Mazsola

– Géza, ne torkoskodj – szólt rá a középső fiára az asszony.
A gyerek az asztal közepén levő kalácsból csipegette ki titokban a mazsolát s most restelkedve húzta le a fejét a válla közé.

Móricz Zsigmond (1879 – 1942):
Árvalányok (1917), V. fejezet[1]

A mazsola etimológiáját futólag már érintettük. Ezúttal tágabb összefüggéseit járjuk körül.
Az indoeurópai mey-, „kicsi” gyök elágazása, nem meglepően, elképesztően ágas-bogas. Ott találjuk az ógörög μανός, manos, „ritka”, az örmény մանր, manr, „karcsú”, „kicsi”, a szanszkrit मनाक्, manak, „kevés”, a gót MINS, orosz менее, latin minus, „kevesebb” szavakat[2], az aprólékos részletezés fogalmán keresztül a kedvelt „menü” szavunkat[3], feltehetőleg az apró termetű fürge cselle angol és német szavait (minnow és Münne)[4], de tekintettel mai témánkra, a mazsolára, bennünket ezúttal csak az előgörög monwo- alakon át érkező ógörög „egyedi”, „egyedüli”, „magányos” jelentésű μόνος, monos (a monostor őse[5]) foglalkoztat.

fürge cselle

A „bázis” szó eredetével és sokféle jelentésével már találkoztunk. Ez szolgál alapul az ógörög ἔμβασις, hembasis, „behajózás”, „hajóra szállás”[6] szónak és rokonának, az έμβαση-nak (embase, „bejárat”)[7]. (Talán nevetséges hangsúlyoznunk, hogy ennek semmi köze az angol embassy, „követség” szóhoz.[8]) Apránként, mondhatni lépésről lépésre összeállt a kép Μονεμβασιά, Monembasia szigete nyelvi eredetéhez, mely a μονή, mone és az έμβαση, embase összetételeként tehát „egy bejáratút” jelent.[9] Jól látjuk ennek magyarázatát de Wit (1629? – 1706) 1680-ban készült metszetén:

Monembasia eredetileg félsziget volt, melyet már 8000 éve benépesítettek, ám 375-ben egy heves földrengés elszakította a parttól. 583-ban éledt újjá, mikor a környékbeliek észrevették az földrajzi adottságokban rejtőző előnyöket.

Szent I. (Nagy) Justinianus (482? – 565) császár nem nyújtott nekik védelmet a szlávok és az avarok támadásai ellen, ezért kellett sorsukat a maguk kezébe venniük. 1147-ben sikerrel álltak ellen a vikingeknek, és 1246-ban kezdett ostromukban a frank kereszteseknek is három év ostrommal sikerült csak bevenniük. (Végül rövid időre megkaparintották, ám Bizánc kisvártatva visszahódította.[10]) Monembasia volt az utolsó bizánci kézen maradt város.[11] (Az, hogy egyben az első, amely az oszmán igát lerázta, kegyes túlzás.)

a XII. században emelt Hagia Szophia- (Ἁγία Σοφία-, Haja Sofia-, Szent Bölcsesség-) templom Monembasián

A sziget neve az olaszban Malvasiává alakult.[12] Nemcsak bevehetetlenségéről volt híres ugyanis, hanem az ott és a környéken termesztett nemes fehér szőlőről (ma magát a környéket is a szikláról nevezik).

A malvázia (melynek nevét és itáliai kultúráját velencei kereskedők terjesztették el) valójában egy egész szőlőcsalád, termesztése története egészen Krétáig nyúlik vissza. Ma elsősorban csemegebor készül belőle. A barnatörést egyetemesen a borok hibájának tartják, mely, értelemszerűen, jobban észrevevődik fehérborokon. A csészegombafélék (Sclerotiniaceae) családjába tartozó, elsőként Christiaan Hendrik Persoon (1761 – 1836) által 1832-ben leírt Botrytis cinerea penészgomba[13] okozza (mely kevéssé válogatós, más gyümölcsöt is megtámad). A nemnév a görög βότρῠς, botrys, „szőlőfürt” származéka, a latin eredetű fajnév a megtámadott fél elszürkülésére utal. Ezt a penészgyepet szőlők esetében szürkerothadásnak nevezik, ami a barnatörés végső forrása (és amelyet közvetlenül a belőle kiváló lakkáz enzim[14] okoz). Kedvező körülmények és hőmérsékleti viszonyok mellett azonban töppedt aszúszemekhez vezet a biokémiai jelenség, és ezzel aszúsodási folyamat indul el.[15]


Az angol malmsey név a középangol malmesey alak közvetítésével képződött[16], melyet ma már a madeirabor megnevezésére használnak, ami a szőlőcsalád Madeirára telepített tőkéinek bora. Jellegzetes avinált bor[17], azaz a forrásban levő mustot borszesszel (etil-alkohollal) manipulálják. Ennek célja az, hogy az erjedési folyamatot leállítsák, így a létrejövő bor édes is marad, egyben a kellő alkoholtartalma is meglesz a fogyaszthatósághoz. (Magyarországon, gyümölcs- és desszertborokat leszámíytva, a felerősítést törvény bünteti.)[18] A malváziacsalád Magyarországon is megterem, Ignjatović (1822 – 1889) érzékletes leírásában

a szentendrei szorgalmas szerbek hamarosan házakat építettek, hét templomot, iskolákat emeltek, mind pompás vagyonnal, kiirtották a hegyi erdőket s helyükbe szőlőskerteket ültettek, melyekben a szalaxia, malvázia és nektár terem; a dicső Metóhia igazi fiai voltak.[19]

A malvázia tehát nemcsak a szakírók, hanem a szépírók képzeletét is megmozgatja, minden bizonnyal legismertebben Shakespeare-ét (1564 – 1616), aki az 1592-ben vagy 93-ban írt III. Richárd I. felvonásának 4. jelenetében így írja le a 29 éves Plantagenet György, Clarence hercege (1449 – 1478) meggyilkolásának legvégét[20]:


Vas István (1910 – 1991) fordításában:

ELSŐ GYILKOS
Nesze és még, s ha mindez nem elég,
A malvázia-hordóba befojtlak. [Kiviszi a holttestet][21]

Ez a megoldás természetesen tetemesen megnövelte a megrendelő, Gloster hercege (1452 – 1485) költségeit.
A malvázia szerepe elhanyagolhatatlan az Egyesült Államok elszakadásának történetében. 1768-ban lefoglalták az 1776. július 4-ei keltezésű Függetlenségi Nyilatkozat majdani első aláírója, John Hancock bárkányi, nem adózott malváziaszállítmányát, ami közfelháborodást váltott ki.

A massachusettsi lakosság és a gyarmattartók közti feszültség egyre élesedett. Ez vezetett az 1770-es bostoni sortűzhöz, majd, miután a brit Parlament anélkül vetett ki súlyos vámokat, többek között a teára (Tea Act), hogy a kötelezetteknek lehetőséget adtak volna a részvételre a törvényhozásban, zavargások robbantak ki. Így jutunk 1773-ban a bostoni teadélutánhoz[22], majd 1775 és 1783 között a függetlenségi háborúhoz.[23]

Trumbull (1756 – 1843) 1819-ben készített olajfestménye: Függetlenségi Nyilatkozat (az amerikai kétdolláros hátoldalán). A fő ülőhelyen John Hancock (1737 – 1793)

Bár a latin uva passa, „aszalt szőlő” „mazsolát” jelent[24], a Vulgata uva passáját[25] a mai Károli-biblia egy helyütt aszúszőlőnek fordítja. Ez, legalább is ma, már mást jelent, mint 1590-ben, ám maga az „aszú” is az „aszalt” szóból származik. De ha megnézzük az eredeti Károli-bibliát vagy az új kiadás másik helyét, abban a szó „aszszú szőlőként”[26] (az újban: „asszú szőlőként”), tehát külön írva szerepel, ami gyanúnkat, hogy „aszalt szőlőről” lehet szó, öregbíti. Az ószövetség két „ízben” is emlegeti a mazsolát. Először a Számok Könyvében, amikor az Úr megtiltja fogyasztását a választott népnek:

Bortól és részegítő italtól szakassza el magát; borecetet és részegítő italból való ecetet ne igyék, és semmi szőlőből csinált italt se igyék, se új, se asszú szőlőt ne egyék.
2Móz 6:3[27]

Hogy-hogy nem, a tilalom feledésbe mehetett, mert vagy négyszáz évvel későbbről a Kr.e. XII. és XI. század fordulóján élt Sámuel próféta I. könyvében ezt találjuk:

Akkor Abigail sietve vőn kétszáz kenyeret, két tömlő bort, öt juhot elkészítve, öt mérték pergelt búzát, száz kötés aszúszőlőt és kétszáz kötés száraz fügét, és a szamarakra rakta.
1Sám 25:18[28]

Itt és most azonban nem az exegézis izgat bennünket, hanem az, hogy a mazsola kultúrtörténete mennyire régi korokba vezet. Valójában már Kr.e. 2000 körüli adatok is vannak perzsa és egyiptomi mazsolafogyasztásról. Tekintve, hogy a felhasznált szőlőnek mézédesnek, zamatosnak és lehetőleg magvatlannak vagy egy magvúnak kell lennie, a mazsolaaszalás, látszólagos egyszerűsége ellenére, fejlett szőlőkultúrát előfeltételez.[29] Hogy a mazsola, éktelenül hizlaló mellékhatását leszámítva, mekkora hasznot hajt egészségünknek, nem is sejtenénk: jót tesz székrekedés, savasodás, vérszegénység ellen, és mint a kultúrtörténetben olyannyiszor, afrodiziákus hatásában is bizakodnak.[30] (Az orrszarvúak és ebkolbászok nevében annyit nyilatkozhatok, csak rajta, bizakodjanak benne mitöbben.)
A „mazsola” szó a Malvasia helységnévhez kötött szőlőfajta megnevezéséből származik. Ebből előbb „malása”, majd „malozsa” lett, majd a hang átvetült, és így jutunk a mai alakhoz.[31] (A mazsola más nyelvekben használt szavainak eredetvizsgálata szép, de kegyetlen feladat.)


[1] http://epa.oszk.hu/00000/00022/00094/02964.htm

[2] μανός

[3] menu

[4] minnow

[5] monastery

[6] ἔμβασις

[7] έμβαση

[8] embassy

[9] Μονεμβασιά

[10] http://aspectsofstyle.com/2015/10/01/monemvasia/

[11] Monembasia története

[12] https://en.wiktionary.org/wiki/malvasia

[13] https://fr.wiktionary.org/wiki/Botrytis_cinerea

[14] http://vinopedia.hu/barnatores

[15] http://www.kislexikon.hu/botrytis_cinerea.html

[16] https://www.merriam-webster.com/dictionary/malmsey

[17] http://winefolly.com/review/what-is-madeira-wine/

[18] http://www.boraszportal.hu/borlexikon/a-avinalas-22

[19] http://real.mtak.hu/29078/1/103-126_helytort_abraham_m1.pdf

[20] Richard III, I / 4, quarto I (1597)

[21] Shakespeare összes művei

[22] bostoni teadélután

[23] Amerika függetlenné válik

[24] uva passa

[25] http://www.drbo.org/lvb/chapter/09025.htm

[26] http://www.vizsoly.hu/kepek/n/biblia_eredeti.jpg

[27] http://biblia.hit.hu/bible/21/NUM/6

[28] http://biblia.hit.hu/bible/21/1SM/25

[29] https://terebess.hu/tiszaorveny/aszalt.html

[30] a mazsola haszna az egészségre

[31] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

2 responses to “Mazsola

  1. Ami engem illet, általában kedvelem a mazsola körül elhelyezkedő süteményt 🙂

    Kedvelik 1 személy

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s