Illír földön

Ez idő tájban érkeztek meg a carnusok, histriaiak és az iapides nép követei, s bejelentették, hogy Cassius consul tőlük először kalauzokat követelt, akik megmutatják az utat, amelyen seregét elvezetheti Macedoniába, majd békésen elvonult tőlük, mint aki máshol óhajt háborút folytatni. De útközben visszafordult, ellenség módjára járta be földjeiket, mindenütt gyilkosság, rablás és gyújtogatás jelezte útját, s ők a mai napig sem értik, miért tekintette őket a consul ellenségnek.
azt válaszolták, hogy a senatus egyrészt nem tudott előre a felpanaszolt eseményekről, másrészt nem helyesli, ami történt. Viszont jogtalan eljárás lenne távollétében tárgyalás nélkül elítélni egy volt consult, mikor az az állam szolgálatában van távol. Ha majd C. Cassius visszatér Macedoniából, s ők jelenlétében óhajtanak vádat emelni ellene, a senatus megvizsgálja az ügyet, s azon lesz, hogy elégtételt kapjanak
Azt is elhatározták, hogy a követeknek fejenként kétezer ast küldenek ajándékba, a két királyi fivér pedig a következő különleges adományokat kapta: egy-egy öt font aranyból készült nyakláncot, öt, huszonöt font súlyú ezüstedényt, két felszerszámozott lovat lovászokkal együtt, továbbá lovassági fegyvereket és hadiköpenyeket, s ruhákat a kíséretükben levő szabadoknak és rabszolgáknak.

Titus Livius (Kr.e. 59 – Kr.u. 17): A római nép története a város alapításától. XLIII. könyv, V. fejezet, 2-3. szakasz

Muraközy Gyula (1892 – 1961) fordítása[1]

Titus Liviust idézni könnyű, de röviden idézni képtelenség. A (még így is tömörített) szemelvényből azt látjuk, a késő köztársasági szenátus rendkívül nemesen bánik a kissé „megszaladt” hatalmú tisztviselőivel, és a béke kedvéért ha nem is a kárvallottakat, de azok korrupt vezetőit és követeit a maga szempontjából olcsón lekenyerezi. Nem is ragaszkodtak tovább az utólagos kivizsgáláshoz, és Caius Cassius Longinust valóban nem is vonták kérdőre csalárd tettéért. Legalábbis ez nem fért rá Titus Livius végtelen lapmezejére.


Caius Cassius Longinus (Kr.e. 87? – 42)

Itt álljunk meg egy pillanatra. Igen, ez az a Cassius, akit a Julius Caesar (Kr.e. 100 – 44) elleni merényletben játszott szerepéért Dante (1265? – 1321) azért vet a pokol legmélyére, egyenesen Lucifer szájába Iskarióti Júdással († 33?) és Brutusszal (Kr.e. 85 – Kr.e. 42) együtt, mert szent felfogása szerint a legsúlyosabb bűn annak elárulása, aki szeret bennünket, megbízik bennünk:

„   …Júdás az Iskarióti.
Feje benn van, lába kilóg a száján.
A másik kettő, kiknek feje lóg ki:
az Brutus – a fekete szájból ez csügg,
ládd, hogy nyújtózik, nem tud szót se szólni.
Meg Cassius – nézd azt a vastag testüt.
De már az éj közelget; már mi mostan
mindent láttunk, utunkat újra kezdjük.

Babits Mihály (1883 – 1941) fordítása[2]

Cassius vérében volt az árulás, az a fajta is, amellyel egy felsőbb bugyorban eléldegélhetett volna az idők végezetéig, és a legrosszabb fajta is.


De fordítsuk figyelmünket az egyik panaszos nép, az iapides felé, tegnapi ígéretünk szerint. 
Amint Vergilius (Kr.e. 70 – Kr.e. 19) a Georgica III. versében mint különösen messzi népről megemlékezik róluk:

ki az Alpok bérc-fokait meg a dombos
Nóricum őrhelyeit s a Timávusnál japidáknak
Rétjeit oly sok idő múltán meglátja

Lakatos István (1927 – 2002) fordítása[3]

Illyria névvel a görög történetírók egy politikai-közigazgatási közösséget nem alkotó hatalmas területet jelöltek, mely a Balkán-félsziget nyugati felén húzódott a mai Fiumétől, azaz Rijekától Duráncig (Durrës), keleten Szlavónia déli felét és Montenegrót is magába foglalva. A latin Illyricum szó legfeljebb kialakulása idején jelölte ugyanezt a fiktív egységet; a későbbiekben nagyon is konkrétan római provinciát jelentett. Az egyik fő illír törzs, az ardiae-k vezérének, Genthiosnak (Kr.e. 220 – 160) a legyőzésével Kr.e. 168-ban erősödött meg a térségben a római befolyás, de egészen Kr.e. 11-ig, a pannonok kiszorításáig várniuk kellett az egyeduralomra.[4] Az Italiával csaknem megegyező területű óriási térséget nem kívánták közös közigazgatás alá vonni.
A déli területek különböző, időben változó nevekkel szerepelnek a történelemben. Az északi tömböt hagyományosan Illyria Barbarica („barbár Illyria”) néven illették, szembeállítandó a délivel, a „göröggel” (Illyria Graeca).[5] (Ez a felosztás őrződik meg a római provinciakiosztásban is, és így lett a barbár Illyriából Illyria Romana, röviden Illyricum.)

Az északi Illyricum egyik körzete volt Iapydia.[6] Ez szerepel a magyar történetírók munkáiban is, így a ciszterci szerzetes Dóczy Jósef (1779–1856) 1830-ban kiadott EURÓPA TEKÍNTETE Jelenvaló Természeti, Míveleti és Kormányi Állapotjában  című alapos munkájában, melyben „az Austriai fő Hertzegség, só várral” éppúgy szerepet kap, mint „Japidia”.[7] Id. Plinius (23 – 79) A természet históriája III. könyve 23. fejezetében adott aprólékos részletezésében kora politikai, jogi berendezkedését is leírja a térségben.[8] Harry Thurston Peck (1856 – 1914) szerint (a Harper testvérek által kiadott Harper’s Dictionary of Classical Antiquitiesben, azaz Harper-féle Klasszikus kori szótárban, 1898) a bőrüket tetováló barbár iapides nép illírek és kelták keveredésével állt elő, és igen harcias volt.[9] Ez utóbbi észrevételt tautologikusnak látom. (Ha nem lett volna harcias, a nevüket sem tudnánk.)
William Smith (1813 – 1893) az először 1844-ben kiadott Dictionary of Greek and Roman Biography and Mythology (Görög-római életrajzi és mitológiai lexikon) egy 1873-as utánnnyomásában a nép nevének eredetét is vizsgálja. A legendás Hiapyx görög kolóniák kialakításában szorgoskodott; vagy Lykaon fia volt (ám a fiak felsorolásában az Ál-Apollodorosban nem szerepel[10]), vagy azonos Daidalos ilyen nevű fiával.[11] Ha hitelt adunk a szómagyarázatnak, akkor elképzelhető, hogy a görög hadvezér egy területet magáról nevez el, a név az ottani népre ragad, ő vagy mások pedig mitikus felmenőkkel ruházzák fel őt. Itt csak az utóbbi képzelhető el: Daidalos és Lykaon meglehetősen sikertelen figurái a görög mitológiának.
A manapság ébredő, a mottónkban szereplő másik nép, a carnusok Igor Gaberc harcias vezérlete alatt, twitterüzeneten keresztül lázadoznak a szláv elnyomás ellen.[12] (Nem zárom ki a tréfa lehetőségét.) Ők lettek Iapydia későbbi névadói. Iapydia újabb neve Carniola, mely azóta tartja magát, amióta a szlovének a VI. században elfoglalták a területet. (Ne csábuljunk a fantáziák világába: a közeli Velence karneváljának nevéhez nincs köze a régió nevének. A karnevál etimológiája is „kész regény”.) Még újabb neve Krajna[13], de hiába, dacára ennek a névhasonlóságnak, ez a név sem Carniola nevéből származik, hanem a „határ” szóéból, melynek eredetével már foglalkoztunk. Viszont a terület adja a nevét egy méhfélének, a krajnai méhnek (angolul Carniolan honey bee, „carniolai mézelő méh”).[14]
Ugyanakkor Hiapyx a névadója egy másik jókora területnek, az ógörög szerzők által még sűrűbben emlegetett Iapygnak is; ennek lakóit hiapyxeknek is mondják.[15] Ovidius (Kr.e. 43 – Kr.u. 17?) a területet Iapyx rétjeiként emlegeti az Átváltozások XV. könyvében.[16] Ez a terület Dél-Itália keleti fele, és eredetileg illír gyarmat volt.

itáliai illír kolónia Kr.e. 550-ben

Az illírek ugyanis Itáliában jóval korábban megvetették a lábukat, mint a rómaiak az ő területükön.[17] Így tehát az a különleges helyzet áll előttünk, hogy két történelmileg jelentős régió neve csak egyetlen betűben tér el egymástól, de mindkettő mögött ugyanaz a népcsoport, az illír áll; egyszer hódítóként, egyszer meghódítottként.


[1] http://mek.oszk.hu/06200/06201/html/romai7.htm#3

[2] http://mek.oszk.hu/00300/00362/html/isteni1.htm#35

[3] Georgica III.

[4] a rómaiak Illyriában

[5] a két Illyria

[6] Illyria

[7] Dóczy Jósef Japidiáról

[8] A természet históriája, III / 23

[9] Peck az iapides népről

[10] Ál-Apollodoros, III / VIII / 1

[11] Hiapyx

[12] https://twitter.com/IgorGaberc

[13] https://www.britannica.com/place/Carniola

[14] http://www.memidex.com/carniolan-bee

[15] Iapygia

[16] Átváltozások, XV.

[17] illírek Itáliában

Reklámok

2 responses to “Illír földön

  1. Visszajelzés: Farkasok és lepkék, hiúzok és pókok | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: A ló és az autó közös őse | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

w

Kapcsolódás: %s