Tengerek apró és óriási gyilkosai

Mark Longhurst súlyos, de szerencsés kimenetelű medúzatámadást szenvedett el (annak tekinthetjük, hogy megőrizte életét). Feltehetően az ismert brit televíziós személyiségről lehet szó, melyre csak indirekt bizonyíték utal: nem tiltakozott nevének megfordulása ellen a tudomány, majd az ismeretterjesztés világában.[1] Bár pontosan nem volt megállapítható, mely faj okozta mérgezését, a kockamedúzák családjához tartozó medúzák egy nemzetségét, melynek fajai közül kerülhetett ki a támadó, 2004-ben Lisa-ann Gershwin róla, helyesebben neve kezdőbetűiről Malónak keresztelte el.[2] Malo a spanyolban „rosszat” jelent, ez befolyásolhatta a névadást. Nem arról van szó, hogy a felmaródások (melyek kockamedúzák támadása esetén nemritkán egész életre kiható sebesülések) súlyossága lenne életveszélyes. Egy különösen erős izom- és idegméreg lövődik az áldozat szervezetébe, mely irukandzsi-tünetcsoportnak neveztek el.[3] Az áldozatul esett ember diszfóriával (fokozott kényelmetlenségérzettel) súlyosbított halálfélelmet él át, hány és verejtékezik, tagjaiban, hátában, hasi tájékon heves fájdalmat él át, és az, hogy szívritmusa megbomlik és vérnyomása megemelkedik, ilyen körülmények közepette természetesnek mondható. A halált is ez váltja ki, agyvérzéssel mint zárószakasszal.[4] A hatás olykor késleltetett, ami természetes mérgek esetén ritkaság, de érthető, ha meggondoljuk, hogy a méreg a gyors mozgású, de kicsiny élőlények kedvéért (ha nem is érdekében) fejlődött erre a tökélyre, nagyobb testtömegű, véletlen áldozatok méretükből adódóan kapnak egy kis túlélési esélyt. Ez azonban nem vigasztalja meg a Nestlé munkatársát, Robert Kinget (1958 – 2002), pontosabban családját. Őt a Malo nemzetség egy példánya halálosan sebesítette meg. Lisa-ann Gershwin a fajt az emlékére Malo kinginek nevezte el 2007-ben. A kíméletlen (angol) nyelv a fajt rögtön a kingslayer, „királygyilkos” névvel ruházta fel.[5] Hajlunk rá, hogy az állatvilág legveszedelmesebb gyilkosának nyilvánítsuk a fajt: alig 1 centiméteres és teljességgel áttetsző testű.

Malo kingi

irukandzsi

A tünetcsoport neve egy medúza nevére utal. Ezt a fajt Hugo Flecker (1884 – 1957) orvoscsapata keresztelte el. Az ausztráliai Queensland partjainál él a bennszülött irugandzsi nép (neve „a holnap népe” saját nyelvükön), mely ismerte a mérgező medúza veszélyét. A tünetcsoport nevét a medúzáról John Handyside (Jack) Barnes (1922 – 1985) vitte át.[6] A faj neve őrzi emlékét. A teljes tudományos név, a Carukia barnesi Ronald Vernon Southcott (1918 – 1998) alkotása. A nemzetségnév története kalandos. Egy másik medúzanemzetségnek Charles Alexandre Lesueur (1778 – 1846) és François Auguste Péron (1775 – 1810) 1810-ben a görög tengeri szörnyről, Karybdisről a beszédes Carybdea nevet adta, amely nevéből 1857-ben a későbbi nagy összehasonlító anatómus, bár akkor még a gerinctelenek kutatója, Carl Gegenbaur (1826 – 1903) a Carybdeidae családot és a Carybdeida rendet[7] alkotta meg[8]. Az irukandzsi ebbe a rendbe tartozik (bár a Carukiidae családba), így a rendnév első három betűjéhez hozzáillesztették az „irukandzsi” szóból az „uk” ellatinosítását.[9] Southcott a nemzetségnév alapján inkább a carukiózis nevet adta volna a tünetegyüttesnek, de javaslata végül elhalt.[10]


Van egy csodalény, mely nem medúza, mégis él ezzel a méreggel.
A barázdásbálna-félék családjának (természetesen az egész gerinchúros törzsnek) leghosszabb faja a maga 30 méternél nem nagyobb hosszúságával a kék bálna.

Ez a szám eltörpül egy kifejlett portugál gálya akár 50 métert is elérő fogókarjaihoz képest. Tudományos leírását és besorolását már Linné (1707 – 1778) elvégezte 1758-ban. A tudományos név Physalia physalis. [11]

1787-ben Joseph Hugues Boissieu La Martinière (1758 – 1788) a nemzetség egy másik faját is leírja, a Physalia utriculust.[12]

Ezek alapján a Physaliát nemzetségként Jean-Baptiste Pierre Antoine de Monet, Lamarck lovagja (1744 – 1829), röviden tehát Lamarck 1801-ben írja le.[13] Az indoeurópai pu-, „dagadni” gyök leszármazottja az azonos értelmű ógörög φυσάειν, fysaein[14], ebből ered a φυσαλλίς, fysallis, „buborék”, ennek újlatinosított változata a physalis[15]. Így jutunk el a tudományos névig. Könnyebb lenne a helyzetünk, ha a La Martinière által leírt faj tudományos neve „urticulus”, „csalánka” lenne, mert ez utalna csalánozói természetére. De így sem hosszadalmas a nyomozás: az uterus kicsinyítéseként „anyaméhecske” a szó jelentése, másképp „kelyhecske”.[16] A Linné által leírt faj angolul Atlantic Portuguese man o’war, man-of-war vagy floating terror, szó szerint „atlanti portugál hadihajó”, „hadihajó” vagy „lebegő terror”. Ez utóbbi nevet azzal érdemelte ki, hogy százfős bandákba verődve közelíti meg az atlanti partszakaszokat.[17] Az utriculus angol nevei blue bottle vagy (Indo-Pacific) Portuguese man o’war, tükörfordítva „kék palack” vagy „(indo-pacifikus) portugál hadihajó”.[18]

Az elnevezések egyike-másika pontosan utal az állat élőhelyére. A man o’war vagy man-of-war úgy jelenthet „hadihajót” (de nem „gályát”, mint az állat magyar nevében), hogy a man már a XV. századtól kezdve hajóra is utaló szó az angolban. például a merchantman összetételben („kereskedelmi hajó”). 1707 óta van adat az állat Portuguese man-of-war nevére, mert a lebegőhólyagja erre emlékeztette a névadót.[19]
Amikor az English Standard Versionban[20] (Angol Alapbiblia) az Exodusban ezt olvassuk:

The LORD is a man of war;
the LORD is his name.
2Móz15:3[21],

azaz

Vitéz harcos az Úr; az ő neve Jehova[22],

akkor a kifejezést a forrásként tekintett Vulgatából (vir pugnator, „harcos férfi”)[23] hűen és természetesen eredeti értelmében veszik át a fordítók.

A portugál gálya négy lény egybeolvadása, melyek ma már nem elválaszthatók egymástól. Egyikük a szaporítóegyed, másikuk a tapogatóegyed, mely a halálos nematocisztákkal, azaz csalánszervekkel van felfegyverkezve, a harmadik a gasztrozooid, amely az emésztést végzi, a negyedik a pneumatofóra (nem keverendők a mangrovefélék szintén erre a névre hallgató léggyökerével[24]). Ez utóbbi a lebegéshez szén-dioxidon és oxigénen túl jelentős mennyiségű szén-monoxidot is fejleszt (mely a 6,07%-ot is elérheti)[25], úgyhogy ha valakit ki akarunk szabadítani halálos öleléséből, kétszer is gondoljuk meg, karddal próbáljuk-e meg legyőzni. Gregory Philip Jenkins 1983-ban közzétett megfigyelése szerint a portugál gálya számos halfajjal is együtt él, például a tüskésmakrélafélék családjába tartozó kalauzhallal és a szalonkahal-félék családjába tartozó tengeri szalonkahallal, míg a félmakrélahalak családjába tartozó kis pásztorhal bravúros ügyességgel manőverezve a csalánszervek között részeket csíp ki magának a portugál gálya zsákmányából.

szirtcápát kísérő kalauzhalak, tengeri szalonkahal, portugál gályát kísérő kis pásztorhalak

Ezekből az együttélésekből a portugál gályának nem sok haszna lehet, hiszen Mark Kurlansky 2004-es megfigyelése szerint rengetegen sodródnak a jószerével halmentes Sargasso-tenger területére.

csendes vizeken: Sargasso-tenger

Wolfgang Sterrer 1992-ben azt állapítja meg, hogy a portugál gálya a kiszáradás réme elől olykor a vízfelszín alá bukik.[26]
A helyzet azonban korántsem ennyire egyszerű. Kutatók egy része a két fajt egynek tekinti. (Ekkor tehát a rendnek egy családja lenne, annak pedig egyetlen faja.)

Lisa-ann Gershwin. Megjelenése is élő tiszteletadás kutatásainak

Ezzel szembeszegül Lisa-ann Gershwin, akinek lendületes elemzéséből azt is kiolvashatja a figyelmes érdeklődő, hogy a kék palackokat is két fajnak tekinti és ennek elismertetését talán éppen ő kísérli meg. Mint mondja, egyikük találkozása az emberrel eseménytelen, és legrosszabb esetben is fél óra elteltével elmúlik. Az ausztrál nagyobb fajta szúrása azonban irukandzsi-tünetcsoportot vált ki.[27]


[1] Mark Longhurst és a Sky News útjai szétválnak

[2] medúzatámadás

[3] https://www.gbif.org/species/119337117

[4] irukandzsi-tünetcsoport

[5] https://www.gbif.org/species/113441761/verbatim

[6] https://lifeinthefastlane.com/jack-barnes-and-the-irukandji-enigma/

[7] https://www.gbif.org/species/106051380

[8] http://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=289574

[9] Carukia

[10] http://www.enzyklo.de/Begriff/Irukandji-Syndrom

[11] http://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=135479

[12] https://www.gbif.org/species/4339840

[13] http://www.marinespecies.org/aphia.php?p=taxdetails&id=135382

[14] φυσάειν

[15] https://en.wiktionary.org/wiki/Physalia

[16] https://en.wiktionary.org/wiki/utriculus

[17] lebegő terror

[18] kék palack

[19] man-of-war

[20] ESV

[21] http://biblehub.com/esv/exodus/15.htm

[22] http://biblia.hit.hu/bible/21/EXO/15

[23] http://www.drbo.org/lvb/chapter/02015.htm

[24] léggyökér

[25] http://journals.sagepub.com/doi/abs/10.3181/00379727-107-26724

[26] a portugál gálya felépítése és életmódja

[27] különböző kék palackok

Reklámok

One response to “Tengerek apró és óriási gyilkosai

  1. Visszajelzés: Urio hallgatása közben | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s