Az anakorétáktól az angórákig

Axentowicz (1859 – 1938): Anakoréta (1881)

Remete Szent Cirjék (448? – 557?)

Az anakoréták különösen szigorú életmódot folytató remeték voltak, teljes (vagy szinte teljes) elvonultságban a világtól. Az egyik leghíresebb anakoréta, a közel-keleti Remete Szent Cirjék az utóbbiak csoportjába tartozott, mert noha feljegyezték róla, hogy tíz évig teljes szótlanságban élt, kézrátétellel  betegeket gyógyított, ami valamiféle kontaktust mégiscsak feltételez emberek közösségével. A spárgafélék családjába tartozó, de a „mi” spárgánknál keserűbb csillagvirágon élt (melyet azonban az Úr megédesített a számára), és ez elegendő energiát adott neki, hogy hevesen szembeszálljon Origenes Adamantios exegéta (182? – 254) tanaival (az ő „hajthatatlan” szentháromságtanával már éppúgy többször foglalkoztunk, mint azzal, hogy hosszú időn át üldözték misztikus tanait azok, akik feltehetőleg nem értették meg). Az életrajzi adatok hézagossága természetesen azt a feltételezést is lehetővé teszi, hogy a szent életpályájának különböző pontjain vitázott egyes teológiai tanokkal és élt csillagvirágon. Épp ideje volt beszélnünk róla, hiszen közeleg a keleti ortodox egyház által ünnepelt emléknapja (szeptember 29.).[1]

a csillagvirágok nemének egy közel-keleti faja (Scilla libanotica)


De mi is az „anakoréta” szó eredete? A szó az ógörög ἀναχωρεῖν, anakhorein, „visszavonulni” szóból származik (kevéssé meglepően), melyben az ἀνα-, ana-, „vissza-” igekötő kapcsolódik a χώρα, khora, „hely” szóból formált alakhoz (ezt a szót az ideális gázok állandó térfogaton bekövetkezett, azaz izochor állapotváltozásainak[2] vizsgálói bensőleg ismerik).[3] Az internet védőszentje, Sevillai Szent Izidor (560 – 636) enciklopédikus munkájában, az Etimológiákban, annak VIII. könyve XIII. fejezetének 3. szakaszában ugyancsak ezt a magyarázatot adja.[4] Nem angol anyanyelvű nyájas olvasóimat ez nyilván nem éri hidegzuhanyként. Az angol forma, az anchorite kialakulásába azonban vélhetőleg belejátszott az anchor, „horog” szó, melyhez nincs etimológiai köze (sem).[5]

az autospórás zöldalgák rendjébe tartozó faj tudományos neve, alakjára utalva, „kétszeresen” is horgony: Ankyra ancora

Az indoeurópai ang-, „szöglet” gyökre vezetik vissza az ógörög „horgonyt”, az ἄγκυρα-t (ankyra). A latin ancora vagy ebből ered, vagy közös az eredetük, de ebből erednek az olyan újabb kori szavak a horgonyra, mint az angol anchor, a német Anker, a francia ancre és így tovább.
Dionysos gyámjának, az idős Silenos sörissza természetét már megismertük. Ugyancsak találkoztunk Midasszal, aki egy részeg botorkálóban felismerve Silenost, serényen segítséget nyújtott neki, aki hálából teljesítette egy kívánságát. Ekkor kérte Midas, hogy változzon arannyá, amihez csak nyúl. Egy másik változatban azonban éppen Midas az, aki lerészegíti Silenost, hogy foglyul ejthesse. Borral kevert forrásvízzel itatja meg, a forrást el is nevezték Midasról.[6] És hogy hol van ez a forrás? A mai Ankarában, egykori Ankyrában, értesülünk Pausanias Periegetes („Leíró”, 110? – 180?) Görögország leírása című műve I. könyve IV. fejezetének 5. szakaszából. A patak ott csörgedezett Zeus szentélye mellett, ahol még Pausanias idejében is látható volt egy horgony, melyet Midas talált. Aligha lehet kétségünk afelől, hogy ha egyáltalán állt ott Zeus-szentély, abban semmiféle horog nem volt felállítva, ami mindössze azt az egyetlen célt szolgálta volna, hogy Pausanias Periegetes a görög ἄγκυρα, ankyra, „horgony” szóra vezesse vissza a városnév eredetét.[7] Ősi időkben szívesen alkalmaztak kőhorgonyokat[8], és szentélyekben igenis helyezhettek el meteoritokat, βαίτυλοςokat (baitylos), melyekben isteni életet sejtettek.[9] Ilyenképpen, fűzi össze a szálakat forrásunk, igenis születhetett valamilyen jóhiszemű fogalmi keveredés. Ez természetesen még ebben az esetben sem jelenti azt, hogy Ankara nevének ez lenne az eredete. Ankarában feltártak a Kr.e. II. évezredből származó[10] hettita bronzkori leleteket, majd a hettita birodalom összeomlását követő fríg vaskori fémtárgyakat (Kr.e. 700-tól kezdődően[11]).

hettita és fríg leletek Anatóliában

Sevan Nişanyan útikönyve

Ankara tehát a kultúra egy korai pillanatától éli a kisázsiai történelem véres és változatos viszontagságait.[12] Sevan Nişanyan az Index Anatolicusban azt írja, Kr.e. 2000-1800 körül már emlegetnek egy Amkuwa nevű várost, mely minden bizonnyal egy, a mai Ankarától kétszáz kilométerre keletre fekvő helység lehetett, mai nevén Alikar. De hogy ez a név miként származott át a bronzkor egyik legjelentősebb városára, nem tudni. Arról nem is beszélve, hogy az ókorban az anatóliai-balkáni régióban négy Ankyra nevű település is volt. Úgyhogy helyesebb arra az álláspontra helyezkedni, amely szerint ma még nyitott Ankara nevének végső eredete.[13]
Arról viszont már beszéltünk, hogy Ankara város neve az alapja az „angóra” szónak.


[1] Remete Szent Cirjék

[2] https://en.wiktionary.org/wiki/isochore#English

[3] anchorite

[4] https://sfponline.org/Uploads/2002/st%20isidore%20in%20english.pdf

[5] https://www.merriam-webster.com/dictionary/anchorite

[6] Midas

[7] Görögország leírása, I / IV / 5

[8] horgonyok

[9] βαίτυλος

[10] hettiták

[11] frígek

[12] http://www.livius.org/articles/place/ancyra-ankara/

[13] Ankara néveredete

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s