Pusztaityúkok, Bruckner, sziklárok és futárok

A Napóleon (1769 – 1821) unokaöccse, Canino és Musignano hercege, Charles Lucien Bonaparte (1803 – 1857) által 1831-ben felállított pusztaityúkfélék családja[1] Közép-Ázsiától az indiai szubkontinensen át majdnem a teljes arab világ érintésével Afrikáig és Ibériáig népesíti be a Földet; Afrikában, Szaúd-Arábiában a legforróbb területeket (érthetően, hiszen bár könnyű röptű, alapvetően mégis földi életmódhoz szokott madarak családja) kihagyja. Már többször láttuk, hogy a családéhoz hasonló életterű és életmódú fajok különösen szívósak, ami esetünkben annyit tesz, egyetlen fajuk sem veszélyeztetett, és jó négyszáz év óta nem jegyezték fel ide tartozó fajok kipusztulását.[2]

Heinrich Gätke (1814 – 1897)

Heinrich Gätke (1814 – 1897)

Ez nem jelenti azt, hogy legalábbis egy időben az ember ennek érdekében ne követett volna el minden tőle telhetőt. A Vadász- és Versenylap 1863-ban arról számol be, hogy egyes fajok, csúpfajdok (pusztaityúkok) és távoztyúkok (talán az indiai pávák? a távuszból gondolom) északon is megjelentek, sőt a messzi Helgolandon is. A „hires ornithologot”, Heinrich Gätkét tévesen kormányzóvá is megteszi. A sziget Gätke születési évétől brit fennhatóság alatt állt, és csak jóval az ismertető után, 1890-ben került Németország kezébe a nehezen fenntartható Zanzibár és egyéb afrikai területek fejében.[3] Bruckner (1824 – 1896) erre megemlékezve komponálta 1893-ban utolsó befejezett művét (Helgoland, WAB71[4]):

Fallersleben (1798 – 1874) 1841-ben helgolandi üdülése alatt, tehát brit felségterületen írta a német himnusz egymást követő szövegeit.[5]

Gätke valóban jeles ornitológus is volt, tapasztalatait könyvben is összegezte.[6] A lap Gätke viszontagságairól is tudósít az általa megszárnyalt (szárnyaszegett) két pusztaityúkkal:

Előtte egy évvel ugyanez a lap részletes beszámolóval szolgál a pusztaityúkokról (a korabeli megnevezéssel pusztai foglyokról), nem kisebb szerző, mint Alfred Edmund Brehm (1829 – 1884) műve, az 1860-61-ben írt Madarak élete után. A fordító, — n. — dicsérően emlegeti fel, hogy a mű minden lapja tanúskodik a felől, hogy szerző jeles természetbúvár s egyszersmind gyakorlati vadász is. A fordító rövid zárszavában egyebek közt hozzáfűzi, távol legyen, mintha e czikk Brehm Alfred *) müvének fénypontját képezné; sokkal szebbek p. о. a szakállas orvalyról, a kerecsen sólyomról sat. írt czikkei. A vágómadárfélék családjába tartozó szakállas orvalyt manapság inkább szakállas keselyűnek mondjuk.[7]

szakállas orvaly (keselyű)

szakállas orvaly (keselyű)

A fordító lábjegyzetében arra is kitér, hogy egy korábbi cikkükben a szász-celta Alfred keresztnév magyarítása, Aladár szerepel. Semmi sem kerülheti el a nyelvújítók figyelmét, különösen a nyelvújítás thermidori szakaszában. Mielőtt tulajdonképpeni tárgyára, az izgékony pusztaityúkokra térne, megállapítja: a pusztában csak piczinke, virgoncz, fürge madarakat találunk: sziklárokat, pusztai iramokat (cursor) pacsirtákat.

egynyári szikárka

egynyári szikárka

A sziklárok mai szóval billegetők[8] (a billegetőfélék családjából), bár a Vajda Péter (1808 – 1846) általunk is többször idézett Cuvier (1769 – 1832)-fordításában szereplő négy sziklár, melyet az akkori magyar nyelv is befogadott, mai besorolás szerint mind a légykapófélék családjába tartozik (feketetorku sziklár – cigánycsuk, fekete-pofu sziklár – rozsdás csuk, hont sziklár vagy hontmadár – hantmadár, verheny sziklár – feketetorkú hantmadár).[9] Mindamellett a legéberebb nyelvújításba is csúszhat hiba: a szegfűfélék családjába tartozó szikárka nemzetséget is sziklárnak nevezték el.[10] A pusztai iramok, tudományosan Cursorok vagy Cursoriusok (latinul „futárok”) manapság a székicsérfélék családjába tartozó futómadarak nemét alkotják.[11]

indiai futómadár

indiai futómadár

A pusztaityúkok alkati leírását követően a nyílfarkú pusztaityúk tudományos nevében (Pterocles alchata) észreveszi a madár arab nevének továbbélését. John Latham (1740 – 1837) már 1783-ban megállapítja, hogy egy pusztaityúk-faj arab neve a hangutánzó katta, névelővel együtt القطاة, al katta.[12] A Brehm-feldolgozás szerint röptében folytonosan kiáltja arab nevét „Khata.”. (Ezen a honlapon kedvünkre válogathatunk a nyílfarkú pusztaityúk hangjaiból.[13]) Brehm ugyancsak rászolgált a Vadász- és Versenylap elismerésére:

Brehm mindamellett színesen ír a pusztaityúkok életmódjáról:

Gondolatmenetét különös következtetés zárja. A pusztaityúkok legnagyobb ellenségei a vágómadárfélék közé tartozó sasok, a sólyomfélék családjába tartozó nemes sólymok (például a Feldegg-sólyom), a kutyafélék közé tartozó sakálok és pusztai (ma: sivatagi) rókák, továbbá a Homo sapiens, közelebbről Alfred Edmund Brehm:

Ne menjünk el becsukott szemmel a Madagaszkárban élő álarcos pusztaityúk[14] John Gould (1804 – 1881) ornitológus által 1843-ban adott tudományos neve, a Pterocles personatus mellett se.[15] Mint már láttuk, a persona szó eredetileg „álarcot” jelentett.
Az ornitológia 14 fajt (és több alfajt) sorol a pusztaityúkok nemébe[16]:

pusztaityúkok: barnahasú - feketehasú; kétöves - négyöves; fehérbegyű - sárgatorkú; álarcos - koronás; pettyes - nyílfarkú; kalahári - szudáni; sivatagi - indiai

pusztaityúkok: barnahasú – feketehasú; kétöves – négyöves; fehérbegyű – sárgatorkú; álarcos – koronás; pettyes – nyílfarkú; kalahári – szudáni; sivatagi – indiai

Linné (1707 – 1778) három pusztaityúk-fajjal[17] foglalkozott: a nyílfarkúval, a feketehasúval és a sivatagival, de mindhármat az általa felállított, fácánfélékhez tartozó siketfajd-nembe (Tetrao)[18] sorolta. Magának a tetraónak a leírása id. Pliniustól (23 – 79) származik, de ott világosan felismerhető, hogy a szintén fácánféle nyírfajdról beszél (amit Linné eredetileg szintén a siketfajd-nembe tett).[19] A tetrao tetrix névváltozatáról és a családnak is nevet adó túzok kapcsolatáról már beszéltünk.

nyírfajd

nyírfajd

A pusztaityúkokat Coenraad Jacob Temminck (1778 – 1858) ornitológus átsorolta a Pterocles nembe. 1815-ben kiadott Madártani kézikönyvében (a dátumot a nem hivatalos létrejöttének tekintik) a részletes leírást megelőzően Temminck annak közlésére is kitér, hogy a nemet már 1809-ben is ezen a néven emlegette. Magyarázatát azonban (ősi taxonómiai hagyomány szerint) nem adja névválasztásának.[20] A különösen egyenlőtlen szárnyvégződések többeket kulcsokra emlékeztetik, és a nevet is ezzel magyarázzák. Az előtag alapja az ógörög πτερόν, pteron, „szárny”, és e magyarázat szerint az utótag a κλείς, kleis, „kulcs”.[21] (Az ógörög és a magyar szó csengésének hasonlósága korántsem véletlen, de ez már egy további vizsgálat tárgya.) Ray Reedman szerint a Pterocles szó „pompásszárnyút” jelent, de ennek nincs megalapozása.[22] Mégis lehetségesnek tartom, hogy az igazság az ő értelmezéséhez áll közelebb. A -kles névvégződés az ógörög kultúrában annyira gyakori, hogy elsőre gyanútlanul mitológiai hőst sejthetnénk a nem névadója gyanánt. Márpedig ez a névvégződés azt jelenti, „-hírű”.[23] Így ennek a nemnek a híres szárnyai adnák a nevét, és ez nem is lenne irreális.
Temminck művének francia változatában szerepel a pusztaityúkok francia neveként a ganga. A feketehasú pusztaityúk egyik magyar társneve is „ázsiai ganga-tyúk”.[24] Katalóniában élnek pusztaityúkok, ott adták ezeknek a madaraknak a hangutánzó „ganga” nevet, mely aztán Európa-szerte elterjedt.[25]


[1] https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC2517308/

[2] https://www.hbw.com/family/sandgrouse-pteroclidae

[3] https://www.britannica.com/place/Helgoland

[4] https://imslp.org/wiki/Helgoland%2C_WAB_71_(Bruckner%2C_Anton)

[5] https://www.dw.com/en/heligoland-celebrates-its-history/a-18630666

[6] Gätke munkája

[7] szakállas orvaly

[8] https://books.google.hu/books?id=1ltcAAAAcAAJ&pg=RA1-PA407

[9] Vajda Péter sziklárjai

[10] a szikárka is sziklár

[11] http://mek.niif.hu/03400/03408/html/1372.html

[12] Madarak tudományos neve

[13] القطاة

[14] álarcos pusztaityúk Madagaszkárban

[15] Pterocles personatus

[16] pusztaityúk-fajok

[17] Pterocles

[18] Tetrao

[19] A természet históriája, X / 29

[20] https://www.biodiversitylibrary.org/item/41468#page/46/mode/1up

[21] http://lahtibirds.qwriting.qc.cuny.edu/?s=pterocles

[22] pompásszárnyú

[23] -κλῆς

[24] ázsiai ganga-tyúk

[25] https://en.wiktionary.org/wiki/ganga#French

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s