Szalonkák sárral és anélkül

Votre salaire? dit le Loup,
Vous riez, ma bonne commère.
Quoi ! Ce n’est pas encor beaucoup
D’avoir de mon gosier retiré votre cou!

La Fontaine (1621 – 1695): Le Loup et le Cigogne.
Dans Les Fables choisies, mises en vers, I. (1668)
après Esope (av. J.-C. 620? – 564) & Phèdre (av. J.-C. 15? – ap. J.-C. 55?)[1]

„Tessék!
Még kérni valód is akad!
Hát, gólya néne, nem fizetség,
Hogy visszahúztad torkomból nyakad!
Menj, háládatlan, rút alak:
Aztán többé ne lássalak.”

A farkas és a gólya.
Válogatott mesék verses formában, I.,
Aisopos és Phaedrus nyomán.
Kosztolányi Dezső (1885 – 1936) fordítása (1916)[2]

Percy Bolingbroke St John (1821 – 1889) Young Naturalist’s Book of Birds: ANECDOTES OF THE FEATHERED CREATION (Ifjú természetbarátok madaras könyve: adomák a tollas világból) című könyvének első kiadása 1838-ban látott napvilágot Londonban (húzzuk alá: a szerző tizenhét éves korában). Legalábbis az „új kiadás” adomái között szerepel a halszálka-eltávolító gólya néne félreértése arról, hogy életmentő munkájáért fizetség jár. Mutatis mutandis: ott a történetben a nagyúr a kutyafélékről átvált a macskafélékre, maga az állatok királya, halszálka helyett jókora csont áll az életfunkciók útjában, a gólyát pedig a guvat cseréli le (mindketten saját családjuk névadói). Az ifjú szerző azonban megengedi, hogy talán egy másik „családalapító” madár, a szalonka részesíti elsősegélyben a megszorult megrendelőt.[3] Valamennyi felmerülő madár alkalmas lenne a feladat ellátására csőre adottságai folytán. A történet utolsóként említett szereplője ad lehetőséget tegnapi kisebb ismertetőnk természetes folytatására Alexander Wilson (1766 – 1813) madarairól, melyek közül egyet, annak kiterjedt kapcsolatrendszerére tekintettel, ez úton, külön kell említsünk a maga idejében. 

Aristoteles (Kr.e. 384 – 322) Állattanának IX. fejezete kétszer is említi a szalonkát (precízebben, tekintve a nemzetség különféle fajaira: az erdei szalonkát). A 8. fejezetben a földi életmódját elemzi, egyebek mellett a fácánfélék családjába tartozó fürjével veti egybe (magát a fácánt azonban nem említi). A 26. fejezetben „hasznosításáról” ír, termetét a szintén fácánféle házityúkhoz hasonlítja, megemlítve, hogy igen könnyen háziasítható.[4] Martialis (38? – 104?) epigrammáinak XIII. kötete xéniákat, gunyoros írásokat tartalmaz a konyhaművészettel a középpontban. LXXVI-ik „fricskája” így szól:

Rusticulae

Rustica sim an perdix quid refert, si sapor idem est?
Carior est perdix. Sic sapit illa magis.[5]

És bár a rustica perdixet Conrad Geßner (1516 – 1565) szalonkaként azonosítja, ezt 1791-ben Daines Barrington (1727 – 1800) a fácánféle perdix, azaz fogoly és a szalonka puszta megjelenésbeli különbségére hivatkozva elvitatja.[6] Tegyük hozzá, szerencsénkre. Mert akkor nem adhatnánk igazat Csengery János (1856 – 1945) 1942-es szép fordításának:

Fogoly

Vad- vagy házifogoly: mi különbség? Izük egyenlő.
Ezt jobban fizetik: jobban is izlik azért.[7]

Akárhogy is, a fogoly és a szalonka közötti rokonság mégsem annyira távoli, pusztán antropocentrikus szemmel: nemcsak életmódjukat tartja Aristoteles hasonlónak, de mindketten háziasíthatók is. Mindenesetre, bizonyára Geßner véleménye hatására, Linné (1707 – 1778) a maga alkotta Scolopax nemzetségbe az erdei szalonkát Scolopax rusticola névvel helyezte el.[8] A fajnév jelentése itt nem „rusztikus”, hanem inkább „vidéken munkálkodó”, ha az agricola, „földműves” latin szóra gondolunk. De vizsgáljuk meg közelebbről a nemzetségnevet! Egy alapos nyomozásban, melynek szerzőjeként a mesterien rejtőzködő (keresztnevű) T. M. Rives sejlik fel, mindenekelőtt az erdei szalonka angol nevének, a woodcocknak („erdei kakasnak”) az óangol wuducoc előzményét ismerjük meg. Közbevetőleg: a woodcock népszerűsége az angol irodalomban alig behozható. A temérdek példából lássunk egy jellemzőt:

Clown

Fare thee well. Remain thou still in darkness:
thou shalt hold the opinion of Pythagoras ere I will
allow of thy wits, and fear to kill a woodcock, lest
thou dispossess the soul of thy grandam. Fare thee well.

Shakespeare (1564 – 1616): Twelfth Night, or What You Will[9](1601-2), IV /2

BOHÓCZ.

Isten veled, maradj örök setétségben. Pythagorás véleményére fogsz te térni, míg én neked józan észt tulajdonítok, s remegni fogsz megölni egy szalonkát, nehogy belőle a nagyanyád lelkét kikergesd. Isten veled!

Vízkereszt, vagy amit akartok, IV / 2. Lévay József (1825 – 1918) fordítása[10]

T. M. Rives a tudományos újlatin név ógörög eredetijét, az ἀσκαλώπας-t (askalopas) az ógörög σκώληκος, skolekos, „féreg” (rögtön jegyezzük meg: az újgörögben a σκώληξ, skolex „éjjeli lepkévé” szelídült) és a -φάγος, -fagos „evő”[11] alapján scolecophagusnak, „féregevőnek” vélné, majd miután belátja, túl sok földi életmódot folytató madár kaphatná innen a nevét, szakértő barátjához, John-Paul Bernbachhoz fordul. Neki rögtön két alternatív javaslata is támad. Az első a σκόλιωπός, skoli-opos összetétel alapján „ferdeszemű”, a másik szó, amit egy messze eső családba, a vakondokfélékébe eső vakondokra is alkalmaznak, a σκάλοψ, skalops, „ásóarcú”.[12] Ugyan mit is tehetnénk ehhez… Csak nagyon félénken: ki tudja, talán szerephez jutott a szóképzésben az ógörög ασίσ, asis, „sár” szó. Ezzel legalábbis átkanyarodhatunk egy másik nemzetségre ugyanebből a családból, a sárszalonkákéra.


Sárszalonkából mindjárt három kiszerelés is az ornitológusok rendelkezésére áll, cinikus antropocentrikussággal szólva: a kis-, a közép- és a nagy sárszalonka.[13] Ezek a fajok iszapból, saras vízből nyerik megélhetésüket. Ezúttal a középsőre szorítkozunk, amelyet röviden sárszalonkának hívunk.

A fajt elsőként Linné rendszerezte, tudományos neve Gallinago gallinago.[14] Mint forrásunk felhívja rá a figyelmet, az egybecsengő két név a latin gallina, „tyúk” szóból ered (mely a gallus, „kakas” nőnemű változata). Figyelemre méltónak tartja azonban, hogy egy alternatív nemzetségnév, a Capella az ugyancsak latin caper, „kecske” szóból származik, a dürrögő „tyúk-” kakas hanghordozása alapján. Mint megállapítja, a sárszalonka korni (cornwalli) neve gaverhal, míg a kecskéé ugyanott gavar. De amikor azt állítja, a Capella a korábbi nemzetségnév[15], téved. Éppen az előidejűség elve alapján nevezzük a nemzetséget Gallinagónak: ezt a ma is érvényes nevet Mathurin Jacques Brisson (1723 – 1806) 1760-ban javasolta, míg a Capellát Johann Samuel Traugott Frenzel (1746 – 1807) jóval később, 1801-ben.[16] Ahogy a sirályfélék családja, úgy a sárszalonka sem vet meg egy-egy ízesebb cupákot kiragadni útszéli csatornákból. (Halványan felötlik bennünk neve előtagjának alternatív jelentése, mely a maga finomkodó módján „bélsár” szavunkban a második helyre szorult.) Ennek megfelelően az angolban gutter-snipe, guttersnipe, „csatorna(sár)szalonka” társneve is meghonosodott. Az angolszász irodalomba a szó „utcagyerekként”, illetve „akként felnőtt emberként” hatolt be. 1869 körül Mark Twain (1835 – 1910) így ír:

”… –and Whoopdedoodledo! Emulate their achievements! Unfurl yourselves under my banner, noble savages, illustrious gutter-snipes–

Niagara[17]. In: Sketches New and Old

„… – éééés! Juhuhuhú! Koppintsátok le, amit ők csináltak! Ide a zászlóm alá, nemes vadak, kiváló csatornatöltelékek!”

Niagara (Régi-új vázlatok)

De ez a jelentésbővülés minden, csak nem váratlan. Ennek, illetve a hasonló tartalmú gutter-birdnek („csatornamadár”) sok évszázados hagyománya, hogy magát a snipe, „sárszalonka” szót is gyalázkodásra használták.[18]

Magának a gutter, „csatorna” szónak az eredete a latin gutta, „csepp”.[19] Ez utóbbi eredete ugyan ez idő szerint ismeretlen, de egyes feltételezések szerint összefügghet az óörmény կաթն, katn, „tej” szóéval.[20]


Különös módon mindkét fajnak megvan a maga eredetileg amerikai „változata”. Az amerikai szalonka kisebb európai „testvérénél”, amint ezt tudományos nevéből (Scolopax minor) is látjuk.

A tudományos besorolást Johann Friedrich Gmelin (1748 – 1804) végezte el 1789-ben.[21] Ekkor volt egy éves fia, a (későbbi) kiváló vegyész, Leopold Gmelin (1788 – 1853), akinek, mint láttuk, egyebek mellett az „észter” szót is köszönhetjük.


Az amerikai sárszalonka tudományos nevének, a Gallinago delicatának („pompás sárszalonkának”) a névadása kicsit csavarosabb. Alexander Wilson vizsgálatai nyomán 1812-ben kapta a Scolopax delicata, „pompás szalonka” tudományos nevet[22], ennek nyomán az angolszász világban a madarat Wilson’s snipe-nak, „Wilson sárszalonkájának” nevezik (dacára annak, hogy maga Wilson a fajt szalonkaként azonosította be). De tisztelője, a polihisztor George Ord (1781 – 1866) 1825-ben helyesebbnek látta a fajt a sárszalonkák nemzetségébe átsorolni.[23] Így nyerte el a faj a ma is használt tudományos nevét.

(erdei) szalonka, (közép-) sárszalonka, amerikai szalonka és Wilson madara, az amerikai sárszalonka


Szalonka” szavunk szláv átvétel.[24] Az oroszban egyik neve слука, a lengyelben słonka. Az előzmény az előszláv sloka[25], amiről Julius Pokorny (1887 – 1970) azt állapítja meg, hogy az indoeurópai slenk-, sleng- gyökre visszavezethető. Ezek egyik jelentése „fordulni” (utalva a szalonkák akrobatikus nyaktekerésére), másik jelentése „kúszni”.[26]


[1] http://www.la-fontaine-ch-thierry.net/loupcig.htm

[2] http://epa.oszk.hu/00000/00022/00211/06440.htm

[3] Young Naturalist’s Book of Birds

[4] Állattan

[5] http://www.thelatinlibrary.com/martial/mart13.shtml

[6] Conrad Geßner és Daines Barrington

[7] http://mek.oszk.hu/16200/16244/16244.pdf

[8] Scolopax rusticola

[9] http://shakespeare.mit.edu/twelfth_night/full.html

[10] http://mek.oszk.hu/04500/04552/html/magyar.htm#d1e13566

[11] -φάγος

[12] http://tmrives.com/writing/scolopax.html

[13] sárszalonkák

[14] Gallinago gallinago

[15] Gallinago és Capella – néveredet

[16] Gallinago és Capella – nemzetségnevek

[17] http://twain.lib.virginia.edu/projects/rissetto/niagara.html

[18] https://www.merriam-webster.com/dictionary/guttersnipe

[19] https://en.wiktionary.org/wiki/gutter

[20] https://en.wiktionary.org/wiki/gutta#Latin

[21] Scolopax minor

[22] Scolopax delicata

[23] Gallinago delicata

[24] https://en.wiktionary.org/wiki/szalonka

[25] https://en.wiktionary.org/wiki/s%C5%82onka#Polish

[26] slenk-, sleng-

One response to “Szalonkák sárral és anélkül

  1. Visszajelzés: A fogoly szomorú világra jötte és szomorú nyelvfejlődése | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s