A piócáról és a fecskéről – szabadon

A címben mára ígért két rokonszenves állatot kizárólag latin nevük (hirudo, hirundo) hasonlósága hozza össze, „egyszer ezt is ki kell vizsgálni”-alapon.
A piócára és neve különlegességeire már vetettünk pillantást. Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája állatokkal foglalkozó VIII. könyve 10. fejezetében az elefántoknál megemlíti, hogy nagy szenvedéseket okoz a pióca ezeknek az állatoknak. Vízszippantással ugyanis a pióca a légző rendszerükbe kerül, ott megtapad, amíg jól nem lakik vérrel. Ezért is van az, mondja id. Plinius, hogy a piócát (hirudo) hétköznapilag sanguisugának, „vérszívónak” is mondják.[1] (Az indoeurópai sewk- vagy sewg-, „szívni” gyökből a latin sugere, „szívni” mellett a megfelelő mai angol suck[2], német saugen is ered[3].) Sok nyelvben a piócára legalább társszó a „vérszívó”: a németben Blutsauger, a hollandban bloedzuiger, a portugálban sanguessuga , a finnben verenimijä (!), az izlandiban blóðsuga, a máltaiban sangisuga. Az ószövetségi igehelyet:

Sanguisugae duae sunt filiae, dicentes: Affer, affer. Tria sunt insaturabilia, et quartum quod numquam dicit : Sufficit.

Vulgata, Pro30:15[4]

Károlinál (1529? – 1591):

A nadálynak két leánya van: addsza, addsza! E három nem elégszik meg; négyen nem mondják: elég;

Péld30:15[5]

exegéták akképp magyarázzák, hogy a bibliában egyedül itt felbukkanó „szörnyetegre” a keleten jegeces borzadállyal tekintenek, mivel éppúgy bánnak el lovakkal, mint id. Plinius elefántjaival. Nem véletlen, hogy Linné (1707 – 1778) a piócák alosztályába és a piócafélék családjába tartozó lópiócának a Hirudo sanguisuga nevet adta. A magyarázók erre támaszkodva a keleti szörnyet lópiócaként azonosítják.[6] Ezért aztán aligha róható fel id. Plinius mesteri angol fordítójának, John Bostocknak (1773 – 1846), hogy id. Plinius említett leírásában pióca helyett lópiócáról beszél.[7]

lópióca

lópióca

Nyilván nem kellett nyomon kövesse a taxonómia bakugrásait: a fajt ugyanis átsorolták a Marie Jules César Lelorgne de Savigny (1777 – 1851) által 1822-ben kreált Haemopis nembe.[8] Forrásunk a segítségünkre siet vele, hogy ez a szó összetett[9]; az előtag értelemszerűen a feltehetőleg indoeurópai eredetű ógörög αἷμα, haima, „vér” szó származéka, az opis utótag a latin ops, „hatalom” birtokos esete. Azt nem feszegetik, hogy magának a lópiócának nagy-e a hatalma, vagy a hatalmas termetű állatok felett gyakorolja véres diktatúráját. Nehézséget okoz az azonosításban, hogy a lópióca se a bibliai Keleten, sem a Római Birodalom magvában nem honos.[10] Ha esetleg azt hinnénk, a lópiócáról horgászok csak azért nyilatkoznak ettől merőben eltérően (tudniillik hogy eleve képtelenek emlősöknek felhámsérüléseket okozni, ehelyett békés part menti ragadozóként tengetik életüket mindaddig, amíg csalinak be nem fogják őket; beérik bogárlárvákkal, csigákkal és velük rokon egyéb piócákkal)[11], elég egyetlen pillantást vetnünk a tiszta tudomány álláspontjára, mely ezzel egybecseng[12].

a lótücsökfélék családjába tartozó lótücsök vagy lótetű

a lótücsökfélék családjába tartozó lótücsök vagy lótetű

Az angol név, a horse leech előtagja („ló”) ugyanúgy, ahogy a magyarban, gyakran utal az állat nagy méretére[13] (a lópiócát forrásunk 6-10 centiméteresnek mondja). Érdekes középutat foglal el a Brehm-könyv 1933-ban kiadott XVIII. kötete, melyet az ázalagok szakértője, egyben unitárius főgondnok Gelei József (1885 – 1952) fordított magyarra. Nem akar szembefordulni a hagyományokkal, így észak-afrikai lópiócákat említ az ismert pliniusi jellemvonásokkal, ugyanakkor hozzáteszi, hogy emberre rendszerint nem támad. Mint írja, látott már lópiócát a Balaton partján heverésző ember hónaljába csimpaszkodni.[14] Természetesen nem Alfred Edmund Brehm (1829 – 1884) személyes tapasztalatairól van szó. Az eredetiben erről nem olvashatunk.[15] Ne felejtsük, hogy a szerkesztőbizottság magyar vonatkozásokkal gazdagította az alapművet, Klebelsberg Kuno gróf (1875 – 1932) előszavával.[16] A latin szóról, a hirudóról úgy tartják, az előitáliai eredetű haerere[17], „tapadni” szóból ered[18], akárcsak a mi „koherens”, azaz „egybe tapadó”, „logikailag egységes” szavunk[19].

 

Hirudo medicinalis, orvosi pióca: szilárdan tartja magát Linné nemében

Hirudo medicinalis, orvosi pióca: szilárdan tartja magát Linné nemében

a villásfarkúak neméből: füsti fecske

a villásfarkúak neméből: füsti fecske

A fecskefélék családjába tartozó madarak latin neve hirundo, melyből az ide tartozó villásfecske nem taxonja, a Hirundo is származik, melyet szintén Linné kreált[20]. Jobb híre van névrokonánál az antikvitásban, ha talán nem is akkora, mint hirdetik. Általánosan elterjedt felfogás szerint[21] az una hirundo non fecit ver, egy fecske nem csinál nyarat (szó szerint: tavaszt) mondás Horatiustól (Kr.e. 65 – Kr.e. 8) származik. Erről nincs szó. A Levelek I. kötetének 7. darabját barátjához és támogatójához, Gaius Cilnius Maecenashoz (Kr.e. 68 – Kr.e. 8) írta. Ott olvassuk ezt a nem kevésbé szép sort:

Cum Zephyris, si concedes, et hirundine prima.

A levélrészlet Kis János (1770 – 1846), a dunántúli egyházkerület evangélikus püspöke, azaz szuperintendense 1833-ban megjelent fordításában:

Az első fecskével kél Zephyr’ szárnyára[22]

Egy kései, 1825-ös, In usum delphini, azaz delfinezett (érzékeny lelkű dauphinek és gyerekek számára „erkölcsileg megtisztított”) kiadásban ennek a magyarázatául azonban Johann Carl Zeune (1736 – 1788) már felhozza a latin mondást.[23] Ennek ógörög az eredete: μία χελιδών έαρ ου ποιεί, mia khelidon ear u poiei (egy fecske nem csinál nyarat). A mondást már Aristoteles is idézi a Nikomakhoszi etika I. könyvének 6. fejezetében. Szabó Miklós (1884 – 1960) fordításában:

Mert valamint egy fecske s egy nap még nem jelent tavaszt, éppúgy igazán boldoggá sem tehet egy nap vagy egy rövidke idő.[24]

Feltételezik, hogy angol földön (és bizonyára másutt is, tehetjük hozzá), a mondás az által terjedt el, hogy Rotterdami Erasmus (1469? – 1536) felvette 1500-ban kiadott, 4151 latin közmondást felvonultató Adagiájába.[25]
Az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) Etimológiái állatokkal foglalkozó XII. könyve 7. fejezetének 70. szakaszában szellemes, de konyhai szómagyarázattal él. Úgy magyarázza a hirundo nevet, hogy az másképpen erundo (kétségtelenül használták ezt az alakot is[26]), ez pedig az aer, „levegő” latin szavából ered. Itt Izidor valóban költői lelkesedéssel írja le a fecskék cikázását a levegőben, és hogy ügyességüknek köszönhetően nem esnek ragadozó madarak prédájául.[27] Ám az ógörög szóhoz, a χελῑδών-hoz (khelidon) hasonlóan valószínű, hogy a hirundo eredete is hangutánzó. Közelebbről a latin hirrire, „vicsorogni” állhat a hátterében, de nem kizárható, hogy hosszú farka alapján a kiindulópont a harundo, „nyíl”, „nádszál”.[28]
Leszámítva tehát azt, hogy a Hirudo és Hirundo nemnevet is Linné alkotta, nemcsak élettanilag, de nyelvileg sincs köze egymáshoz a két nemes lénynek.


[1] Nat. Hist. VIII / 10

[2] https://en.wiktionary.org/wiki/sugo#Latin

[3] https://en.wiktionary.org/wiki/saugen#Etymology_1

[4] http://www.drbo.org/lvb/chapter/22030.htm

[5] http://biblia.hit.hu/bible/21/PRO/30

[6] https://www.biblestudytools.com/dictionary/horse-leech/

[7] A természet históriája, VIII / 10

[8] Haemopis

[9] https://www.merriam-webster.com/dictionary/Haemopis

[10] https://www.gbif.org/species/4411067

[11] horgászás lópiócával

[12] https://www.naturespot.org.uk/species/horse-leech

[13] http://www.memidex.com/horseleeches

[14] http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2979.html

[15] http://biolib.mpipz.mpg.de/brehm/band10/high/IMG_4740.html

[16] http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/

[17] https://en.wiktionary.org/wiki/haereo

[18] szóeredet kis elütéssel

[19] https://en.wiktionary.org/wiki/coherent#Etymology

[20] Hirundo

[21] https://books.google.hu/books?id=pTtBAAAAMAAJ&pg=PP64

[22] az első fecske

[23] https://books.google.hu/books?id=J5xPAAAAYAAJ&pg=PA1792

[24] Nikomakhoszi etika, I – III

[25] Adagia

[26] bestiárium: fecske

[27] https://sfponline.org/Uploads/2002/st%20isidore%20in%20english.pdf

[28] https://en.wiktionary.org/wiki/hirundo#Etymology_3

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s