Éji dalok Schubertről és Schoberről

Vannak műkedvelők, kiváltképp német földön, akik mások munkáiban csak azt szeretik, amit oda maguk helyeztek. Mint egyes rovarok, melyek testhőmérséklete nem elegendő kicsinyeik kikeltésére, más rovarok testébe helyezik petéiket… Ilyen emberek a kritikusok és barátok, akik önmagukban ártalmatlanok, de különösen veszedelmesek gyakorló művészekre. Közéjük tartozik Schober.

Grillparzer (1791 – 1872): levél Enkhez (1788 – 1843),
1837. október 26-án

Kecskeméti István (1920 – 1999) zenetörténész, az Országos Széchényi Könyvtár zeneműtárának vezetője az OSZK Híradó 1969. július-augusztusi számában a rendelkezésére álló rendkívül szűk helyen kultúrtörténeti fontosságú bejelentést tesz. A Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézete megbízásából Turay Mihály – a színházi karmester (1884? – 1978) akkor 85. életéve körül jár[1], így valószínűbb, hogy fia jön számításba – magyar színházzenei anyagot kutat ömlesztett nyomtatványokban… Ebben, fekete vászonba csomagolva, hét fontos Schubert (1797 – 1828)-dal eredeti kéziratára bukkan. Ehelyütt ezekből csak az általa legismertebbnek mondott, tévesen Wanderers Nachtliednek írt Goethe-dalt említi. A közölt kottarészletből is, de az az év december 1-jén publikált, immár részletes Neu entdeckte Schubert-Autographe, Újonnan felfedezett Schubert-kéziratok című cikkéből is kiderül, hogy Goethe második ilyen című verséről van szó, azaz a „nagy” éji dalról:

Über allen Gipfeln
Ist Ruh,
In allen Wipfeln
Spürest du
Kaum einen Hauch;
Die Vögelein schweigen im Walde
Warte nur, balde
Ruhest du auch!

Wandrers Nachtlied II

Immár minden bércet
Csend ül,
Halk lomb, alig érzed
Lendül:
Sohajt az éj.
Már búvik a berki madárka,
Te is nemsokára
Nyugszol, ne félj…

A vándor éji dala II.
Tóth Árpád (1886 – 1928) fordítása[2] (1916)

Goethe (1710 – 1782) a Kickelhahn hegyen egy erdészkunyhó falára írta fel A vándor éji dalát 1780. szeptember 6-án. A képet a Die Gartenlaube – Illustriertes Familienblatt (Kerti Lugas - családi képeslap) közli 1872-ben

Goethe (1710 – 1782) a Kickelhahn hegyen egy erdészkunyhó falára írta fel A vándor éji dalát 1780. szeptember 6-án. A képet a Die Gartenlaube – Illustriertes Familienblatt (Kerti Lugas – családi képeslap) közli 1872-ben

A bejelentő publikáció a megtalált kéziratokat 1823 és 1828 közé helyezi, de éppen ezt a dalt (D768) 1822-ben írta[3]:

A későbbi cikk természetesen mind a hét dalról beszámol, melynek élén azonban a Schubert-dalként minden bizonnyal a gyűjteményből legnépszerűbb, 1826-ban komponált An Silvia, Szilviához (D891) áll, Shakespeare (1564 – 1616) szavaira:

SONG.
Who is Silvia? what is she,
That all our swains commend her?
Holy, fair and wise is she;
The heaven such grace did lend her,
That she might admired be.

The Two Gentlemen of Verona (1592-94?), IV/2[4]

DAL
Szilvia, mi vagy, ki vagy,
Hogy minden szív érted ég?
Szép, okos és szende vagy,
Bőven szórt rád bájt az Ég,
Hogy körülrajongjanak.

A két veronai nemes, IV/2.
Szabó Magda (1917 – 2007) fordítása[5] (1955)

Wright (1802 – 1848) nyomán: Silvia (1849)

Wright (1802 – 1848) nyomán: Silvia (1849)

A Szilviának adott szerenád az, amire Shakespeare-től számíthatunk. Kedves és primér, de helye szerint egyben kicsit idézőjeles és eltúlzott is. Ez a teljessége kiszakítva természetesen nem marad meg, ezen belül Bauernfeld (1802 – 1890) 1825-ös fordítása azonban hűséges:

Was ist Silvia, saget an,
Daß sie die weite Flur preist?
Schön und zart seh ich sie nahn,
Auf Himmelsgunst und Spur weist,
Daß ihr alles untertan.[6]

Ezzel összhangban Schubert megzenésítése is szerenádszerűen finom és érzelmes:

(Schubert Shakespeare-megzenésítései külön megemlékezést érdemelnek.)


Kupelwieser (1796 – 1862): Schober (1796 – 1882)

Kupelwieser (1796 – 1862): Schober (1796 – 1882)

Schubert Währingben, Bécs mellett komponálta a dalt Schober házában; az előző nyarat, kitűnő hangulatban, Bauernfeld társaságában, illetve közelségében töltötte. A megtalált kézirat cáfolja a városi legendát, hogy Schubert étlapokra írta a Shakespeare-megzenésítéseit, bár, engedi meg Graham Johnson, a kor étlapjai miért is ne lehettek ilyen alakúak, és ez lehetett ártatlan tévedés forrása. A kéziratból mindenesetre kitűnik, hogy a végleges változat szinte változatlan formában „pattant ki” a zeneszerző agyából, leszámítva a később beillesztett visszhanghatásokat a kíséretben.[7]
Kecskeméti István eredeti bejelentése utal rá, hogy a fekete füzet dalainak első kiadója a bécsi Litographisches Institut (Litográfiai Intézet), melynek tulajdonosa járt Magyarországon, és így kerülhetett a becses irat az országba.[8] Mind az intézet, mind a füzet tulajdonosa Schober volt. Előbb három másik dallal együtt adta ki a Szilviához címűt az intézet már 1828-ban, később, még ugyanebben az évben Schober magánemberként másodszor is kiadta a sorozatot, amelyből azonban éppen ezt a dalt kiemelte és az 1827-ben komponált Régi skót balladára (D923) cserélte.

1829-ben azonban op.106-ként Anton Diabelli (1781 – 1858) is kiadta az eredeti kis ciklust[9] (és így a Szilviához posztumusz jegyzékszáma op.106 Nr.4 lett).
Schoberről, mottónkban is látjuk, kortársai, leginkább Schubert barátai lesújtó véleménnyel voltak. Itt nem zárhatunk ki bizonyos irigységet, hiszen Schober Schubert legjobb barátja volt. Feltehetőleg már 1813-ban ismerték egymást. Schubert több művét is megzenésítette. Többek között 1822-ben ő írta számára az Alfonso és Estrella (D732) szövegkönyvét.[10]

1827 februárjától 1828 szeptemberéig közös lakásban éltek. Ebben a mai zenekedvelő első látásra érezne valami különöset, de jobban teszi, ha nem engedi szabadjára fantáziáját: Schober nem akármilyen promiszkuus életet folytatott, hanem nőcsábításaiban nagy hiúságról tett tanúbizonyságot. Bruchmann (1798 – 1867) Schubert egy másik költő barátja volt. Schubert öt versét zenésítette meg.

Nővérét, Justina von Bruchmannt (1774 – 1840) Schober titokban eljegyezni tervezte.[11] Titkos névházasságot nem ismer a történeti gendertudomány. A barátok irigysége Schoberre nem ismert határokat. Bauernfels 1827. augusztus 27-én, ki tudja miért abban a hiszemben, hogy Schubert nem tud Schober vállalkozásáról, gúnyosan azt írja Schubertnek, „Schober litográfus lett”, és korábbi csipkelődését megerősítve hozzáteszi, helyes volt Schobert Pantaleonének ábrázolnia a pantomimjában. Schubert egy másik barátja, Joseph Kenner (1794 – 1868) még messzebb megy: 1758-ban Schoberról szólva célozgatóan azt írja, húgának, Ludwiga Sophie-nak (1791 – 1812) halála körülményeit nem kellően vizsgálták ki. A halál valóban megért volna egy körültekintő vizsgálatot. Történt ugyanis, hogy Spontini (1774 – 1851) 1807-re megírt Vesztaszűzének előadásán az akkor már mással jegyben járó Ludwiga Sophie halálosan beleszeretett Beethoven (1770 – 1827) barátjába, a Licinius tábornok szerepét alakító hőstenorba, Giuseppe Vincenzo Antonio Siboniba.

Siboni (1780 – 1839) Licinius szerepében. Bécs, 1812

Siboni (1780 – 1839) Licinius szerepében. Bécs, 1812

A halálos szerelemből házasság, abból halál lett: Siboni agyonlőtte feleségét. A hatóságok megelégedtek annak valószínűsítésével, hogy baleset történt, noha pletykák terjedtek, hogy Siboni előző feleségét, Aloisia Veithet (†1808) megfojtotta.[12] A Schober család visszafogadta Sibonit, nyilvánvalóan vétlennek tekintette. De az fel sem merülhet, hogy Schober keze benne lenne húga halálában. Hogy valóban Schober állt legközelebb Schuberthez, abból is kiderül, hogy Schubert halála után őt kérték fel a temetés megszervezésével. Amit azonban ő elhárított. Súlyos anyagi gondokba sodorta éppen azokban az időkben tulajdon rossz önismerete: vagyonát a Litographisches Institutba fektette, és bár bele-beleszólt a művészek munkájába, a tényleges irányításhoz mit sem konyított. A korábban Schubertnek kölcsönzött közel 200 guldent (aranyegyenértékessel mai pénzen majdnem másfélmillió Ft-ot[13]) Schubert halála után azonnal visszakérte a családtól. [14] Az anyagi romlást azonban képtelen volt feltartóztatni, így 1830-ban Pestre szegődött tolnai Festetics Leó gróf (1800 – 1884) ügyintézőjének. 1847-ben komponált 3. Magyar rapszódiáját (S244/3) Liszt (1811 – 1886) a grófnak ajánlotta[15], akihez akkor már régi keletű barátság fűzte.

1839-ben Festetics grófnál találkozott Schobert és Liszt. Amikor Liszt néhány évre rá Weimarban telepedett le, Schober követte. Károly Sándor szász-weimar-eisenachi nagyherceg (1818 – 1901) előbb udvari könyvtárosi, majd helyettes követi rangra emelte. Udvari pletykák azonban kikezdték, az 1850-es években Liszt is jobbnak látta elfordulni tőle. Schober Drezdába, vissza Pestre, végül Münchenbe bolyongott. Sokat írt[16], de Schubertről nem írt memoárt. Az lehetett volna életműve legbecsesebb darabja. Ki tudja, talán nem mert megkockáztatni újabb támadásokat.


Grillparzer epitáfiuma áll Schubert sírkövén, melyben úgy véli, a nagy művész még nagyobb reményekkel szállt a sírba.[17] Nem így látom. Szomorú sejtelmeink valóban lehetnek arról, mit adhatott volna még Schubert nekünk. De annál, amit adott, semmiféle remény nem lehet nagyobb.


[1] http://mek.oszk.hu/02100/02139/html/sz25/339.html

[2] A vándor éji dala II..

[3] https://imslp.org/wiki/Wandrers_Nachtlied,_D.768_(Schubert,_Franz)

[4] http://mek.oszk.hu/04500/04576/html/angol.htm#d1e5672

[5] http://mek.oszk.hu/00500/00554/00554.htm#4

[6] Bauernfeld fordítása

[7] An Silvia

[8] Újabb Schubert-lelet a Zeneműtárban

[9] A Szilviához korai kiadásai

[10] Alfonso és Estrella D732

[11] https://www.hyperion-records.co.uk/c.asp?c=C1097

[12] Siboni házasságai

[13] http://www.historicalstatistics.org/Currencyconverter.html

[14] http://figures-of-speech.com/2016/12/schober-8.htm

[15] 3. Magyar rapszódia

[16] http://figures-of-speech.com/2016/12/schober-9.htm

[17] Schubert síremléke

Reklámok

One response to “Éji dalok Schubertről és Schoberről

  1. Visszajelzés: Shakespeare és Schubert | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s