Illatok keletről

virginiai vagy nagylevelű csodamogyoró

Gentischer Gábor bemutatja a csoda- vagy varázsmogyoró-fák nemzetségének főbb fajait.[1] Mondhatni, az elnevezés nem indokolatlan: a virginiai vagy nagylevelű varázsmogyoró csersava a bőr összehúzása révén vérzést csillapít, a bőrre frissítően hat.[2] És bár az ősi vízérkutatáshoz elengedhetetlen, villás kiképzésű varázsvesszőt (dowsing-rod) előszeretettel alakítják ki varázsmogyoró-vesszőkből[3], és ennek igenis köze lehet a varázsmogyoró varázserejébe vetett hitnek, ki kell jelentsük, hogy a varázsmogyorónak nemcsak az élettana, de a szóeredete is nélkülöz mindenféle varázslatos elemet. A XVI. századtól használt witch hazel, „boszorkánymogyoró” előtagjának eredete minden bizonnyal az indoeurópai weik-, „hajlítani” gyökre támaszkodó azonos értelmű óangol wican, amelyből a wice származik. Ezzel az utóbbi szóval illettek mindenféle hajlékony ágú fát.[4] A nemzetközi elterjedés során a magyar nyelvbe értelemszerűen nem az óangolból jutott, hanem gyaníthatóan a német Zaubernuss, „varázsdió” lehetett a közvetlen előzmény. De a varázsmogyoró-fák sem nőnek az égig: például az orosz név mit sem őriz a szó csodájából. Ottani neve гамамелиса, ami persze a legkevésbé sem véletlen. Az ógörög ἁμαμηλίς, hamamelis a ᾰ̔́μᾰ, hama, „-val” és a μῆλον, melon, „alma” összetételeként az „almával egyidejűleg virágzó” növény[5], feltehetőleg a rózsafélék családjába tartozó naspolya[6]. Az, hogy a varázsmogyorók nemzetségének Linné (1707 – 1778) a Hamamelis nevet adta, már a kor etimológiai érettségi viszonyait tükrözi.[7] A csoda- vagy varázsmogyoró adja a nevét a maga családjának, a Hamamelidaceae-nek, melyet Robert Brown (1773 – 1858) kreált.[8]

keleti ámbrafa

Ebbe a családba tartozik a keleti ámbrafa is, tudományos nevén Liquidambar orientalis, melynek rendszerbe foglalását Philip Miller (1691 – 1771) munkásságának köszönhetjük.[9] A fajnevet aligha kell elemeznünk, a nemzetségnév annál figyelemre méltóbb. Az ógörögök ennek a fának a felsértésével nyert folyékony gyantát στύραξ-nak (styrax) nevezték. Richard Hakluyt (1552? – 1616) földrajztudós és felszentelt pap, sir Robert Cecil (1563 – 1612) káplánja, I. Erzsébet (1533 – 1603) újvilági expanziójának fáradhatatlan szorgalmazója és ideológusa The Principal Navigations, Voiages, Traffiques and Discoueries of the English Nation (Az angol nemzet fő hajózásai, utazásai, kereskedései és felfedezései) című nagyszabású munkája tizenkettedik kötetében 1600-ban a 461., A declaration of the places from whence the goods subscribed doe come (A felsorolt javak származási helyének feltüntetése) című, terjedelmes, egyben lenyűgöző bejegyzésében kétféle stóraxról is ír. (Magyarul a nedvet, biblikus alapon, s-sel írom, a növénynevet viszont sz-szel). Mindkettőt Rodoszból szállítja a korona. Az egyik a Storax liquida (folyékony stórax), a másik a Storax calamita („kalamáris-stórax”).[10] Itt a sztóraxfák kérgének felsebzésével nyert különböző állagú gyantákról van szó. Az első folyékonyabb, a második gyúrható anyag, melyet kivájt, vastag nádszálakban szállítottak.[11] (Amint azzal többször foglalkoztunk, ógörögül a nád κάλαμος, kalamos.) De mi is adta a stórax ősi jelentőségét? Már írtunk nemcsak az etimológiájáról, hanem arról is, hogy a mózesi tömjén egyik alapeleme volt, a sztiraxfélék családjába tartozó sztiraxok-sztóraxok nemzetsége valamelyik fajának gyantájaként.

benzoésztiraxfa

Egyik jelölt a benzoésztiraxfa, amelynek nedvét, hogy-hogy nem (írtunk erről is), benzoénak is mondják, és ez esetben a mózesi tömjén stóraxa éppen a benzoé lenne. Mint Herodotos (Kr.e. 484? – 425) a Történelem III. könyve 107. fejezetében írja, az ősi Hellasba a föníciaik hozták be a stóraxot, melyet már ő is tömjénként emleget. Hozzáteszi exkluzív kígyóűző hatását is[12], amit id. Plinius (23 – 79) megismétel A természet históriája X. könyvének 90. fejezetében[13]. A II. században élt kappadókiai Haretaios a kétkötetes Περί θεραπείας οξέων και χρονίων παθών (Peri therapeias okseon kai khronion pathon, Akut és krónikus betegségek gyógyításáról – figyeljük a görög címben szereplő szavakat: szinte mindet használjuk kis módosítással) I. kötetének 2. fejezete a fej betegségeiről szól, melyekkel, írja, különösen a korosabbaknak kell vigyázniuk. Közéjük sorolja a náthát (nem ezzel – vagy bármely egyéb – szóval, de a leírás egyértelművé teszi). Erre különféle nyálkahártya-izgató szerek ecsetelését javasolja libatollal, melyeket a folyékony stóraxban elegyítettek el.[14] (Tubáknak is elmenne.) A liquidambar szó Európában 1681 óta ismert a folyékony stóraxra[15], így Linnének volt honnan meríteni az ámbrafák nemzetségnevét, a Liquidambart.[16] Csakhogy a benzoét adó benzoésztiraxfa nedve (a benzoé, mely valószínűleg a mózesi stórax) mégiscsak más, mint az ógörögök által használt, a keleti ámbrafából nyert, de szintén füstölésre használt stórax. Ezért a benzoésztiraxfa nemzetsége is más, a sztiraxfáké, mely a sztiraxfélék családjába tartozik. Tudományosan a Styrax nemzetségnév Linné alkotása[17], a Styracaceae családnév Barthélemy Charles Joseph Dumortier-é (1797 – 1878).[18]
Mondhatjuk tehát, hogy a mózesi és a görög stóraxot adó fák egymással csak nagyon távoli rokonok. Egy különös szál mégis összeköti őket.

fahéjalkohol

A szerkezeti képletéből kiolvashatóan legegyszerűbb elképzelhető telítetlen aromás alkohol, a  fahéjalkohol, nevéhez hűen, a tulajdonképpeni fahéj vagy cimet és a kínai fahéj vagy kásia olajának komponense (az illóolaj 90%-át a fahéjaldehid teszi ki). Önmagában kellemes jácintillatot áraszt, fel is használják az illatszeriparban.[19] Az alkotóelemek között ott találjuk a balzsamos illatú fahéjsavat[20] is.[21] „Saját” savával, a fahéjsavval alkotott észtere a cinnamil-cinnamát (ki tud ennél szebb vegyületnevet mondani?).

cinnamil-cinnamát

Ezt az édes-balzsamos illatú[22] anyagot ugyanakkor ott találjuk mind különféle benzoékban, így a szumátrai típusban is, azaz a tulajdonképpeni, Mózesi benzoéban[23], valamint tetemes, 21%-os töménységben a görög stórax illóolajában is[24].


[1] a legismertebb csoda- vagy varázsmogyoró-fák

[2] https://www.rd.hu/Mire_j%C3%B3_a_var%C3%A1zsmogyor%C3%B3

[3] https://www.wikihow.com/Make-Divining-or-Dowsing-Rods

[4] https://www.etymonline.com/word/witch%20hazel

[5] ἁμαμηλίς

[6] https://en.wiktionary.org/wiki/Hamamelis

[7] Hamamelis

[8] Hamamelidaceae

[9] Liquidambar orientalis

[10] kétféle stórax

[11] https://www.henriettes-herb.com/eclectic/usdisp/liquidambar-orie.html

[12] Történelem, III / 107

[13] A természet históriája,  X / 90

[14] Περί θεραπείας οξέων και χρονίων παθών, I / 2

[15] https://www.pepinieres-gervais.fr/liquidambar/

[16] Liquidambar

[17] Styrax

[18] Styracaceae

[19] a fahéjalkohol illata

[20] a fahéjsav illata

[21] fahéjolaj

[22] a cinnamil-cinnamát illata

[23] benzoék

[24] a görög stórax komponensei

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s