A hárpia, avagy a Harpia harpyja

Hárpiákkal mindannyiunk találkozott már. Mi az Aeneis III. énekében; kultúrtörténeti szerepük felbecsülhetetlen, a költői igazság világában a pizzát is nekik köszönhetjük. A vágómadárfélék családjába tartozó hatalmas sas, a hárpia nem véletlen egybeesés révén kapta nevét. Síkvidéki esőerdők lombkoronájának magasából tanulmányozza közelgő étkezésének szereplőit Mexikótól egészen Észak-Argentínáig: törpe selyemmajmot, a hokkóformák alcsaládját, a lajhárok alrendjét, de nem veti meg a papagájfélék családjának különféle arapapagájait sem. (Él bennem a gyanú, hogy kitartó megfigyeléssel észrevennénk, minden állatot bekebelez, amit élőhelyén talál. Természetesen a legyet leszámítva.)

a csuklyásmajomfélék családjába tartozó törpe selyemmajom és a hokkófélék családjába (és a hokkóformák alcsaládjába) tartozó nagy hokkó

a csuklyásmajomfélék családjába tartozó törpe selyemmajom és a hokkófélék családjába (és a hokkóformák alcsaládjába) tartozó nagy hokkó

Panama nemzeti madara és büszke címerállata.[1] Az utóbbi fél évszázadban életterük felétől megfosztották a fajt[2], de a rendelkezésükre álló terület még így is olyan hatalmas, hogy mindössze fenyegetettség-közelinek minősítik kilátásait (a mai világban ez nem hangzik rosszul).[3] Egyedszámukat 2009-ben 20 ezer és 50 ezer közé tették, ami a teljes tudományos bizonytalanság jele.[4]
Mintha a binómenben is ezt a bizonytalanságot látnánk: Harpia harpyja. A név megalkotója menet közben meggondolta volna magát a helyesírás dolgában? Méghozzá maga Linné (1707 – 1778)? Sürgősen rehabilitáljuk futó rosszindulatunk következményei alól. Linné ugyanis eredetileg a saját maga kreálta keselyűnembe, a vágómadárfélék családjába tartozó Vulturba sorolta a hárpiát[5] Vultur harpyja névvel[6]. A fajnév helyesírása teljességgel érthető, ha a görög eredetit idézzük emlékezetünkbe: άρπυια, harpyia. Linné eredetileg hat fajnak szorított helyet a keselyűnemben, de onnan mára ötöt kiszorított a tudomány. Egyedül[7] egy másik mitologikus szörnyről, a griffről elnevezett faj árválkodik benne, a Vultur gryphus, közkeletű magyar nevén kondorkeselyű vagy andoki kondor.

kondorkeselyű

kondorkeselyű

Ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kondorkeselyű lenne az egyetlen keselyűfaj. Ma a keselyűk számos nemben oszlanak szét a vagómadárfélék családjába tartozó óvilági keselyűformák alcsaládjában, illetve az újvilági keselyűfélék, másképpen pulykakeselyű-félék családjában.[8] Latin megnevezésük, a vultur, valószínűleg egy tőről fakad a vellere, „vágni” főnévi igenévvel.[9] Linné nemhogy szigorú, de következetes sem volt abban, hogy megnevezéseiben a szó eredeti (görög vagy latin) írásmódjához alkalmazkodjon. A hárpiánál a görög fonetikát vette alapul. A későbbi fejlődés során a görögös nevek és írásmódok kiszorultak, így aztán amikor a hárpiát átsorolták a Louis Jean Pierre Vieillot alapította Harpia nembe, akkor „vezetékneve” latinos írásmódot vett fel[10], de a „keresztnév” változatlanul (és változtathatatlanul) megmaradt görögösnek.

hárpia és Louis Jean Pierre Vieillot (1748 – 1830)

hárpia és Louis Jean Pierre Vieillot (1748 – 1830)

Juan Eusebio Nieremberg y Otin (1595 – 1658)

Juan Eusebio Nieremberg y Otin (1595 – 1658)

A hárpia mint valóságos madár azonban jóval korábban „belevésődött” az európai kultúrába. Egy jezsuita misztikus, vagy talán helyesebb misztikus jezsuitának mondanunk, Juan Eusebio Nieremberg y Otin madridi professzor természetrajzi fő műve, az 1635-ben kiadott Historia naturae (A természet históriája) X. könyve XXX. fejezetét egy madárnak szenteli, melyet Mexikóban yzquauhtlinak mondanak (hangzás alapján nahuatl nyelvűnek tűnik, bár az elérhető szótárak nem tartalmazzák a szót). A leírásban könnyű felfedeznünk a hárpiát.[11] Így amikor a forrásunk által felsorolt leíróik közül Francisco Hernández de Toledo (1514 – 1587) 1651-es yzquauhtli-említése tűnik a hárpia első feltűnésének, biztosra mondhatjuk, hogy misztikusan megelőzték. Azt sem tudhatjuk, Hernández maga találkozott a szóval, vagy ugyanebben az alakban Nierembergtől emelte át. A szó népszerűségét mutatja, hogy Mathurin Jacques Brisson (1723 – 1806) még 1760-ban is így emlegeti a hárpiát.[12] De már 1678-ban megpróbálja angolosítani a szót John Ray (1627 – 1705) és „brazíliai tarajos sasként” (crested eagle of Brasil) említi. 1754-ben Frederick Watson éppen csak említ egy madarat „tarajos sólyom” néven (and there is also a Crested-Falcon, és van tarajos sólyom is).[13] Későbbi forrásokból megtudjuk, hogy ez is a hárpia: a London Magazine, Or, Gentleman’s Monthly Intelligencer (Londoni Folyóirat, Azaz Úriemberek Havi Tájékoztatója) egy 1782-es száma beszámol a jelentős utazó és történész, John Talbot Dillon (1734 – 1806) 1780-as leírásáról a tarajos sólyomról, mely a hárpiára illik. Dillon a caracca szót is használja a hárpiára, mely összefügghet a tupi caracará szóval, mellyel azonban a nagyon távoli rokont, a sólyomfélék családjába tartozó bóbitás karakarát jelölik. (A caracará szó feltehetően hangutánzó.[14])

bóbitás karakara

bóbitás karakara

Ugyanakkor a feltehetőleg a leírás alapján rajzolt illusztráció egyetlen élő madárhoz sem hasonlít.[15]

tarajos sólyom (hárpia), The London Magazine, Or, Gentleman’s Monthly Intelligencer, 1782

tarajos sólyom (hárpia), The London Magazine, Or, Gentleman’s Monthly Intelligencer, 1782

A Penny Cyclopædia (Garasos Enciklopédia) 1838-ban úgy ítéli, hogy Dillon ugyan elnagyolja a leírást, de nem férhet kétség hozzá, hogy a hárpiát mondja tarajos sólyomnak.[16] Linné A természet rendszere című műve egy 1806-os angol fordítása azonban a vágómadárfélék családjának egy másik fajával, a főkötős vitézsassal azonosítja a tarajos sólymot.[17]

főkötős vitézsas

főkötős vitézsas

De a Pierre Jean Claude Mauduyt de la Varenne (1732? – 1792) által 1784-ben emlegetett guyanai nagy sas vagy (stílszerűen) destructor szintén a hárpiát jelöli.
Hogy az ógörögök létező lényre is használták-e a szót, nemcsak képzeletük félig asszony, félig madár rémségeire, nem tudjuk.[18] Feltehető, hogy ezúttal nem Linné ötlete volt a végül diadalmas „hárpia” megnevezés, hanem korai dél-amerikai utazók ragasztották rá a baljós szót erre a fenséges madárra.[19]


1] https://gringosabroad.com/harpy-eagle/

[2] https://www.aboutanimals.com/bird/harpy-eagle/

[3] hárpia

[4] Hány hárpia él?

[5] Vultur

[6] https://www.gbif.org/species/2480516

[7] Vultur gryphus

[8] keselyűk

[9] https://en.wiktionary.org/wiki/vultur#Etymology_2

[10] Harpia

[11] https://archive.org/details/IoannisEvsebiiN00Nier/page/216

[12] Brisson és a hárpia

[13] tarajos sólyom

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/caracara

[15] London úriembereinek szánt tájékoztató a tarajos sólyomról

[16] a hárpia és a tarajos sólyom

[17] a főkötős vitézsas és a tarajos sólyom

[18] https://books.google.hu/books?hl=hu&id=-RfSBAAAQBAJ

[19] https://animals.sandiegozoo.org/animals/harpy-eagle

One response to “A hárpia, avagy a Harpia harpyja

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s