Alberich, Oberon és a nagy rejtély

Nie hat ein deutscherer Musiker gelebt, als Du![1]

Wagner (1813 – 1883): An Weber’s letzter Ruhestätte auf dem Friedhof zu Dresden am 15. Dec. 1844

Soha nem élt nálad németebb muzsikus!

Wagner: Weber végső nyughelyénél a drezdai temetőben, 1844. december 15-én

Az abisszális mélység, a testet öltött fekete szín, a világuralomra törő akarat inkarnációja maga a törpe nibelung, Alberich Wagner 1874-re befejezett tetralógiájában (WWV86). Saját témája (motívuma) nincs, a bosszú és az átok dallamaiba burkolódzik, disszonanciaként üti fel fejét a természetben. Ez utóbbi vonása erősen emlékeztet Liszt (1811 – 1886) Mefisztójára az első változatában 1854-re befejezett Faust-szimfóniában (S108)[2].

Az indoeurópai helbhos, „fehér” szó az alapja, előitáliai közvetítéssel, a latin albus, „fehér” szónak[3] éppúgy, mint az előgermán albiznak, mely „tündért” jelent[4]. Utóbbi alapjául szolgál a német Albnak és a „tündér” értelmű angol elfnek[5] is. Alberich neve egyrészt az Albok, azaz félisteni tulajdonságú földöntúli lények nevéből, másrészt a rihhi, „uralkodó” szóból származik, mely a Reich, „birodalom” megnevezésében is feltűnik.[6] Az északi mitológiákban kincsekkel busásan körülvéve uralja a földalatti világot, melyekre bűvös, átváltoztató ködsüvege (Tarnkappéje), csodagyűrűje, legyőzhetetlen kardja és erőöve révén tesz szert (attribútumait, a legutóbbi kivételével, Wagner is átveszi), merthogy ezekkel lebírhatatlan hatalmat gyakorol a föld alatti törpéken, akik közt sok az ügyes kovácsmester.[7] Wagnernél a Vándor az isteneket Licht-alben névvel, Wotant (magát) Licht-Alberichként említi:

II. (Kopasz) Károly (823 – 877) nyugati frank király második fia, III. (Gyermek) Károly (847? – 866) aquitániai király egy vadászatból visszatérve végzetes balesetet szenvedett. Vélhetőleg egy hadi játékban egyik ifjú kísérője olyan csapást mért a fejére, hogy az súlyos agyi károsodáshoz vezetett. Az esetről beszámol a kortárs hittudós és krónikás, Vienne-i Szent Ado érsek (800? – 874)[8], aki a szerencsétlenül járt Károlyra a dehonestatus, „becsületétől megfosztott” szót használja. Ezt vannak, akik úgy tekintik, hogy a hadi játékban elszenvedett vereség jelentette az érsek számára a fogyatkozást a becsületben, de a sérülés természete alapján ezt a magyarázatot elvethetjük. III. (Gyermek) Károly még két évig élt szellemi elborultságban.[9] Az érsek természetesen ártatlan a történtekben, a későbbiekben azonban az Adon de Viennes név torzulásával Aubouin névvel az elkövetőt kezdték illetni.[10] A középfelnémet Alberich alak az ófrancia nyelvhez igazodva Alberonná vált, innen származik Auberon, mai alakjában Oberon neve.[11] Angliában természetesen az Albok ottani megfelelőinek, az elfeknek a királya.[12] Egy St. Omer-i jongleur, azaz énekmondó által 1220-ban írt ófrancia[13] Les Prouesses et faitz merveilleux du noble Huon de Bordeaux-ban (A nemes Bordeaux-i Hüon nagy és csodás tettei) a szálak összefutnak. A mű átmenet a chanson de geste, vitézi ének és a roman d’aventure, „kalandregény” között.[14] A valóságban is létező II. Seguin († 846), Bordeaux grófja, majd Gascogne hercege az apja a legendás Hüonnak, akit útja elején egy remete hiába int, ne álljon szóba az erdő urával, Auberonnal, annak udvarias köszöntését nem tudja szó nélkül hagyni, és így átok nehezedik rá. Önvédelemből és kilétéről mit sem sejtve megöli Charlot-t, Szent Nagy Károly (742 – 814) római császár (becézett nevű) fiát. Így olvad egybe a vétlen megsebező által halálosan megnyomorított III. (Gyermek) Károly és II. (Ifjabb) Károly (772? – 811) alakja. Jóvátételül, az akasztást elkerülendő, képtelenebbnél képtelenebb feladatokat kell teljesítenie a messzi Babilonban, és ezek sikeres teljesítésében Auberon nyújt neki segítséget.[15] A mű hamar népszerű lett, és népszerűsége tartósnak bizonyult, különösen Angliában.

Benson (1495? – 1550): John Bourchier (1467 – 1533) 1520 és 1526 között

John Bourchier, Berners bárója Huon of Burdeuxe (Bordeaux-i Hüon) címmel készít prózai fordítást belőle, mely posztumusz, 1534-ben jelenik meg. Számos irodalmi mű alapjául szolgált. Philip Henslowe (1550? – 1616) impresszárió fennmaradt naplójának tanulsága szerint 1593. december 23-án bemutattak egy színjátékot Hewen of Burdocize (Bordeaux-i Hüon) címmel. Shakespeare (1564 – 1616) bizonyosan forrásként használta fel a történetet az 1595-96-ban írt Szentivánéji álomban. Miután a történet „kidühöngte magát” az angol irodalomban és zenében – például Purcell (1659 – 1695) 1692-es, Tündérkirálynő című féloperája sem született volna meg Shakespeare darabja nélkül –,

„szelleme” visszatért a kontinensre. Wieland (1733 – 1813) 1780-ban Oberon címmel verses drámát adott közre, melyből Abel Seyler (1730 – 1800) színigazgató librettót írt felesége, Friederike Sophie Seyler (1737 – 1789) számára. A librettó alapján öt felvonásos romantikus daljáték készült 1789-ben Hüon und Amande (Hüon és Amanda) címmel.

Carl Ludwig Giesecke (1761 – 1833) sebesen „magáévá tette” a gondolatot (a szövegkönyvvel együtt), és kicsit átformálva Vranický (1756 – 1808) számára kínálta fel művét, aki még abban az évben be is fejezte a komponálást. A három felvonásos új daljáték címe Oberon, König der Elfen (Oberon, a tündérkirály).[16]

Ám hiába volt mindkét mű rendkívül sikeres: népszerűségüknek villámcsapásként vetett véget egy számunkra nagyszerű körülmény: Weber (1786 – 1826) 1826-ban, utolsóként komponált három felvonásos „romantikus operája”, az Oberon (teljes címén szintén Oberon, König der Elfen, Oberon, a tündérkirály, J306).[17] Szövegkönyvírója, James Robinson Planché (1796 – 1880) szintén Wieland szövegére támaszkodott.[18] A darab ma is játszott mestermű, nyitányát önálló hangversenytermi számként különösen sokszor hallani:

Ezzel nem ér véget népszerűsége. A II. felvonás negyedik színéből ma is biztos siker Reiza Óceán-áriája:

Határozottan wagneri hangütés. Wagner számára Weber példaképül szolgált, de abbéli igyekezetében, hogy 1844-ben Londonból hazaszállíttassa Weber hamvait, a saját karrier építésének nyilvánvaló jeleit vehetjük észre.[19] Az újratemetésen mondott, mottónkban idézett rövid, emelkedett beszéde mellett, az utókor szerencséjére, egy gyászindulót (WWV73) és egy kórust (WWV72) is komponált.

A beszéd legtöbbször idézett kitétele Weberről mint „legnémetebb” zeneszerzőről bevilágít Wagner gondolkodásmódjába. Weber kifejezetten „internacionalista” szerző, legalábbis több darabjában orientalista, és életének jó részét Londonban töltötte. A „németség” Wagner számára a német kultúrát jelentette, nem a sovinizmust.
Az Oberon Weber életművében hasonló szerepet játszik, mint A varázsfuvola (1791, K620) Mozartéban (1756 – 1791), és nemcsak a meseszerű librettó és az ahhoz alkalmazkodó hangvétel miatt. Emanuel Schikaneder (1751 – 1812), A varázsfuvola szövegírója különösen kedvelte Vranický Oberonját, és be is mutatta saját társulatával. A varázsfuvola szövegkönyvére a Vranický-operáé érezhető hatással volt.[20]
Richard Carl Gustav Hennig (1874 – 1951) meteorológus és polihisztor volt az, aki kimutatta, a Tunguz-meteor krátere volt az első, melyről először gondolták úgy, hogy meteor-becsapódás eredménye; utána nagyon gyorsan sok egyéb kráterről is kiderítették.[21] Zeneértőként egy 1929-ben írt cikkében azt fejtegeti, hogy a zenetörténet legnagyobb talánya a párhuzam az Oberon Sellődala (II.felv.)

és Mendelssohn (1809 – 1847) Szentivánéji álom-nyitányának (op.21) egy részlete között.

Nem sajnálhatjuk eléggé, hogy Csónakon címmel a Sellődalból ízléstelen gyermekkórust írtak:

Az ifjú Mendelssohn a kísérőzenét nem sokkal később fejezte be, mint Weber az Oberont. Az kizárható, hogy Weber emelte volna át a dallamot a Sellődalba. Mindkét műben a motívum E-dúrban, ebben a viszonylag ritka és nehezen játszható hangnemben íródott, ami még rejtélyesebbé tenné az egybeesést, ha egy körülmény éppen meg nem fordítaná ezt az érvet. A hangnemek „hagyományosságának” még volt szerepe a kora romantikában. Az E-dúr az álom, álmodozás hangneme volt, amely kimondottan ilyen lejtésű és drámai funkciójú dallamok alá kívánkozott.
Mindkét változatnak van előzménye az életművekben. Az 1821-re befejezett Bűvös vadász (op.77 J277) finaléjának egy fordulata megelőlegezi a Sellődal záró dallamívét:

Ügyünk szempontjából nem perdöntő, hogy Mendelssohnnál is szerepel a dallam korábban, ugyanis csak néhány perccel, ugyanebben a nyitányban:

Richard Sternfeld (1858 – 1926) úgy látja, vagy idézetről, vagy legalább is reminiszcenciáról van szó a Szentivánéji álom nyitányában. Vannak, akik a gyakorlatilag párhuzamos komponálás miatt inkább maradnak a misztériumnál.[22] A nagy Beethoven (1770 – 1827)-kutató és műjegyzék-összeállító, Georg Ludwig Kinsky (1882 – 1951) kutatása inkább Sternfeldet igazolja. 1933-ban a Musical Quarterlyben az esetről Was Mendelssohn Indebted to Weber? An Attempted Solution of an Old Controversy (Adósa Mendelssohn Webernek? Egy régi vita eldöntési kísérlete) biztató címmel közöl feltételezést. Bár a cikk ingyenes változatban hozzáférhetetlen, olyan érvet említ a látható első lap utolsó töredékmondatában, aminél erősebbet később is aligha fog: szerinte Mendelssohn ismerhette az Oberont. [23] Ugyanakkor Kinsky is arra hajlik, hogy mégis véletlen egybeesés történhetett. Mendelssohnra nem jellemző az idézés technikája.
Az Oberont Londonban mutatták be 1826 április 12-én, a Szentivánéji álom nyitánya 1826. augusztus 6-ára készült el[24]. Az Oberon kontinentális diadalútjára csak az év szentestéjén, Lipcsében indult.[25] Mendelssohn Londonban először csak 1829 áprilisában járt.[26] Adolf Martin Schlesingernél (1769 – 1838) Berlinben 1826-ban megjelent az énekes szólamok zongorakivonata, de nem július vége előtt. Ha Mendelssohn ezeket a komponálás záró szakaszában megismerhette, akkor nagyon gyorsan kellett változtatnia. Ámde… Előkerült egy kiadatlan Mendelssohn-levél. 1826. július 17-én Mendelssohn részt vett az Oberon nyitányának előadásában. A próbáról 18-án túláradó lelkesedéssel számol be nővérének, Fanny Cäcilie Mendelssohn-Bartholdy Henselnek (1805 – 1847), melyhez kottarészleteket is mellékel. Ezeknek reminiszcenciái aztán megjelennek a Szentivánéji álomban. Ugyanígy, más Weber-művek részletei is fel-felbukkannak műveiben. Végezetül: Mendelssohnnak lehetett hozzáférése Schlesinger zongorakivonataihoz azok megjelenése előtt. Weber június 5-én halt meg, és Mendelssohn, nagy tisztelője, adózhatott neki ezzel a tiszteletadással.[27] Tüzetes kutatással az Oberon számos megoldásának beépítésével találkoznak a Szentivánéji álomban.[28] Az érvek és ellenérvek vizsgálatával oda jutunk, hogy nem kell rejtelmekben hinnünk. Kinsky óvatos végkövetkeztetésével szemben éppen azt tarthatjuk valószínűnek, hogy Mendelssohn átvétele tudatos.


[1] Wagner gyászbeszéde Weber újratemetésekor

[2] http://imslp.org/wiki/Faust_Symphony,_S.108_(Liszt,_Franz)

[3] https://en.wiktionary.org/wiki/albus#Latin

[4] https://en.wiktionary.org/wiki/Reconstruction:Proto-Germanic/albiz

[5] https://en.wiktionary.org/wiki/elf#Etymology

[6] https://de.wiktionary.org/wiki/Alberich

[7] Alberich a mélyben

[8] Vienne-i Szent Ado

[9] http://antiquities.ucoz.ru/_ld/0/37_Barbarian_West_.pdf

[10] http://oberon.pugetsound.edu/oberonwiki/index.php/OBERON

[11] https://en.wiktionary.org/wiki/Oberon

[12] Oberon, a tündérkirály alakja

[13] a Bordeaux-i Hüon története

[14] https://www.britannica.com/topic/Huon-de-Bordeaux

[15] Les Prouesses et faitz merveilleux du noble Huon de Bordeaux

[16] Vranický Oberonja

[17] Oberon évszázadai

[18] az Oberon szövegkönyvének forrása

[19] Wagner Weber újjátemetéséért

[20] Schikaneder felfigyel

[21] Richard Carl Gustav Hennig és a kráterek

[22] példa a misztériumhitre

[23] https://www.jstor.org/stable/738798

[24] Szentivánéji álom – nyitány

[25] az Oberon a kontinensen

[26] http://www.mendelssohninscotland.com/london-scottish-journey

[27] érvek és ellenérvek

[28] reminiszcenciák Mendelssohnnál

One response to “Alberich, Oberon és a nagy rejtély

  1. Visszajelzés: Cymbeline és Euryanthe | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s