Hermes és smaragdzöld csillogások

Nem mint te Hermaon, ’s mint Hebe aranyhajával,
Nem mint boldog lakód, lethei szent virány,
Borítva láttam ott az ifjút glóriával,
’S plátói lélekként fellengett a’ leány.

Kölcsey (1790 – 1838): Ideál (1813)

A Merkúr meteorológiai viszonyairól ad hírt forrásunk. Tekintve, hogy térfogata is, tömege is csak mintegy 5 és fél%-a a Földének[1], valamint hogy a Naphoz legközelebb keringő bolygó, légköre meglehetősen vékony. Hidrogénből, héliumból, oxigénből, nátriumból, kalciumból, káliumból és vízből áll, és annak megértéséhez, hogy ezek az összetevők miért nem esnek vadul egymásnak, azt kell tudnunk, hogy a légköri nyomás a földiének egykvadrilliomoda, azaz a molekulák találkozása ünnepszámba megy (de még a Merkúron is vannak ünnepek, amit a légköri vízpára bizonyít). A Nap sugárzása, azaz az átadott hő szerepet játszik ugyan a légkör ritkaságában, de feltételezik, hogy annak anyagai eleve a napszélből származnak. A hőmérséklet mintegy 430° C és -170° C között ugrál attól függően, éppen süti a Nap a mért felületet vagy sem.
Tekintve, hogy szabad szemmel is látható, a kultúrtörténet ősi szereplője. Mezopotámiában Kr.e. 3000 körül már tudtak róla, és Ubu-idim-gud-ud néven emlegették. Ezt az egy nevet említi forrásunk, mások többet is[2], de az teljes komolytalanságba fúl, mikor ezt a nevet egy ismeretlen szerzői közösség sumérnak, több alternatíváját sumárnak mondja[3] (az utóbbi a „sumér” népnév gyakori téves írásmódja). Figyelemre méltó, hogy a gyors mozgású bolygó

(a Naprendszerben a legsebesebb, pályasebessége, azaz átlagos sebessége 47,4 km/s, mely jó másfélszerese a szintén a gyors bolygók közé tartozó Földének, és ez a szúkebb pályára tekintettel 88 földi napos Merkúr-évet jelent[4])

Babilonban Kr.e. 1000 táján a Nabu, Nebu nevekre hallgat. A névadó ugyanis a hírvivő isten a babiloni mitológiában.


És ezzel elérkezünk az ógörög szemlélet különlegességéhez. Ha nem is álltak a célszerű, számításokat megkönnyítő heliocentrikus szemlélet alapján, világosan felismerték a különbséget az ἀστήρ, haster, „állócsillag” és a πλανήτης, planetes, szó szerint „bolygó” égitest között.[5] Tekintve, hogy a Merkúr napközelben tartózkodik, szabad szemmel csak a hajnali vagy a szürkületi derengésben kivehető. Emiatt (a Vénuszhoz hasonlóan) a régi görögök (és egyiptomiak) eleinte két bolygónak képzelték. A hajnalit az ősi Stilbon isten felügyelete alá rendelték, az esthajnalit Hermaon névvel a hírvivő Hermes gondjaira bízták. A De astronomica (A csillagászatról) szerzője – kérdéses, hogy helyes-e a közfelfogás, mely Gaius Julius Hyginust (Kr.e. 64? – Kr.u. 17) jelöli meg ilyenként[6] – a II. könyv XLI. fejezetében azt írja, a Stilbon néven ismert kicsi, fényes „csillagot” azért nevezték el Merkúrról, mert ő volt az első, aki a hónapok rendszerét felállította a bolygómozgások alapján. (A görög elképzelés szerint Hermes egyben nagy tudós is volt Hermes Trismegistos evilági megjelenésében.[7]) De becsülettel megemlít egy ellenvéleményt is, Euhemerosét (Kr.e. 340? – 250?), aki Hermes ezt a tudományát anyjától, Afroditétől (tehát a másik hajnali csillag istennőjétől) tanulta.[8]
A jóval később alkotó, a IV-V. században élt grammatikus és mitologikus, Nonnos Dionysos életét középpontba állító 48 énekből álló eposza, a Διονυσιακά, Dionysiaka V. énekének 67. szakasza egy mitikus korban történt eseményt ír le. Theba legendás alapítója, Kadmos a hét városkaput a hét ókorban is ismert mozgó égitestről nevezi el, azaz a Naprendszer öt szabad szemmel is látható „égi” bolygójához (Merkúr, Vénusz, Mars, Szaturnusz, Jupiter[9]) hozzácsatolva a Napot és a Holdat is. A Merkúrt itt is mindkét nevén említi.[10] A késő antik szerzők számára természetes volt, hogy ezeket az égitesteket az ember mintegy ősidőktől ismeri.

Alkamenesnek (Kr.e. V.sz.) tulajdonított Hermes-herma a fej alatt egy további fontos függelékkel

Sajátosan folytatódik az „ikonográfia” a hindi vallás V-X. században, ismeretlen szerzők által írt szent könyvében, a Linga Puranában[11]és egy, a feltehetőleg valamikor a VI. és XIV. század között készült hasonló, kozmogóniai kérdésekkel is foglalkozó másik szent iratban, a Devi Bhagavata Puranában[12]. Ezekben a mesésen „multikulturalista”, nagyszabású művekben hindi isteneknek görög „eredetijeik” vannak (egy olyan korban, amikor ezek az istenek szülőhelyükön már „meghaltak”). Itt a Hold fia, Budha felel meg Hermesnek, ő a Merkúr őrzője. (A Buddhi név „tudót”, „ébert” jelent.[13]) Budha is istene a kereskedőnek, mint Hermes; Buddhához természetesen semmi köze sincs.[14]
Egy romantikus beállítás szerint két bolygóként kezelték a Merkúrt Kr.e. 500 körül a görög csillagászok, ám ekkor lépett fel Pythagoras (Kr.e. 570? – 495), aki (nyilvánvaló életrajzi okokból) pillanatokon belül véget vetett örömüknek, és az azonosságot felismerve a két nevet a Hermesszé vonta össze.[15] Ezt azonban semmi nem erősíti meg, és a korra nem is voltak jellemzők efféle tudományos proklamációk. Nincs éles váltás a Hermaon és Hermes név között sem, ezek egymás szinonimái. Népszerű, de nem bizonyított magyarázat szerint a Ἑρμῆς, Hermes név a ἕρμα, herma, „kőoszlop”, majd ebből „mellszobor”, később „fejereklyetartó” leszármazottja.[16] A Merkúr „csillag” ősi görög nevének adója, Stilbon isten névmagyarázata világosabb: a στίλβων, stilbon „csillogót” jelent. (Robert Stephen Paul Beekes szerint a szó előhellén eredetű.[17])


Így aztán nem csoda, hogy John Gould (1804 – 1881) ornitológus a kolibrifélék családjának smaragdkolibri nemét, mely fajainak túlnyomó többsége Közép- és Dél-Amerikában él[18], tudományosan Chlorostilbonnak nevezte el, melynek jelentése ilyenképpen „csillogó zöld”[19].

 

smaragd csillogások: Cozumel-smaragdkolibri, Budha Merkúr-isten


[1] Merkúr

[2] a Merkúr sumér nevei

[3] sumérok, sumárok: sumák

[4] https://nssdc.gsfc.nasa.gov/planetary/factsheet/

[5] állócsillagok és bolygók

[6] De astronomica

[7] http://lexikon.katolikus.hu/H/hermetika.html

[8] http://www.thelatinlibrary.com/hyginus/hyginus2.shtml

[9] az öt bolygó

[10] https://topostext.org/work.php?work_id=529

[11] http://www.vyasaonline.com/linga-purana/

[12] https://www.britannica.com/topic/Devi-Bhagavata-Purana

[13] https://www.yogapedia.com/definition/5276/buddhi

[14] Budha

[15] a Merkúr kultúrtörténete

[16] Ἑρμῆς

[17] στίλβων

[18] smaragdkolibri

[19] Chlorostilbon

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s