Bengál, benga, banga és a benga Bengáli

„Bengál” szavunk eredetét egy forrásunk Bengália Banga nevű alapítójára vezeti vissza.[1] Amikor 2016-ban India Nyugat-Bengál állama nevét Bengálra változtatta (annak alapján, hogy Kelet-Bengál Banglades néven önálló állam), a név körül kialakult vitában nem merült fel ez az eredetmagyarázat.[2] Ez a következtetés természetesen fakadhat nyomozási felületességből, de a térség szakértőjében, Nitish Kumar Senguptában (1933? − 2013) okvetlenül megbízhatunk, aki szintén nem foglalkozik ezzel a lehetőséggel. Mint 2011-ben írja, a szó ősváltozata, Vangalam először a XI. században Sivának szentelt Brihadisvara-templom egy feliratán tűnik fel.

1 templom

A természetesen sokkal régebbi Mahábháratában emlegetett Vanga egy ennél sokkal szűkebb bengáli területre utal. Hozzáfűzhetjük, ez még nem zárná ki, hogy ezt tekintsük őseredetnek. Hiszen a terület megjelölésére alkalmazott szó hosszú időn át lappangott, és másodvirágzása éppen ilyen módon köszöntött be: korai portugál kereskedők a bengáli terület egyik legjelentősebb városa, Csittagong kikötőjének nevét terjesztették ki előbb a városra, majd a teljes kétszázharminchat-ezer km2-es területre. Marco Polo (1254 – 1324) 1298-ban Bangalaként emleget egy 1290-ig feltáratlannak mondott déli térséget. (Nem tűnik valószínűnek, hogy a teljes Bengálra gondolt.) Sengupta későbbi arab utazók névváltozatait is vizsgálja.[3]
Annyit mindenesetre kijelenthetünk, hogy így vagy úgy, de a „Bengál” szó bengáli eredetű, mint feltehetőleg a „kuli” szavunk is (egy teherhordásra vállalkozó bengáli népcsoport neve)[4], és a cigány szavak ind ágú eredetének egyik fontos forrása a bengáli nyelv[5].
Kiss Jenő Vakabula című 1969-es tüzetes oknyomozásában feltárja, hogy az „ördög”, „gonosz szellem” jelentésű lovári benga szó a szabolcs-szatmári magyar dialektusba is átkerült, sőt, a román nyelvbe is, de ott csak a korlátozott jelentésű, „ördögbe is!” típusú kiszólásokban.[6] A Temesközben a magyar néplélekben ez az ártó szellem valósággal kivirult. Kálmány Lajos (1852 – 1919) feljegyzése szerint (a vonatkozó Pallas-szócikket Kiss Jenő is idézi) a benga kincset őrző, temetőkben is felbukkanó kísértet, hazajáró lélek, akit életvesztés terhe alatt nem szabad megszólítani. Testi megjelenése szerint fejetlen ember, ló vagy szamár, akit furulyázni is hallottak. (Felteszem, nem a fejetlen ember furulyázott, bár ez a zenei teljesítmény lovaktól és szamaraktól is derekas.) De igazságtalanok lennénk a cigány néplélekhez, ha ezt a fantáziát elvitatnánk tőle. Gunda Béla (1911 – 1994) Milyen mitikus lény a beng? című, szintén 1969-es tanulmányában hajmeresztő részleteket tár fel. A Magyar Néprajzi Lexikon ebből finoman szemelget. A legkülönfélébb állatok és szörnyek alakját ölti fel, elcseréli a kereszteletlen gyerekeket, az éjszakában barangoló cigányokat letéríti útjukról[7]; de az eredeti tanulmány szatmári cigányokat idézve arról is beszámol, hogy a beng megnyomkodja az embert. És hogy mire cseréli ki a kereszteletlen gyerekeket? Kérsemjéni cigányok szerint csont nélküli, nagyfejű torzszülöttekre. (Kiss Jenő 1979-es Mihályi tájszótárában a „benga” „nyomorék gyerek” jelentésben tűnik fel.[8]) Debrecenben azonban kikísérletezték, hogy kifordított ruha magunkra öltésével kerülhetjük el a rontást.[9] Herman Ottó (1835 – 1914) 1914-ben A magyar pásztorok nyelvkincsében már megemlíti, hogy Kiskunhalason a „benga van benne” a „megszállta az ördög”-gel azonos jelentésű megállapítás a „huncutokról”.[10]
Palla Ágnes 2009-ben kimutatja, hogy az eredetileg „ördög” jelentésű szót csendőrökre, börtönőrökre kezdték ráaggatni, és innen a szó jelentése szelíden átvándorolt a „nagydarab ember” megjelölésére[11], gyakorta a „benga állat” kiegészült alakban. (A „benzin” értelemben használt „benga” valószínűleg áthallásos, a szó jelentésére tekintet nélkül.)[12] A „banga” hangutánzó-hangfestő szó (tökéletes párhuzamban a badinerie-vel), a „bámulást” fejezi ki, értelme „bamba”, azaz az olyan ember, aki bámul bele a nagy semmibe.[13] A „benga” szelídülésébe bizonyára a „banga” jelentése is belejátszott.
Az 1961-től Magyarországon gyártott FVV csuklós villamos beceneve „Bengáli” volt (a hivatkozások mind nagy kezdőbetűvel írják). A szó eredetére a feltételezés az, hogy amilyen „behemót” termete volt, a „benga” értelmi közvetítésével nyerte népszerű nevét.[14]

Bengáli: nosztalgiajárat

Bengáli: nosztalgiajárat


[1] bengal

[2] Nyugat-Bengálból Bengál

[3] Land of Two Rivers

[4] http://mek.oszk.hu/13600/13648/13648.pdf

[5] Cigány kisebbségi népismeret

[6] Vakabula

[7] beng

[8] http://mek.oszk.hu/16500/16589/16589.pdf

[9] https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/MagyarNyelv_1969/

[10] http://real-j.mtak.hu/6016/1/MagyarNyelvor_1915.pdf

[11] http://mnytud.arts.unideb.hu/szakdolgozat/1619/palla_a_1619.pdf

[12] https://szleng.blog.hu/2008/11/13/benga

[13] banga

[14] http://villamosok.hu/nza/hazi_jav.html

4 responses to “Bengál, benga, banga és a benga Bengáli

  1. Egy másik, általam valahol olvasott értelmezés szerint, a bengáli villamos onnan kapta a nevét, hogy a rekuperációs elvű fékezésekor üvöltő hangot hallat, éspedig a bengáli tigriséhez hasonlót.

    Kedvelik 1 személy

  2. “az elnevezés egyik lehetséges, bár korántsem egyértelmű eredete a “benga” – ormótlan, nehézkes szóhoz vezethető vissza”

    http://villamosok.hu/nza/hazi_jav.html

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s