Szicíliai Diodoros és a sör

ἔστι δέ τις Νύση, ὕπατον ὄρος, ἀνθέον ὕλῃ,
τηλοῦ Φοινίκης, σχεδὸν Αἰγύπτοιο ῥοάων…

Hesti de tis Nyse, hypaton horos, hantheon hyle,
telu Foinikes, skhedon Aigyptoio roaon…[1]

Ott áll egy magas hegy, Nysa, erdei virulnak,
Távoli főn haza földjén, Nílusnak vize mellett.

Homerosi első himnusz Dionysosról

Ferri (1634 – 1689): Bacchus (Dionysos)

Ferekydes (Kr.e. 480? – ?) tanúsága szerint a νῦσα, nysa szó „fát” jelentett, és ez szép összhangban áll az idézett himnusszal. Forrásunk szűkszavúan annyit mond Dionysos nevének eredetéről, hogy a „népszerű névmagyarázat” a δίεμαι, diemai, „sietni” és Nῦσα, Nysa szavakat olvasztja eggyé, minthogy a hegy nimfái, a nysiádok a Hera haragja elől rejtegetett kisdedet itt táplálták.[2] De akik odafigyelve lapozzák tegnapi nyomozásunk hőse, Szicíliai Diodoros (Sikeliotes, Kr.e. 90? – 27?) Könyvtárát, ennél egy kicsit többet is mondhatnak. 
A IV. könyv hatodik fejezetében Szicíliai Diodoros Priapost tárgyalja. De ha egykor vettük a merészséget Szentkuthy Miklósnak (1908 – 1988) felróni, hogy mindenről a priáp jut eszébe, akkor bölcsebben tesszük, ha erről itt bővebben nem beszélünk, éppen csak utalunk korábbi rövid összeállításunkra. Ez előtt nem sokkal, a 2. fejezettől ír Szicíliai Diodoros Dionysosról.
A fent idézett himnusz csak töredékesen maradt fenn, éppen ez az idézet kizárólag ebben a Könyvtárban.[3] Szicíliai Diodoros a név előtagját az apára Zeusra vezeti vissza, bár az isten latin (deus) és görög (θεός, theos) szavai csak kegyes jóindulattal emlékeztetnek mind Dionysos, mind a saját neve első hangjaira. Hogy Dionysos legismertebb jótettét, a bortermelés tudományának emberre hagyományozását Szicíliai Diodoros ismertetője középpontjába állítja, természetesnek mondható. A legismertebb történet a jóságos athéni királyról, Ikariosról mondja, hogy ezt a tudományt Dionysos kezéből kapta. Ezt egy rövid utalásban már említettük, kifejtésével maradjunk egyelőre adósok. (Megjegyezhetjük, hogy maga Szicíliai Diodoros is adósunk marad vele.) Ami most megragadja figyelmünket, az az, hogy árpából elsőként szintén Dionysos állította elő a ζῦθος-t (zythos), azaz a sört. (Nem is véletlen, hogy 2004-től Lővenben minden évben Zythos Sörfesztivált rendeznek.[4])
A szó eredetéről nem alakult ki egységes nyelvészi álláspont. Egy magyarázat szerint a ζύμη, zyme, „élesztő”, „kovász” szó áll a háttérben.[5] Ez a szó viszont a ζέειν, zeein, „forrni” eredetre megy vissza, amely indoeurópai származású: a „habzani”, „forrni” jelentésű yes- gyök áll a háttérben, melyből számtalan egyéb mellett a szanszkrit यसति , yasati, „felforrni”[6] és előgermán[7] közvetítéssel az angol yeast, „élesztő”[8]. (A „parazitához” viszont nincs köze.[9])

A „ferment” szó helyett Wilhelm Friedrich Kühne (1837 – 1900) azon az alapon javasolta (egyes források szerint 1876-ban[10], mások szerint 1878-ban[11]) az „enzimet”, hogy annak jelentése „kovászbeli” (azaz „hatóanyag a kovászban”).[12]
Tanulságos, hogy Szicíliai Diodoros azt írja, a sör zamata csak egy kevéssel marad el a boré mögött. Ezt a nézetet, ha ilyen nyíltan nem is mondják ki, ma is sokan osztják. Azaz a sör nemes, finom ital, de a bor mégis legyőzhetetlen. Ugyancsak elmondja, hogy Dionysos a sör készítését olyan népeknek tanította meg, akiknek országa alkalmatlan volt a bortermelésre.[13]

Időről időre felröppen, hogy emiatt egy meg nem nevezett norvég hely temploma (tartják meg nem nevezett norvég tudósok) VIII. Ince pápa (1432 – 1492) engedélyét kérte misebor helyett misesört alkalmazni a szertartáson, és az engedélyt megkapta; más, szintén jelöletlen források szerint a kérést a Szent Szék elutasította.[14] Bár a mai hívőféltő világban előfordulnak efféle megoldások[15], tekintve, hogy a norvég templom esetét a Sörenciklopédia (más néven: Sörkedvelők bibliája) nem említi[16], egyelőre kétségesnek nyilvánítom a történetet.

Bármennyire is tisztelettel adózzunk Szicíliai Diodoros impozáns életművének, ha elfogadjuk, hogy Dionysos adta nekünk a sört is, akkor nem hallgathatjuk el, hogy ugyancsak messzi földeken kellett ehhez megfordulnia. A sör eredetvizsgálói nagyban hasonlítanak egymásra magabiztosságukban, de egészen eltérő magyarázataik nem emlékeztetnek egymásra. Valószínű, hogy a főbb megállapításaik igazak arról, milyen országokban ismerték a sört ősidőktől fogva. Az elsődlegesség pedig mellékes. Az egyik iskola a sört egyiptomi eredetűnek írja le Kr.e. 5000 körülről, datolya és gránátalma hozzáadásával[17], egy másik ennél kétezer évvel korábbra és Kínába teszi az első sört, mely rizst, mézet és gyümölcsöt tartalmazott; itt azonban kétségkívül nehéz lenne ezt az italt „sörnek” nevezni. Ennek megfelelően a szerző azt is elmondja, hogy az árpasört legelőször Kr.e. 3000 körül a sumérok főzték.[18]


[1] Homerosi első himnusz Dionysosról

[2] Διώνυσος

[3] http://www.theoi.com/Text/HomericHymns1.html#n1

[4] http://www.belgiansmaak.com/zythos-beer-festival-in-leuven/

[5] ζῦθος

[6] ζέειν

[7] jesana

[8] jestuz

[9] parasite

[10] Kühne ötlete 1876-ban?

[11] Kühne ötlete 1878-ban?

[12] enzyme

[13] Könyvtár, IV.

[14] https://serteperte.blog.hu/tags/mises%C3%B6r

[15] https://www.mprnews.org/story/2009/08/07/stewart

[16] Sörenciklopédia

[17] http://www.heartlandbrewery.com/history-of-beer/

[18] https://www.history.com/news/who-invented-beer

2 responses to “Szicíliai Diodoros és a sör

  1. “Ennek megfelelően a szerző azt is elmondja, hogy az árpasört legelőször Kr.e. 3000 körül a sumérok főzték.[18]” —–> Innen már rövid úton ki fogják mutatni lelkes hazaffyak, hogy az első sort tkp. az ősmagyarok főzték.

    Kedvelés

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s