Jobb állni, mint járni

Megesik, hogy alkalmi beszámolóm elejére mottót teszek, kisebb ármánnyal ezzel garantálva annak egy-két mondatnyi érdekességet vagy előrehozott tanulságot. De hogy ez az ártatlannak tűnő, rendszerint utólagos munkálat is hordozhat veszélyeket magában, arra legyen példa éppen ez a bejegyzés, amikor a kiválasztott mottó maga vált az eredeti céltól egészen eltérő képzettársítások kiindulópontjává. Így a mai írás főszereplői idézetek, laza és elhagyható összekötő szövegekkel.
Chamfort (1741 – 1794) szerint

— Quand on soutient que les gens les moins sensibles sont, à tout prendre, les plus heureux, je me rappelle le proverbe indien: « Il vaut mieux être assis que debout, être couché qu’assis; mais il vaut mieux être mort que tout cela ».

Az író halála után, 1824-ben jelent meg az elképzelés a nézeteiből összeállított nagyszabású kötetben, a Maximes et penséesben (Maximák és gondolatok)[1], annak is II. fejezetében (Suite des Maximes généralesÁltalános maximák – folytatás). Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy magyarul Beöthy László (1826 – 1857) korai, 1846-os fordításából ismerhetjük meg Kalászok című aforizmasorozata Érzemény címszavának szereplőjeként a Honderüből:

„Midőn azt’ hallom állíttatni, hogy az érzéketlen emberek legboldogabbak, önkénytelenül jut eszembe az ind példabeszéd: ülni jobb, mint állni, s feküdni jobb, mint ülni, de mindenek fölött legjobb — meghalni.”[2]

Ám valóban indiai eredetű a mondás? Befejező, nirvánában bizakodó hangulata alapján nem zárhatjuk ki. Ágai Adolf (1836 – 1916), aki Porzó írói álnéven írt szellemes és tartalmas cikkeket a Vasárnapi Ujságba, 1906-os Séta című tárcájában meglehetősen átfogólagos bírálatban úgy tudósít,

mentül közelebb érjük a Keletet, annál kevesebb a sétáló. Mert azt tartják arra felé, hogy: feküdni jobb, mint ülni, ülni jobb mint állni, állni jobb mint járni, s járni jobb mint szaladni. Tehát legjobb feküdni, azaz heverni a pamlagon, álmodozni, dohányozni és olvasót pörgetni, a minek ott semmi vallási, de van annál inkább mesemondói jelentősége.[3]

Hogy létezik-e „a” Kelet (különösen egy gömbfelszínen), mélyebb megfontolás tárgya lehetne. Bennünket a precízebb meghatározás hiánya hangol le. Mellyel viszont nem fukarkodik, némileg váratlanul, Sienkiewicz (1846 – 1916) 1910-ben megjelent három részes Wiry című regénye (nálunk 1912-ben jelent meg Forgó szél címmel kideríthetetlennek tűnő fordítótól) II. része II. fejezetében:

Konfucius mondását irom elő orvosságul, amely igy szól: Ha az igazságot tudni akarjátok, ülni jobb, mint állni, feküdni jobb, mint ülni és aludni jobb, mint feküdni.[4]

Hátrahagyott művek híján se megerősíteni, se cáfolni nem tudjuk Sienkiewicz hipotézisét, mindenesetre az életet üstökön ragadó, erőteljes Konfuciuszról (Kr.e. 551 – 479) a mondást nehezen tételezzük fel. Az arab kultúra vonulataiban azonban felfedezhető az örök elvágyódás „ind” hangulata, így kevésbé zavar bennünket Kunszery Gyula (1906 – 1973) változata. Honti Rezső (1879 – 1956) posztumusz, 1961-ben megjelent Ezeregyéjszaka-válogatásának Az asszony és öt imádója című epizódjában semmi nyoma a mondásnak (mint ahogy egy angol fordításban sem[5]), ezért arra gyanakodhatunk, az ebből A bűvös szekrény címmel librettót író Kunszery kreatívan maga helyezte oda a régi szólást:

MUFTI
Jobb állni, mint járni,
És jobb ülni, mint állni;
Tanulj meg mindent tűrni,
Hisz jobb feküdni, mint ülni;
Nem kell semmitől se félni,
Mert jobb meghalva lenni,
Mint élni!

Ez azonban természetes. Ha novella a nyersanyag, akkor a librettista a szöveget kibővíti, a szereplők számát pedig rendszerint csökkenti. Mind a két változatban négyrekeszes „bűvös szekrényt” rendel meg az asztalostól a férje kiszabadításában sürgölődő hűséges asszony (akinek egy librettóban nevet is kell adni, így ott névvel, a Zulejka névvel szerepel). A szekrénybe rejti el „kérőit”, akiket álságosan hiteget az ügy érdekében. A megemelkedett libidójú asztalost (aki, jegyzi meg Kunszery, nincs fából) szintén egy pásztoróra ígéretével fizeti ki, ami azonban az eredetiben a négy rekesz kibővítését kívánja meg egy ötödikkel[6]. Kunszerynél marad a négy rekesz, és az imádók eredeti lélekszámát ennek megfelelően háromra redukálja.[7] Galántai Farkas Ferenc (1905 – 2000) zenésítette meg a szövegkönyvet 1942-ben. A Fehér György (1939 – 2002) által rendezett filmet 1975-ben mutatták be:

Kisjó Sándor (1903 – 1973) az arab változat híve. A Petőfi Népében Lumbágó haragszik címmel 1969-ben megjelent karcolatában Chamfort nézetének ellentmondva a megszemélyesített kórság „szájába” ezeket a szavakat adja:

a régi mohamedánokkal vallja, hogy állni jobb, mint menni, ülni jobb, mint állni és feküdni jobb, mint ülni.[8]

1969-ben ennél hosszabb idézetet aligha várhatunk az arab néplélek feltételezett beállítódásából.

Michelangelo (1475 – 1564): Az éj allegóriája a firenzei Szent Lőrinc (225? – 258?)-székesegyházban (1526 és 1531 között)

Talán távoli és merész az asszociáció egy ezeknél jóval jelentősebb kultúrtörténeti eseményre. Michelangelo, aki költőként is jelentékeny és termékeny volt, minden bizonnyal ismerte a mondást. Erre következtethetünk egyik legismertebb verséből. A kor híressége, id. Giovambatista Stròzzi, sok más művésztársához hasonlóan, „mesmerizálódott” Michelangelo szobrától, Az éj allegóriájától. Legkorábban 1531-ben a szobor látványa erre a hódoló versre ihlette:

La Notte, che tu vedi in sì dolci atti
Dormir, fu da un Angelo scolpita
In questo sasso, e perché dorme ha vita.
Destala se nol credi, e parleratti.[9]

Erre válaszul írta Michelangelo a jóval a halála után, 1623-ban megjelent négysorost:

Caro m’è ’l sonno, e più l’esser di sasso,
mentre che ’l danno e la vergogna dura:
Non veder, non sentir, m’è gran ventura;
però non mi destar, deh! parla basso.[10]

A párvers fordítását Faludy György (1910 – 2006) 1956 és 1988 között készítette el (Test és lélek. A világlíra 1400 gyöngyszeme, 1988):

Vers Michelangelo szobrára, az Éjre

Ez itt az éj. Zord angyal keze véste.
Az égből jött hozzánk, nem földi test.
Alvó szobor, mely vár az ébredésre.
Érintsd ujjaddal és beszélni kezd.

Michelangelo válasza

Aludni jó; jobb lenni béna bálvány,
a szenny s a romlás esztelen korát
nem látni s így heverni, néma márvány –
ne nyúlj hozzám. Menj csendesen tovább.[11]

Akárhogy is, az orvostudomány az összetett mondás java részét megtámadja.[12]


[1] Maximes et pensées

[2] Kalászok. Érzemény.

[3] Séta

[4] Forgó szél (sic!)

[5] The lady and her five suitors

[6] Az Ezeregyéjszaka meséi – válogatás

[7] A bűvös szekrény

[8] Lumbágó haragszik

[9] La Notte

[10] Caro m’è ’l sonno, e più l’esser di sasso

[11] Test és lélek

[12] A hindu bölcsesség és a valóság

Reklámok

6 responses to “Jobb állni, mint járni

  1. Akárhogy is, az orvostudomány az összetett mondás java részét megtámadja.[12]

    Lehet, hogy így van, de azért az indiai bölcseleti világ az én lelkemhez közelebb áll.

    Kedvelés

  2. Visszajelzés: Lelki nyugalmunk visszaállítására | SUNYIVERZUM

  3. Lényegében a gravitáció irodalmi megfogalmazása.

    Kedvelik 3 ember

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s