A mohaállatoktól az emberig

Áradás szennyével borították be a kertjeid, vad vízi szörnyek ették virágaid…

Füst Milán (1888 – 1967): A magyarokhoz (1930 körül)[1]

mohaállatok

A mohaállatok törzsét Christian Gottfried Ehrenberg (1795 – 1876) állította a tudomány rendszerébe 1831-ben. A hatalmas állatcsoport tagjai vízben élnek, sós vizekben, édesekben is szép számmal. A mintegy kétszázötvenmillió éve véget ért paleozoikumból is maradtak fenn leletek[2], vagyis ezek az életrevaló teremtések meglehetősen rég óta lakják bolygónkat.

pleisztocén kori mohaállat-kövületek

A mohaállatok társas lények, csoportosulásaikban olykor szabad szemmel is elkülöníthetők az egyedek, máskor csodálatos konglomerátumokká „olvadnak” egybe. A George James Allman (1812 – 1898) által 1856-ban felállított osztályukban, a szájfedősökben (Phylactolaemata, a görög φυλάσσειν, fylassein, „őrizni” és λαιμός, laimos, „torok” szavakból[3]: „védett torkú”), melyek nevüket a tapadókoszorújukon belül elhelyezkedő szájnyílásukat védő szájfedőről kapták, 69 édesvízi faj kapott helyet, melyek közül 17 él Európában.[4]

mohaállatok a szájfedősök osztályból: ágbogas, kéreg-, kúszó és mászkáló

Az utóbb az ebbe az osztályba sorolt, Joseph Leidy (1823 – 1891) által 1851-ben bevezetett[5] Pectinellata nembe egyetlen faj tartozik[6], a Pectinatella magnifica, azaz az óriási mohaállat, mely, hűen nevéhez, olykor kétméteresre is megnőhet[7]. (Ezt hajlamos vagyok édesvízi tengerésztörténetként kezelni.)

óriási mohaállatok

A faj eredetileg a Mississippiben élte szerény életét, de széthurcolták, és így ma sűrűn lakja az Egyesült Államok keleti sávját, valamint beszökött északnyugatra is.[8] Érdekes módon éppen itt, ahol pedig egyelőre szórványos, ökológiai veszedelem forrása. Megtisztítja az édesvizeket az azt zavarossá tevő kicsiny úszó lényektől, és így lehetőséget teremt arra, hogy a vízi növények még mélyebbre költözzenek, ami az eutrofizáció és az egyensúlybomlás veszélyét hordozza.[9] Az óriási mohaállat európai édesvizekben is megjelent.

pektin

A Pectinellata nemnevet a latin pecten, „fésű” szóból magyarázzák, ilyen alapon tehát „fésűszerű” lenne a jelentése.[10] Valóban vannak „fésűszerű” mohaállatok, de az óriási mohaállat nem is emlékeztet fésűre. A ruganyos állagú poliszacharid, a pektin néveredetére vannak analóg elképzelések: egyesek szerint ez a szó is a latin pectenből eredne.[11] Ám itt egy alternatív érvelés lényegesen meggyőzőbb. Ennek megfelelően a „pektin” szót a „pektinsavból” Henri Braconnot (1780? – 1855) francia vegyész vonta el; maga a „pektinsav” végső levezetésben az indoeurópai pag-, „rögzíteni” gyökből ered, amire a görög πηκτικός, pektikos, „dermesztő” szó épül.[12] Arra hajlok, ez az alternatív magyarázat illik a Pectinellata nem nevére is, mivel a nem nemcsak a szó átvitt értelmében dermesztő, de az állaga is kocsonyás, pektinszerű. (A magnifica fajnév magáért beszél.)

Bugula neritina

Hosszantartó karriert futott be a mohaállatok egy tengeri faja, a Bugula neritina (angolból illefgitim módon olykor tükörfordítják „barna mohaállat” néven). A fajt először Linné (1707 – 1778) írta le 1758-ban, utóbb a Lorenz Oken (1779 – 1851) által1815-ben kreált Bugula nembe.[13] A késő latinban a bugulus „ékszert” jelentett, melyből az indás ínfű angol neve, a bugle is származik.[14]

indás ínfű

egy Neritina: zebracsiga

A fajnév a latin nerita, „tengeri csiga” szóból származik[15], mely egy tengericsiga-nemnek is nevet ad, Jean-Baptiste Pierre Antoine de Monet, Lamarck lovagja (1744 – 1829), röviden tehát Lamarck 1816-os rendszerezése révén.[16] Ez természetesen semmiféle karrier alapjául nem szolgálhat. Ám Jack Rudloe, aki tengeri élőlények befogásával foglalkozott akváriumok számára, 1968-ban a neves rákellenes kutatótól, Jonathan L. Hartwelltől (1906 – 1991) különös megbízást kapott: gyűjtsön össze olyan lényeket, melyekre nagy tömegben (és könnyen) talál a Mexikói-öbölben Észak-Florida partjainál, melyekből kutatócsoportjával megpróbálnak a gyógyászatban hasznosítható anyagokat kivonni. Rudloe választása a világtenger hajóinak rémére, a nagy tömegben rájuk csimpaszkodó mohaállatra, a Bugula neritinára esett. A beküldött nagy tömegű mintából vonták ki a briosztatin nevű laktont. (A sztatin a latin stare, „állni” alapján „megőrző”, „erősítő”.[17]) Számos, egymástól enyhén eltérő típusát izolálták. Kezdetben nagy reményeket fűztek hozzá mint rákellenes szerhez, de ezeket a reményeket nem váltotta be. Ráadásul 14 tonna állatból 18 gramm briosztatin kivonása nem tűnt nyereséges vállalkozásnak. Ma már szintetikusan is képesek előállítani. Javítja a memóriát, és remények vannak rá, hogy bevethető az Alzheimer-kór ellen.[18]


Nade joggal hiányérzetünk támadhat magának az „alapszónak” az eredetét illetően. A „briosztatin” előtagja magából az Ehrenberg által alkotott törzsnévből, a Bryozoából származik. A Bryozoa szó szerint „mohaállatot” jelent, de ez megér egy kis vizsgálatot. A pontos összetétel az ógörög βρύον, bryon, „moha” és a ζῷα, zoa, „állatok”.[19] Bár Julius Pokorny (1887 – 1970) az indoeurópai geru-, „cölöp”, „lándzsa” jelentésű gyökre vezeti vissza az ógörög βρύειν, bryein, „sarjadni” szót[20] (az efféle értelmi áttevődés nem ritka a görögben), a konzervatívabb megközelítés ehelyett inkább ismeretlennek mondja eredetét. Természetesen nemcsak a moha „sarjad”, hanem például az újszülött bárány is, melynek neve ez alapján ἔμβρυον, hembrion.[21] De innen ered a ἔμβρυον, hembryon, eredetileg „ifjonc”, majd „embrió” szó is.[22] Súlyos tévedés áldozatául esnénk, ha az „ember” szót az „embrióból” próbálnánk levezetni. Ősi finnugor szóösszetételünk „em-” előtagja jelenti a „nőstényt” (amit a mai napig is őriz az „emse” szavunk), a „-ber” (eredetileg: „per”) utótag a „hímet”, azaz a „férfit”.[23]


[1] http://mek.oszk.hu/00500/00581/00581.htm#fust15

[2] a paleozoikum élővilága

[3] https://www.merriam-webster.com/dictionary/Phylactolaemata

[4] a szájfedősök osztálya

[5] http://taxonomicon.taxonomy.nl/TaxonName.aspx?id=40471&src=0

[6] Pectinellata

[7] óriási mohaállat, 1.

[8] https://nas.er.usgs.gov/queries/factsheet.aspx?SpeciesID=2335

[9] óriási mohaállat, 2.

[10] a pecten-elmélet

[11] https://en.wiktionary.org/wiki/pectine#French

[12] pectin

[13] Bugula neritina

[14] https://en.wiktionary.org/wiki/bugle

[15] https://www.merriam-webster.com/dictionary/neritina

[16] Neritina

[17] sztatin

[18] https://pubs.acs.org/cen/coverstory/89/8943cover.html

[19] https://en.wiktionary.org/wiki/moss_animal

[20] geru-

[21] βρύειν

[22] embrió

[23] http://www.szokincshalo.hu/szotar/?

Reklámok

One response to “A mohaállatoktól az emberig

  1. Visszajelzés: Kakaó és kókusz | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s