] http://ducange.enc.sorbonne.fr/CENTENARIUM

[5] https://en.wiktionary.org/wiki/pondus#Latin

[6] قنطار

[7] https://en.wiktionary.org/wiki/quintale#Latin

[8] https://en.wiktionary.org/wiki/quintal

[9] quintal metrique

[10] http://digilib.mtak.hu/B336/issues/vol16/B3361601.pdf

[11] мажа

[12] mázsaszekér

[13] мажара, маджара, мажа

[14] Марко Чудић

[15] maža, metar

[16] mázsa

[17] http://mek.oszk.hu/11200/11297/11297.pdf

2 responses to “q mint magyar

  1. Egy mázsa magyar, frenetikus! Azt is nagyra értékelem, hogy a kisiskolás korom óta rejtélyes q jelőlésére a mázsának ezennel feny derült.

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s