Boa: kisebb meglepetések

Legutóbbi, Ghánával foglalkozó rövid összefoglalónkban érintettük, hogy a független köztársaság atyái, a nyelvtudós Nana Joseph Kwame Kyeretwie Boakye Danquah (1895 – 1965) és az első elnök, Kwame Nkrumah (1909? – 1972) az egyes becslések szerint a 830 és 1235 között virágzó egykori Ghánai Birodalomról[1] nevezték el a korábbi Aranypartot (melynek nincs közvetlen területi és kulturális kapcsolódása a mai Ghánához). Danquah megállapítja, hogy a birodalom neve az őslakos szoninke nép nyelvéből ered, a gajanŋa szóból[2] (melynek jelentése szövegösszehasonlító megfejtéssel talán „terület”[3]). Mai nyelvészek egyetértenek abban, hogy az ország nevében a -na végződés jelentése „király”, de a gha- előtag jelentését egyesek a föld, város, mások a harcos fogalmaival hozzák kapcsolatba.[4] A ma mintegy kétmillió-nyolszázezer lelket számláló szoninke nép nyolc országban szóródik szét Afrika Szahara alatti övezetében.[5]
A birodalom alapítási legendája annak megemlítésével indul, hogy az ősatya atyja, Dinga valahonnan a Közép-Keletről érkezett. Talán ezzel magyarázhatjuk a családban történteket azok után, hogy megöregedett és megvakult. Ahogy egy másik „keleti” történetből tudjuk,

Oda méne tehát Jákób Izsákhoz az ő atyjához, aki megtapogatván őt, monda: A szó Jákób szava, de a kezek Ézsaú kezei.
1Móz27:22[6]

Ugyanis Dingának is volt két szép szál fia, Khiné, és ennek öccse, Diabe Cissé, és Diabe Cissé is csellel nyerte el az elsőszülötti jogokat. Atyjuk halála után azonban haragos bátyja erőre kapva elűzte otthonukból. Új hazát keresve Diabe Cissé egy kúthoz, más változatokban barlanghoz érkezett, melyben egy óriáskígyó, Bida tanyázott, nyilvánvalóan egy ott élő pitonféle.

királypiton

Ebből Diabe Cissé víz jelenlétére következtetett, de itt véget is ér a józan ész fennhatósága alá rendelhető szövegrész. A „kisebb fiú” alkut kötött Bidával: az óriáskígyó megengedi, hogy letelepedjen, mi több, bő esővel fogja öntözni a földet, arannyal is ellátja, sőt továbbra is meg fogja védeni, feltéve, hogy minden évben megkapja a vidék leggyönyörűbb szűzét. Itt alapította Diabe Cissé a leendő Ghánai Birodalom majdani fővárosát, Kumbi Saleh-t. A birodalmat Wagadunak is nevezték. Az arisztokráciát ugyanis wagónak mondták, az ő országuk a wagadugu, és a Wagadu név ebből a köznévből rövidült.[7] Bida a szoninke nép tiszteletében kígyószellemként él tovább, neve Uagadu-Bida[8], a „birodalmi piton” (a betűzési apróbb eltérésnek nincs jelentősége). Az ugyanúgy ejtendő Ouagadougou nevet ma a Vörös- és Fekete-Volta, azaz a Volta felső folyása körül kialakult, országgá szerveződött kiterjedt kultúra, Burkina Faso[9] fővárosa viseli. Az írásmód a francia gyarmati kort idézi. Ez a hely legfeljebb az egykori birodalom keleti csücskében terülhetett el, de nem közvetlenül erről kapta nevét. A Volta aló folyásánál, azaz a Fehér-Volta körül Burkina Faso mai déli szomszédja, Ghána területén kialakuló moszi kultúra észak felé terjeszkedve, betörve Felső-Voltába, királyságokat alakított ki (sokkal a Ghánai Birodalom felbomlása után, kb. 1500-tól kezdődően), melyek egyike szintén a Wagadugu névre hallgatott.[10]
Ha esetleges tapasztaltabb nyájas olvasóim arra a következtetésre jutnak, hogy mindebből a továbbiakban Uagadu-Bida kígyószellem foglalkoztat bennünket, neki is elsősorban az utóneve, megéreztek valamit egy másik szellem, a blog szelleme működéséből.
A természet históriája VIII. könyvének 14. fejezetében id. Plinius (23 – 79) óriáskígyók leírásával örvendezteti meg olvasóit (akik évszázadokon át hitelt is adtak ezeknek a leírásoknak).A Kr.e. 143-133 közötti hispániai (numantiai) háborúskodásban elejtett óriáskígyók bőrét és állkapcsát római templomokban állították ki. Egy ízben Claudius császár (Kr.e. 10 – 54) alatt (azaz legkorábban 41-ben) a Vaticanuson megöltek egy óriáskígyót, és hasát felmetszve ott egy gyermek holttestére bukkantak. (A kígyóra a bova írásmódot alkalmazza.[11]) Georges Léopold Chrétien Frédéric Dagobert Cuvier báró (1769 – 1832) igen helyesen mutat rá, hogy boák vagy ekkora kígyók jelenléte Rómában semmivel sem magyarázható, feltéve, hogy természetes jelenlétre gondol. Azok, akik láttak már budai hárson üldögélő szökevény komodói sárkányt (a varánuszfélék családjából), az egzotikumok iránt érdeklődő rómaiak villájába beleláthatnak itt-ott egy behozott óriáskígyót. Miért is ne? Az egyik legnagyobb görög geográfus, Strabon (Kr.e. 64? – Kr.u. 24?) a Földrajzi feljegyzések XV. könyve I. fejezetének 73. szakaszában az Indiából Augustus császárnak (Kr.e. 63 – Kr.u. 14) küldött olyan kincsekről tudósít, mint amilyen egy (mai mértékkel mérve) ötméteres óriáskígyó, vagy egy kar nélkül született ember (akit Strabon is látott tulajdon két szemével).[12] De a római nép, hasonlóan a göröghöz (és feltehetően az összes többihez) nemcsak az egzotikumok iránt volt fogékony, hanem az egzotikumokról szóló mesék iránt is, ha felidézzük magunkban például Titus Livius (Kr.e. 59 – Kr.u. 17) „tengerésztörténeteit”. Ezt a kígyót a rómaiak, így id. Plinius, boának mondják, mivel tehéntejből táplálkoznak (azaz a latin bos, görög βοῦς, bus tejéből).[13] A bibliafordító presbiter, Szent Jeromos (347? – 420?) Gázai Nagy Szent Hiláriónról (291? – 371) írt életrajzának 39. szakaszában beszámol róla, hogy mikor a nagy remete Epidaurosban járt, hírét vette a környéken pusztító óriáskígyónak, mely nem elégedett meg tehenek elfogyasztásával (és ezért boának nevezték), hanem gazdákat és pásztorokat is magába szippantott lélegzete erejével. Egy ima szállt ekkor a Megváltóhoz a nagy szent ajkáról. Máglyát állíttatott, szólította szörnyet, amely amikor a hasábokra kapaszkodott, a szent hamuvá perzselte.[14] Anne Walshe valamikor 1400 és 1425 között készült bestiáriuma is ezt a magyarázatot teszi magáévá.[15]

Anne Walshe boája

Gaius Julius Solinus (†400) azonban id. Plinius változatát erősíti meg a De mirabilis mundi (A világ csodái) II. fejezetében, megfejelve azzal, hogy a boa teljesen közönséges volt Dél-Itália calabriai tartományában.[16] Beszámolójában ez minden bizonnyal csodás elem.
Etimológiái állatokkal foglalkozó XII. könyve 4. fejezetének 28. szakaszában az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) kibővítve ismétli meg id. Plinius boáknak tulajdonított táplálkozási szokását: a név szerinte abból származik, hogy az óriáskígyó egyúttal az életét is kioltja az őt kényszerűen tápláló tehénnek. Egy korábbi szakaszban azonban, ettől teljesen függetlenül, teljesen más magyarázattal hozakodik elő, melyet biztosabb szó szerint is idézni:

Hydros aquatilis serpens, a quo icti obturgescunt; cuius quidam morbum boam dicunt, eo quod fimo bovis remedietur.

Etimologiae, Liber XII De animalibus, IV / XXII[17]

A hydros vízi kígyó harapással ejt sebet; ezt a nyavalyát boának mondják, minthogy tehéntrágyával gyógyítható.

Etimológiák, XII. (Állatokról) / IV / 22.

Ki kell térjek rá, miért nem fordítom a hydrost, mely maga is a görög ὑδωρ, hydor, „víz” szóból származik. Itt azért tehető fel, hogy a vízi kígyó nevéről van szó, mert kevéssel előtte egy másik „vízben élő kígyót” (colubra in aqua vivens) emleget Sevillai Szent Izidor enhydris néven. Nyilvánvaló, hogy ebben a második magyarázatban nem a boa vagy más óriáskígyó a nyavalya okozója, és ilyenként nem is lehet a boa néveredetére magyarázat az idézett szöveg, de a rokoni szálak a két azonos alakú szó között így is szembeszökők. Sevillai Szent Izidor voluminózus munkásságát leginkább a hivatkozás nélküli utánközlések jellemzik. A boa mint  nyavalya megjelenik a II. században alkotó Sextus Pompeius Festus De verborum significatione (A szavak jelentéséről) című műve II. könyvében:

Crurum quoque tumor viæ labore collectus boa appellatur.[18]

Az alsó lábszáron túldolgoztatással előálló („összeszedett”) duzzanatot boának hívják.

(Vélhetőleg az alsólábszári vizesedésről beszél, és így a víz mint motívum előképként is felfogható.) Nézete feltűnik Denis Godefroy (1549 – 1622) Auctores Latinae linguae in unum redacti corpus: quorum auctorum veterum & neotericorum elenchum sequens pagina docebit, adiectis notis una cum indice generali in omnes auctores (Latinul író szerzők egy kötetbe szerkesztve: a művet követően régi és új szerzőkről eligazító tárgymutató mellékletével) című munkájában[19], szinte ugyanígy Giuseppe Laurenzinél (1583 – 1647)[20], még később Charles du Fresne-nél, Cange sieurjénél (1610 – 1688)[21].

bálványboa

Az, hogy „modern időnkben” elsőként Linné (1707 – 1778) egy nemzetségnek az óriáskígyók családjából a Boa nevet[22] adta, a szó eredetvizsgálatát nem befolyásolja. Kizárhatjuk, hogy Linné ne ismerte volna a szó ó- és középkori előfordulásait, így „alkotói szabadságának” tudható be, hogy egy olyan nemzetséget illetett ezzel a névvel, melyet azokban az időkben nem ismerhettek, ugyanis Dél- és Közép-Amerika őshonos lakója[23]. A nemzetség típusfajának tekintették a Boa caninát, azaz a kutyafejű boát.

kutyafejű boa

Linné idejében ennek döntő jelentősége volt. A típusfajról nevezték el a nemzetséget, arról a családot, olykor még magasabb szinteket is. A probléma akkor keletkezett, amikor a falakó boák számára François Marie Daudin (1776 – 1803) új nemzetséget alkotott, a Corallust, és éppen a típusfajt ide sorolták. A taxonómia szigora így ide rántotta át a teljes Boa nemzetséget, amiből érthető zavar keletkezett. Ezt Josephus Nicolaus Laurenti (1735 – 1805) azzal próbálta orvosolni, hogy az addigra legismertebbé vált bálványboa Linné által adott fajnevét, a constrictort („szorító”) tette meg nemzetségnévnek. A teljes káoszt végül a Boa név visszaszolgáltatásával szüntették meg.[24]
Ha tehát id. Plinius bovájának eredetét kutatjuk, nem szabad az utólagos elnevezések között tévelyegnünk. Afrikai kígyókról már Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) Állattana is sokat ír[25], és miért is zárnánk ki, hogy id. Plinius egyik legfőbb forrása, II. Juba (Kr.e. 52? – Kr.u. 23) numídiai király írt az afrikai óriáskígyókról, melyeket ma pitonoknak mondunk? A pitonfélék családjába tartozó Python nemzetség a Szaharától délre, Indiában, Kínában és Délkelet-Ázsiában él.[26] Rómába kerülhetett piton az idézett auktorok szerint, és ezeklet nevezhették boának. De miért? Talán mert a Szahara „alól” a kígyóval együtt, id. Plinius számára esetleg éppen II. Juba közvetítésével, a név is feljött, a bida, valamilyen torzulással. (Egy kis szerencsével ez a „piton” szó távoli őse is lehetne.) Ez természetesen csak spekuláció, hiszen a konzervatív nyelvtudomány ma a „boa” szó eredetére nem ad magyarázatot.[27] De talán nem alaptalan. II. Jubának afrikai hüllőkről, esetleg éppen a pitonokról szóló leírása nyilvánvalóan id. Plinius kezébe került, hiszen erről a A természet históriája VIII. könyvének eggyel korábbi fejezetében, tehát a 13-adikban be is számol. Ugyanakkor valami leírási keveredés nyilvánvalóan itt is fennáll, mert id. Plinius nem érti, II. Juba hogyan képzelhetett sisakot ezeknek az állatoknak a fejére. (Sem a pitonra, sem a boára emlékeztető név nem szerepel itt.) Id. Plinius „sárkányról” beszél. Itt Cuvier báró kommentárja nem telitalálat, amikor azt mondja, II. Juba a baziliszkuszra gondolhatott. A sisakosleguán-félék családjának, benne a sisakos baziliszkusznak az élettere Mexikótól Ecuadorig terjed.[28] Kizárható, hogy II. Juba akár csak egyetlen fajukat is ismerte volna. A mesés baziliszkuszt viszont néven nevezte volna.

Becsületes azonban, ha gyengítem érvelésemet, és nem rejtek véka alá bizonyos fontos tényeket. A guarani mitológia egyik központi alakja a Mbói Tu’i vagy óriáskígyó-papagáj. A Paraguay-i Tobati erdőségben, a Kavaju-hegyen lakozik, csak gyümölcsön és harmaton él.[29]

a Pilis szépségét idéző Kavaju-hegy Paraguayban

Bár pillantása vérfagylaló, alapvetően jóakaratú lény, a vizek, de általában a természet védelmezője.[30] A mbói előtag ótupi szó, „óriáskígyót” jelent, nyelvileg is, fogalmilag is a brazil törzsek mitikus anakondaistenének, a Boitatának az őse.[31] A guaraniban a boi jelenti a „kígyót”, a tata a „tüzet”. A Boitatá is a természet oltalmazója, különös eréllyel a tüzet felelőtlenül használókat bünteti. José de Anchieta jezsuita atya (1534 – 1597) a hiedelem leírásakor azt mondja, vétkes őslakosokat a tűzkígyó rázással (vélhetőleg: szorítással) öli meg.[32]


Tehát a boa, bova, bida, mbói, boi alakokból azt látjuk, hogy valamilyen rejtelmes okból egymással nem érintkező népek szeretnek óriáskígyóiknak hasonló csengésű nevet adni. Ez idő szerint, úgy látszik, be kell érjük ezzel a sovány vigasszal. Nyerjünk erőt Bruckner (1824 – 1896) egy szimfóniarészletéből. Mint írtuk, Brahms (1833 – 1897) Bruckner szimfóniáit a műfaj Boa constrictorainak nevezte.


[1] Ghánai Birodalom

[2] https://en.wiktionary.org/wiki/Ghana

[3] gajanŋa

[4] Ghána szóeredete

[5] https://www.peoplegroups.org/explore/GroupDetails.aspx?peid=13589

[6] http://biblia.hit.hu/bible/21/GEN/27

[7] a Ghánai Birodalom legendás alapítása

[8] Uagadu-Bida

[9] https://geology.com/world/burkina-faso-satellite-image.shtml

[10] https://www.britannica.com/place/Mossi-states

[11] bova

[12] Földrajzi feljegyzések XV / 1 / 73

[13] Hist. Nat. VIII / 14

[14] http://www.newadvent.org/fathers/3003.htm

[15] http://bestiary.ca/beasts/beast274.htm

[16] http://www.thelatinlibrary.com/solinus1a.html

[17] http://penelope.uchicago.edu/Thayer/L/Roman/Texts/Isidore/12*.html

[18] Sextus Pompeius Festus boája

[19] Denis Godefroy boája

[20] Giuseppe Laurenzi boája

[21] Charles du Fresne boája

[22] Linné Boája

[23] http://www.newworldencyclopedia.org/entry/Boa

[24] constrictor és Constrictor

[25] https://archive.org/details/aristotleshisto00schngoog/page/n252

[26] https://www.britannica.com/animal/python-snake-group

[27] boa

[28] https://www.gbif.org/species/144102970

[29] Hol él a a Mbói Tu’i?

[30] a jóindulatú rém

[31] boitatá

[32] https://www.todamateria.com.br/boitata/

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s