Ne bőgj már, édes kisfiam, mint a viza!

A реветь белугой, „vizaként bőgni”, вздыхать как белуга, „szuszogni, mint egy viza” kifejezéseket, bizonyos alappal, orosz földön hibásan formáltnak minősítik különös tekintettel a máskülönben sokoldalú viza ilyen irányú képtelenségeire. Még inkább arra, hogy a narvál- vagy fehérdelfinfélék családjába tartozó belugát vagy fehér delfint (de nem Moby Dicket, a fehér bálnát, amely a saját nevével fémjelzett családba sorolt ámbráscet) oroszul nem белуга-nak mondják, ami a valódi tokfélék családjába tartozó viza vagy őrhal, hanem белуха-nak.[1] Felmerülhet bennünk, hogy megbocsátóbbnak kellene lennünk. A bőgős-szuszogós mondások születésekor még keveredhetett a két szó, annál is inkább, hogy az oroszban nem létező lágy h-t г-nek írják át. Mindkét lény él orosz felségvizeken: a beluga az Északi sarkkörön, a viza a pontuszi-kaszpi tengerrégióban[2], 2-3000 kilométerre, tehát óriási távolságban ahhoz, hogy a hasonló nevek a nép szóhasználatában összekeveredhessenek. Jó alapunk van feltenni, hogy a белуха és a белуга közös eredetű szavak.[3] A белуга a „ragyogni” jelentésű indoeurópai bhel- gyökre[4] visszavezethető orosz белый, „fehér” –уга nagyítóképzős alakja.[5]

beluga

beluga

A belugát Peter Simon Pallas (1741 – 1811) 1776-ban az eredetileg Linné (1707 – 1778) által alapított Delphinus nembe sorolta be az értelemszerű leucas, „fehér” fajnéven, de 1804-ben Bernard Germain de Lacépède gróf (1756 – 1825) megfelelőbbnek találta külön nemzetséget kreálni a beluga számára, a Delphinapterust, szó szerint „szárnyatlan delfint”.[6] A belugának ugyanis nincs hátúszója, az hátrányára válna a jégtáblák között és alatt, ellenben a jégtáblák feltörésére kiválóan alkalmas a helyén kialakult duzzanat. Ezzel is kitűnően idomult életteréhez, akárcsak (szemét leszámítva) teljes testfelülete hófehér színével. A maga 3-5 méteres testhosszával és fél-másfél tonnás testtömegével nem tartozik a nagyobb cetfélék közé. A legészakibb minden cet közül, és mint nem először látjuk rideg körülmények közé húzódott fajoknál, kevésbé van kitéve az ember természetrombolásának, mint délebbi rokonai. Jövője a „legkisebb aggodalommal” tölti el a kutatókat.[7] Sokat látják nagy csapatokba verődve halra vadászni.[8]

belugaraj

belugaraj


viza

viza

Névrokonának, a vizának a tudományos neve Huso huso, a tokhal latin nevéből.  Linné eredetileg az Acipenser huso megnevezéssel élt (az acipenser a tokhal újlatin neve[9]).[10] Az angol huso a vizát is, a lazacfélék családjába tartozó dunai galócát, tudományosabban Hucho huchót is jelöli[11], de ezek összefüggéseit korábban már tárgyaltuk.
A viza kultúrtörténete teljesen eltérő a belugáétól, tekintve a lazacfélékéhez hasonló anadrom életmódját: íváskor otthagyja tengeri lakhelyét és felúszik a tengert tápláló nagyobb folyókon. Kisebbekbe nem is nagyon férne, lévén egyes kifejlett példányai 9 méteresek és közel másfél mázsásak. (A belugáknál láthatóan jóval nagyobb termetűek.) A Brehm-könyv magyar fordítása kulturális vonatkozásokat sem hagy említetlenül. A korábbi századokban a Dunában, sőt mellékfolyóiban hatalmas számban úsztak fel (bár a legnagyobb, 1857-ben feljegyzett példány mai súlyegységben „mindössze” 450 kilót nyomott). A fordítók egyik példájában Oláh Miklós szerint pedig 1763-ban a magyar Dunában is oly nagy mennyiségben fogták ki, hogy értékesíteni sem bírták.[12] Ez azonban inkább a distortio szomorú példája. Oláh Miklós (1493 – 1568) kancellárnak és esztergomi érseknek a megfigyeléshez ritka látnoki képességekre lett volna szükség. Műveit 1763-ban Bécsben kiadták[13], ahonnan kiviláglik, hogy egy mintegy ezer példányos gigantikus dunai lehalászásról ír, mely 1537-ben történt. Történelmünket át- meg átjárja efféle brutális túlhalászások története. A Képes Krónika szerint I. András (1015? – 1060) III. (Fekete) Henrik római császár (1017 – 1056) Győr alatt szűkölködő seregét egyebek mellett ötven oda küldött vizával segítette ki.[14] Herman Ottó (1835 – 1914) A magyar halászat könyve című, általunk is sokszor idézett fontos művében rendkívüli alapossággal és részletezéssel mutatja be a középkori vizahalászatunk történetét. Itt megemlíti I. András gesztusát, de IV. Béla (1206 – 1270) nagy számú vizagazdálkodási intézkedései között nem említi azt az elterjedt kegyes történetet[15], amelyben a király 1230-ban kétszáz vizát ajándékoz az alsó-ausztriai heiligenkreuzi ciszterci apátságnak.

Heiligenkreuz, ciszterci apátság

Heiligenkreuz, ciszterci apátság

Nem az a nehézség a történettel, hogy IV. Bélát csak öt évre rá koronázták meg, hiszen meglehetősen koraérett fiúcskaként már tizenhét éves fővel, 1223-ban Ausztriába kellett menekülnie apja, II. András (1176? – 1235) haragja elől. Nagyon gyorsan kibékültek (gyanítom, a békülékenyebb természetű apa kezdeményezésére), és a már 8 évesen „ifjabb királlyá” koronázott Béla rövidesen Szlavónia, majd Erdély teljhatalmú kormányzója lett.[16] Ha tehát meg akarta hálálni az osztrák vendégszeretetet, ahhoz 1230 nemhogy túl korai, hanem inkább túl kései. Forrásunknak abba a másik értesülésébe, hogy a viza, a „királyi hal” Mátyás király (1443 – 1490) kedvenc csemegéje volt, nem látom értelmét belekötni. A Fekete-tengerből felúszó vizák olykor Passauig is eljutottak, Margitszigetünk déli vége pedig kedves ívóhelyük volt. Az elégedett halászok munkasikereit örökíti meg a Vizafogó nevet viselő angyalföldi városrészünk.[17]

Vizafogó

Vizafogó

A húsa és ikrája (kaviárja) iránti kegyetlen mohóság teljesen eltüntette a vizát a Dunából és mellékfolyóiból.[18] Egyéb természetes élőhelyeit is kikezdték; sorsukat a kutatók „erős aggodalommal” figyelik.[19]


[1] hibás orosz szóképek?

[2] https://animaldiversity.org/accounts/Huso_huso/

[3] белуха és белуга

[4] bhel-

[5] beluga

[6] Delphinapterus leucas

[7] https://www.iucnredlist.org/species/6335/50352346

[8] http://www.termeszettar.hu/anyagok/narvalbeluga/narvalbeluga.htm

[9] Acipenser

[10] Acipenser huso

[11] https://en.wiktionary.org/wiki/huso

[12] http://mek.niif.hu/03400/03408/html/2511.html

[13] Oláh Miklós műveinek bécsi kiadása

[14] horgászok a vizáról

[15] http://mek.oszk.hu/03100/03104/html/mhk1b2.htm

[16] IV. Béla

[17] https://welovebudapest.com/toplistak/utcanevek-eredete-xiii-kerulet/

[18] http://mohablog.hu/anno/cikk25.html

[19] https://www.iucnredlist.org/species/10269/3187455

 

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s