Izolda anyja és a tudós nők

liebe ist ein alsô saelic dinc,
ein alsô saeleclîch gerinc,
daz nieman âne ir lere
noch tugende hât noch ere.

Gottfried von Strassburg († 1215?):
Tristan und Isolt (1210?)[1]

Oly boldogság a szerelem,
Oly áldásos igyekezet,
Soha senki el nem ér
Nélküle becsületet és erényt.

Trisztán és Izolda

Gottfried von Strassburg életbölcsességekkel gazdagon díszített, nagyszabású szerelmi és hőskölteményének ősforrásait vannak, akik perzsa földön kutatják, de a keltisztikusok pozíciói erősebbek. Szerintük a kelta világ nyugati peremén, vagy Walesben, vagy a cselekmény valamely főbb helyszínén (Írországban vagy Cornwallban) keresendő a történet magva.

Cornwall

Mindenesetre valószínű, hogy a költő ismerte a XII. században alkotó normann Thomas d’Angleterre anglo-normann nyelven 1170-75 között írt Tristranját[2], mely Európa-szerte nagy hatást gyakorolt[3]. Műve nem maradt fenn egészben, de a tragikus befejezés a feldolgozások láncolatán át gondolatilag szinte változatlanul megy át Wagner (1813 – 1883) 1859-re befejezett Trisztán és Izoldában (WWV90) Izolda szerelmi halálába:

”Amis Tristran, quant mort vus vei,
Par raisun vivre puis ne dei.
Mort estes pur la meie amur,
e jo muer, amis, de tendrur,
Quant jo a tens ne poi venir
Pur vos e vostre mal guarir.

Se jo i fuisse a tens venue,
Vie vos eüsse rendue,
E parlé dulcement a vos
De l’amour qui fud entre nos…”

„Hogy halva látlak, Trisztanom,
Nem élhetek tovább, tudom.
Megölt értem a szerelem,
Engem pedig a gyötrelem,
Hogy nem jöhettem hamarabb
Meggyógyítani bajodat;

Ha partot érhetek elébb,
Új életet öntök beléd;
És gyöngéden beszélhetek
Kettőnk szerelméről neked…”

Képes Júlia fordítása (2001)[4]

Trisztán, Izolda és a bájital az 1330 és 43 között készült Libro de buen amorban (A jó szerelem könyve)

A szintén normann Béroul (1160? – 1213?) Roman de Tristanja (Trisztán regéje) már minden bizonnyal erre a műre épít, de a feltehetően szintén ebből (is) táplálkozó Gottfried von Strassburg-féle gigantikus feldolgozás is óriási népszerűségre tett szert. Forrásai sokfélék, hiszen vannak, akik a költemény utópikus vallásosságába még a látomásairól híres Bingeni Szent Hildegárd apátnő (1098 – 1179) írásait is beleérzik.[5] Őrzőhelyéről, a Müncheni Állami Könyvtárról Müncheni kódexnek is nevezett, az 1250 körül Strasbourgban írt példány a ma ismert legősibb fennmaradt változat, immár Ulrich von Türheim (1195? – 1250?) befejezésével. [6] Ezen az ősváltozaton alapulnak azok a kiadások, amelyekből Wagner is merített.[7]
Judith Ann Peraino Gottfried von Strassburg művében maszkulin vonásokra figyel fel[8]; kétségtelen, hogy művében Trisztán hősiessége sokkal központibb szerephez jut Izolda csodálatos gyógyító képességeinél, sárkányt is öl, szemben Wagner művével, melyben vitathatatlan Izolda elsődlegessége: mindvégig ő az aktív, a küzdő, harcoló fél, és Trisztán csak a III. felvonásban jut hosszan kibontakozó szerephez, de haldoklása közben. Az I. felvonásban is csak legénysége és fegyverhordozója, Kurwenal védi a bájital vétele előtt is révült hős érdekeit. 
De foglalkozzunk most egy fontos szereplővel, a nagyhatalmú és a természet titkainak mélységébe látó ír királynővel, a lányát gyöngéden szerető, vigasztaló Izoldával, Izolda anyjával, aki lányának Cornwallba még kutyát is küld vigaszul a kényszerházasságban[9]. Wagner „Cselekményében” nem lép színre, de gyakrabban emlegetik, mint a darab legtöbb tételes szereplőjét.
Germán hatás tükröződhet a névkettőzésben. A Nibelung-ének Grimhildjének anyját nevezik így a Völsunga sagában. Ez utóbbi Grimhildje ugyanúgy a természet fortélyainak és gyilkos erőinek ismerője, mint Izolda anyja. És ha „férfipártoló” is Gottfried von Strassburg, hősnőinek ábrázolása érzékeny, finom és tiszteletteli.

A szépség mellett (ezt nem tagadhatjuk, kétségtelen) a bölcsességet és okosságot is a női kiválóságok, erények legékesebbjei között tartja számon. Izolda, szolgálója, a szintén bölcs Brangäne segítségével magáévá teszi anyja gyógyító tudományát – de a hozzá álnéven forduló, megsebzett Trisztán sem marad adósa: két múlhatatlanul fontos mesterségre ő is megtanítja Izoldát. Az egyiket, a lantművészetet könnyebben megértjük – a művészet remekműveit „hazabeszélő” művészek alkotják – , a másik fontos mesterség, a latin nyelv tudománya már elgondolkodtatóbb.[10]
Meg kell jegyezzük, nem Gottfried von Strassburg „érdeme” a női nem ékeinek ilyen felmagasztaló jellemzése. Kortársa, egy újabb Wagner-hős, Wolfram von Eschenbach (1160? – 1220), mint láttuk, egy legújabb Wagner-hősnőt, Kundryt a geometria tudományának bölcs művelőjeként állítja elénk. Mégis, a mondai Wagner-hősnők közül aligha találunk agyafúrtabbat Izolda szolgálójánál, Brangänénél. Nemcsak elsajátítja Izolda anyakirálynő fortélyait, de a füvek nagy mágusnője, korának valóságos Pedanios Dioskoridese (40 – 90) szinte sóbálvánnyá mered a szolgálólány furfangjának hallatán. Brangäne az, aki feltárja előtte a lány Izoldától gyógyulást remélő Tántrisz nevének titkát.

diu muoter segenete sich.
«got» sprach si «der gesegene mich!
von wannen kam dir ie der sin[11]

Simrock (1802 – 1876) – akinek Nibelungenlied– (Nibelungének-) adaptációja Wagner egyik fontos forrása[12] – 1855-ben korszerűsített szövegváltozatában

Die Mutter segnete sich:
»Nein«, sprach sie, »Gott segne mich!
Wo nimmst du stäts so weisen Sinn[13]

Keresztet vetett az anya,
– Ó, nem – mondta – , Isten segélj!
Ily bölcselmet hol szereztél?


[1] http://gutenberg.spiegel.de/buch/tristan-3161/3

[2] http://d.lib.rochester.edu/camelot/theme/tristanisolt

[3] Thomas d’Angleterre

[4] http://enciklopedia.fazekas.hu/memo/Thomas_d_Angleterre.htm

[5] Bingeni Szent Hildegárd mint forrás?

[6] https://books.google.hu/books?id=7feJg_cdBIsC&pg=PR18&lpg=PR18

[7] http://www.operatoday.com/content/2006/08/wagner_tristan_.php

[8] https://music.cornell.edu/sites/people/files/Peraino-Judith-Tristan1.pdf

[9] Izoldák kutyája

[10] Tristan and Iseult

[11] Brangane legyőzhetetlen – eredeti

[12] https://books.google.hu/books?id=FTLHpk8k0aEC&pg=PA26&lpg=PA26

[13] Brangäne legyőzhetetlen – korszerűsítve

One response to “Izolda anyja és a tudós nők

  1. Visszajelzés: Don Carlos és Izolda | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s