Lelki nyugalmunk visszaállítására

Legutóbb az összes lehetséges mottót „ellőttük” mai írásunk éléről, így ma in medias res indítunk. Az „ülni” jelentésű ismerős indoeurópai sed- gyök, mint ahogy ez egy indoeurópai gyöktől el is várható, szerteágazik, de ezúttal ez a szerteágazás, mondhatni, párját ritkítja. Az indoiráni vonalon a szanszkritसीदति, sidati jellegzetes keleti gócpont. Hasonlóan, mint már láttuk, az azonos értelmű óegyházi szláv сѣдѣти, szjagyatyi[1] az orosz сидеть alapja[2], ahogy (túl a „legvadabb” iráni, örmény, balti, kelta fejlődéseken) az előgermán sitjaną-ból eljutottunk a mai angol sit, „ül” szóig[3] is. A nyelvfejlődés szép ívben Dél-Európába hajlítja az indoeurópai gyököt. Erre vezetik vissza az ógörög ἕδος, hedos szót („ülés”, „szék”), mely, szintén láttuk, olyan fontos magyar szavaink alapja, mint „katedra”, „katedrális”, „szanhedrin”, „poliéder” és „efedrin”. De erre itt és most éppen csak röviden visszautalunk. Ezúttal a latin vonulatra irányítjuk figyelmünket.
Az indoeurópai gyökből származik a latin sedere, „ülni”[4] éppúgy, mint a hasonló hangulatú sedare, „ültetni”, „nyugtatni”[5]. Ezeknek a szavaknak a hatása az európai nyelvfejlődésben alapvető. Például, mint már említettük, a praesidens az, aki „elől ül”. A szót a szigorú Barczafalvi Szabó Dávid (1752? – 1828) nem szívesen látta magyar nyelvkörnyezetben, így helyette az „elölülnököt” javasolta, amit aztán bizonyára Bugát Pál (1793 – 1865) a mai „elnökre” rövidített.[6] Másik szép (?) magyar szavunk, a „szedál” búvik meg egy megkérdőjelezhetetlenül szép szavunk mélyén, a „rezedában”. A rezedafélék családja ugyanis képes „reszedálni”, azaz visszaállítani a lélek nyugalmát. Legalábbis így látták eleink[7], míg mi, mai szkeptikusok, nem vesszük hasznát gyógynövényként. Tanulságos, ahogy erről id. Plinius (23 – 79) ír A természet históriája XXVII. könyve 106. fejezetében:

Circa Ariminum nota est herba quam resedam vocant. discutit collectiones inflammationesque omnes. qui curant ea addunt haec verba:

Reseda, morbis reseda,
scisne, scisne quis hic pullus egerit radices?
nec caput nec pedes habeat,

haec ter dicunt totiensque despuunt.[8]

Ariminum környékén ismerik a rezedának nevezett növényt. Szétoszlatja a mindenféle gyulladások okozta meggyűléseket. Akik vele gyógyítanak, hozzá e szavakat teszik:

Rezeda, az egészséget hozd vissza*,
Tudod-e, tudod-e, gyökered milyen csibe húzta?
Bár ne lenne feje-lába!

Ezt elmondják háromszor, mindannyiszor kiköpve a végén.

*) Világos, hogy a morbis nem egészség, éppen ellenkezőleg, betegség, de itt a ráolvasó nem a betegséget, hanem az az előtti állapotot kívánja visszahozni a maga tömör latin nyelvén.

Augustus császár (Kr.e. 63 – Kr.u. 14) íve Ariminumban (ma: Rimini), Kr.e. 27. Az első római hódolati ív

Nyugodtan mondhatjuk (különösen hogy a rezedának nincs gyulladáscsökkentő hatása): a ráolvasó versike a fejezet legnagyobb erénye. Nem annyira lelki mélységével ragadja meg mai olvasóit, mint a stílusával: az ősi ráolvasások fontos alaki kelléke, a becsapás szándéka vonja magára figyelmünket.
Nyelvünkben a „rezeda” kétjelentésű szó, jelenti egyrészt a Reseda nemzetséget[9], és jelenti annak egyik faját, amelyet szagos rezedának is mondanak (Reseda odorata)[10].
Vannak ugyanakkor, akik a mű XIX. könyve 18. fejezetének főszereplőjét, a radiculát tartják rezedának, mégpedig a Linné (1707 – 1778) által rendszerbe állított Reseda luteolát („sárgás rezedát”, magyarán festő rezedát). Ekkor természetesen id. Plinius resedájára más szerepet kell osztani. Ezt a fajt már említettük a festés alapanyagául szolgáló növények sorában. Mindamellett id. Plinius se itt, se a resedáról szólva nem említ ilyen felhasználást.

néhány rezeda: festő rezeda (Reseda luteola, „sárgás rezeda”), szagos rezeda vagy rezeda (Reseda odorata, „szagos rezeda”), vadrezeda (Reseda lutea, „sárga rezeda”)

egyiptomi szappangyökér (Gypsophila struthium, „gipszkedvelő struthium”)

Még alaptalanabbul mások a radiculát, „gyökérkét” (melyet id. Plinius különösen nagy gyökerűnek ír) a szegfűfélék családjába tartozó egyiptomi szappangyökérnek gondolják. Talán még maga az ez utóbbit besoroló botanikus is – vagy a kommentárban említett Linné, vagy a szakirodalomban felbukkanó sok más jelölt egyike, beleértve egy másik fajt, az ugyanebbe a nemzetségbe tartozó linnéi homoki fátyolvirágot tévesen így elnevező Eduard Fenzlt (1808 – 1879) is[11], hozzátéve, hogy a faj egy példányát megtalálni a Linné-gyűjteményben[12] –, ugyanis id. Plinius szerint a virágot a görögök struthionnak mondják (különféle írásmódokban a στρουθίον, struthion „verebet” jelent – talán a virág apróságára céloztak a névvel), márpedig a szikes talajt előnyben részesítő egyiptomi szappangyökér tudományos neve Gypsophila struthium, „gipszkedvelő struthium”.[13] A nemzetség vitán felül Linné kreációja.[14]

homoki fátyolvirág (Gypsophila fastigiata, „csúcsos gipszkedvelő”)


[1] सीदति

[2] сидеть

[3] sit

[4] sedere

[5] sed-

[6] elnök

[7] reseda

[8] A természet históriája, XXVII / 106

[9] Reseda

[10] Reseda odorata

[11] https://www.gbif.org/species/7267655

[12] http://linnean-online.org/6062/

[13] A természet históriája, XIX / 18

[14] Gypsophila

Reklámok

3 responses to “Lelki nyugalmunk visszaállítására

  1. “Nyugodtan mondhatjuk (különösen hogy a rezedának nincs gyulladáscsökkentő hatása): a ráolvasó versike a fejezet legnagyobb erénye.”

    Nono! Csak ne becsüljük le a háromszori elmondás mindegyike utáni jókora köpés egészségvédő, egészséget visszaadó hatását!

    Kedvelik 1 személy

  2. Gyönyörűséges indogermán szófejtés volt, körbe-karéjba! 🙂

    Kedvelik 1 személy

  3. Köszönöm 🙂

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s