Kerekre nyílt szájak korszakai

Grais ingenium, Grais dedit ore rotundo
Musa loqui, praeter laudem nullius avaris.
Romani pueri longis rationibus assem
discunt in partis centum diducere.

Horatius (A.Ch. 65 – A.Ch. 8):
Epistula ad Pisones de arte poetica (A.Ch. 23 – 20)

Szellemet és szép nyelvet adott görögöknek a Múzsa,
hol jó hírnévnél egyebet nem kért soha senki.
Rómában mire oktatják fiainkat? A rézpénzt
(as-t) hogy kell száz részre kiosztani.

Ars poetica
Bede Opika Anna (1926 – 2009) fordítása[1]

Ahogy óva intettünk a „rekalcitráns” szó túlterjesztő értelmű használatától, legalább ennyire óvatosnak kell lennünk az orotunddal is, mely szerencsénkre még nem hatolt be elszigetelt nyelvünkbe. 1926-ban kiadott művében, A Dictionary of Modern English Usage-ben (A modern angol nyelvhasználat szótára) Henry Watson Fowler (1858 – 1933) különösnek találja terjedését éppen azok körében, akiknek, műveltségüknek köszönhetően, fel kellene ismerniük rosszul formáltságát. A szó, teszi hozzá, egyszerre borzalmas mind képzésében, mind használatának tudálékosságában.[2] A „fellengzős” értelemben használt orotund a késő XVIII. századtól tűnik fel az angol szóhasználatban[3], és Fowler minden nyelvféltő intelme dacára ma is él és virul.
Horatius Ars poeticájának címzettjeit még ma is csak találgatják: feltehető, hogy a pár évvel a levél megírása után (Kr.e.15-ben) consullá választott Lucius Calpurnius Piso Caesonius (Kr.e. 49? – Kr.u. 32) és fiairól van szó. Az antikvitás felfogásáról „a költészetről magáról”, legalábbis ahhoz illő terjedelemben és bőségben ma csak két ősforrásból értesülhetünk. Az egyik mélyre ható tudományos elemzés, Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) Kr.e. 335 körül írt Poétikája, a másik csípősen szellemes, de helyenként a demagógiától sem visszariadó művészi leírás, Horatius Ars poeticája. Horatius nem ismerte Aristoteles művét. Ismerte azonban Aristoteles tanítványa, a Kr.e. III. században alkotó parioni költő és peripatetikus gondolkodó, Neoptolemos Poétikáját, és ez hatott a maga művére.[4] Ezt a III. században élt Ál-Akrontól tudjuk. Neoptolemos elveszett művéről sokáig semmi egyebet, mígnem papirusztöredékek kerültek elő, melyekből legalább a mű fő vonalvezetése kiderül.[5] Az idézett ore rotundo, „kerek szájat”, alanyesetben os rotundus, „kerek száj” – látjuk Fowler aggályának megalapozottságát a képzésről – , amint azt általánosan feltételezik, Platon (Kr.e. 427 – 347) Kr.e. 370 körül írt párbeszédének, a Faidrosnak a στρογγυλώτατα, strongylotata, „kerekded” szavára megy vissza. Platon itt a kerekded beszédet ugyanúgy pozitív kicsengéssel említi, mint Horatius. Bolonyai Gábor alapos tanulmányában azonban azt olvassuk, a szó már korábban is előfordul, mégpedig Aristofanes (Kr.e. 446? – Kr.e. 386) Kr.e. 425-ben bemutatott vígjátékában, Az acharnaebeliekben:

Χορός

ὁ δέ νεανίας ἑαυτῷ σπουδάσας ξυνηγορεῖν
ἐς τάχος παίει ξυνάπτων στρογγύλοις τοῖς ῥήμασιν…

Khoros

ho de neanias heauto spudasas xynegorein
hes takhos paiei xynapton strongylois tois rhemasin…[6]

Arany János (1817 – 1882) 1885-ben megjelent fordításában:

Kar

Míg az ifjú – önjaváért buzgolkodván vádlani –
Rendre vagdal és szorongat körmönfont beszédivel…[7]

Taylor: Charles Oscar Brink (1907 – 1994) professzor

Arany János szabadon fordítja „körmönfont beszédre” a Bolonyai Gábor által kerekre csiszolt szógolyóknak mondott eredetit. Bolonyai számos példát ad az ókori irodalomból a „kerekded szavak” fordulatra (például Aristotelestől is, aki a Retorikájában ezt várja a homályosabb gnómák, azaz „arany mondások” indokolásától), mely tehát lehet feddő és dicsérő is. Mint idézi Charles Oscar Brinket, a gördülékenység, az os rotundus isteni adománya természetté vált mestersége a nagy művészeknek. Horatius „kerek szája” is inkább a „kerekded beszéd” költői képe, mint a „zengő ajak” puszta alakja.

Tragika maszkjának márványszobra (Pompeii, Kr.u. I.sz.)

Michael McGann amellett érvel a reneszánsz Horatius-befogadásáról írt nagyobb lélegzetű tanulmányában, hogy elsősorban a költő Ars poeticája a fő forrás és hivatkozási alap, de természetesen a teljes életmű fontos szerephez jut a humanisták írásaiban. Ariosto (1474 – 1533) sem véletlenül hasonlítja Horatius nagy támogatóját és barátját, Gaius Cilnius Maecenast (Kr.e. 68 – Kr.e. 8) Estei Hippolit (1479 – 1520) bíboroshoz.[8] Bolonyai Gábor az egyik legnagyobb humanistát, Marsilio Ficinót (1433 – 1499) idézi, aki egy 1457-es levelében Pellegrino degli Aglinak (1440 – 1469?) – azaz 24 évesen a 17 éves barátnak – azt írja:

hi vero sunt qui divino afflati spiritu gravissima quaedam et praeclarissima carmina ore, ut aiunt, rotundo prorsus effundunt.

Ők azok [ti. a zenészek második csoportja], akik az isteni ihlet hatására csak úgy ontják magukból a fenségesen mély és gyönyörű verseket – ahogy mondani szokták – kerekre tárt szájjal.

Bolonyai Gábor fordítása

(Akkoriban tehát a kifejezést „mondani szokták”.) Ficino Horatius szellemében alkalmazza a kapcsolatot, de Bolonyai Gábor kimutatja, hogy messzire jut vele, amikor arról ír, a költői ihlet nem egyszerűen az értelem kikapcsolása és médiumszerep. Érzékelteti, hogy itt a költő és a felső hatalmak alávetettségnél-fölérendelésnél magasabb rendű kapcsolatát látjuk.[9]


Hány és hány mesterkélt, őszintétlen szónoklatnak kellett elhangzania ahhoz, hogy ebből az emelkedett, tág terű ore rotundo, pontosabban os rotundus kifejezésből összeránduljon a kétséget kizáróan pejoratív angol orotund szó?… Csak találgathatjuk. Az angol barokk irodalmi termése mindenesetre bőséges.


[1] Ars poetica

[2] Fowler kifakad

[3] https://www.merriam-webster.com/dictionary/orotund

[4] az Ars poetica forrása

[5] http://okorportal.hu/wp-content/uploads/2014/09/2011_1_bolonyai.pdf

[6] Ἀχαρνεῖς

[7] ARANY JÁNOS ÖSSZES MUNKÁI.

[8] users.ox.ac.uk/~sjh/final%20version/22.mcgann.doc

[9] http://real-j.mtak.hu/6091/26/Helikon2015.3.pdf

Reklámok

One response to “Kerekre nyílt szájak korszakai

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s