Az obszidián útjai

Az obszidián kultúrtörténete beláthatatlan: a kőkorszakból már egymillió-hétszázezer évvel ezelőttről maradtak fenn leletek.[1] Kiválóan megmunkálható anyag, pattintással marokkövek, fegyverek célnak megfelelő precizitású példányai állíthatók elő belőle. A mai Irak, Irán, Törökország területéről számos leletről tudunk.[2] Egy észak-amerikai válfaját apacskönnynek nevezik (harcban a legyőzetés elől öngyilkosságba menekült férfiakért hullatott könnyek megszilárdult maradványa, mint mondják).[3]

apacskönnyek

Teotihuacanban (a XIV. századi azték hódítók nyelvén: „Az istenek születési helye”[4]) nagy tételben dolgozták fel az obszidiánt; ennek rituális okai is lehettek, mert mint Borhegyi István Ferenc (1921 – 1969) elmélete megállapítja, Teotihuacanba tömegesen zarándokoltak vallási okokból.[5]

Az obszidián lávából alakul ki, ha az olyan gyorsan hűl le (például vízzel érintkezve), hogy kristályosodásra már nem marad idő. Ilyenképpen az obszidián amorf, és joggal nevezhető vulkáni üvegnek. Szilícium-dioxid-tartalma 70% körüli, és mindig tartalmaz valamennyi nedvességet. A szintén szilícium-dioxidból álló, de kristályos kvarc keménysége a Mohs-skálán 7, míg az obszidiáné 5,5. (Éppen ez vezet a könnyű megmunkálhatóságához.)[6]


Id. Plinius (23 – 71) idején az obszidián felhasználási területe a birodalomban lényegesen szelídebb volt. Ékszerként viselték, vagy nagy, sima lapjait felakasztva tükörként, mely ugyan nem volt képes az alakok részleteit mutatni, de árnyszerű képeket igen. Id. Plinius már egyértelműen az üvegszerű anyagok körébe sorolja, és ilyenként megemlíti, hogy mesterséges változatait is előállítják üveg színezésével, mint például a nevéből is láthatóan vérvörös hæmatinumot is. Szobrokat is készítettek obszidiánból. Concordia templomában például Augustus császár (Kr.e. 63 – Kr.u. 14) szentelt fel négy ebből készült elefántszobrot.

Concordia temploma a Forum Romanumon

Kortársa, akire sokszor, ez alkalommal is hivatkozik, az afrodisiasi Xenokrates úgy tudja, Indiában, az itáliai Samniumban és a hispán óceánparti területeken is előfordul.
Ám amint azt A természet históriája XXXVI. könyve 67. fejezetében id. Plinius írja, eredeti lelőhelye az obszidiánnak „Etiópia” (a mainál lényegesen általánosabb értelemben, nagyobb területet értve rajta), ott bukkant rá először Obsius. Maga a kő is obsian névre hallgatott eredetileg. Ez lenne id. Plinius szerint a név alapja.[7] Obsius neve más összefüggésben és id. Plinius előtt nem merül fel, ezért különösen figyelemre méltó, hogy éppen a néveredetek feltárást célul kitűző Sevillai Szent Izidor (560 – 636), az internet védőszentje az Etimológiák XVI. könyve IV. fejezete 21. szakaszában lényegesen lerövidítve id. Plinius leírását közli az opsiusról, ahogy az obszidiánt nevezi, de Obsius nevét nem említi.[8]


Érdekes lehet az a kérdés, feltéve, hogy Obsius nevét id. Plinius konfabulálta (ami egyáltalán nem biztos, tekintve korának és az azt megelőző századnak forrongó tudományos életét, melynek kevés írásos emléke maradt fenn), hogy magát az „obszidián” szót (a megfelelő alakváltozatban) használták-e előtte is. A válasz igenlő. Id. Plinius a Vezúv kitörésének idején még írta fő művét, de a század közepén egy görög ajkú egyiptomi kereskedő már elkészítette a Περίπλους τῆς Ἐρυθράς Θαλάσσης-t (Periplus tes Herytras Thalasses, Eritreai tengeri körutazás). Akkoriban az Eritreai tenger az Arab öblöt, az Indiai óceánt és a Vörös tengert együttesen jelentette (a mai görögben csak ez utóbbit egyedül hívják így).[9] Ebben megemlíti az obszidiánban gazdag Opsia öblét, amit a mai eritreai Hauakillal azonosítanak. (Ilyenképpen azt sejthetjük, a kő a helyről kapta nevét.) A helyszínre látogató Henry Salt (1780 – 1827) megerősítette, hogy ott valóban fellelhető obszidián.[10]
Orfikus himnuszoknak nevezték el azt az Orfeus nevében, hozzá vagy az istenekhez az ő szellemében írt versgyűjteményt, mely a késő hellenisztikus kortól (a Kr.e. III. vagy II. századtól) a korai császárkorig (I – II. század) íródott.[11] Az Argonauticát (Argonautika) hagyományosan a legrégebbi keletkezésű orfikus művek közé sorolták, a Kr.e. III. században élt Apollonios Rhodios ilyen című másik műve alapján[12]. Amikor bebizonyosodott, hogy Kr.u. 500 körül keletkezett, más, szintén „kilógó” művekkel egyetemben, mint amilyen a IV. század körüli Lithica (Kőtan)[13], kissé sértetten a pszeudo-orfikus címkével látták el, és a filológustársadalom jó időre levette róla a kezét.[14]

(Az előszót) 1885 június havában írtam Budapesten. Ábel Jenő

Ábel Jenő (1858 – 1898) mai napig alapvetőnek számító, 1885-re elkészült összeállítása az orfikus himnuszokról pszeudo-orfikus műveket is tartalmaz, így a Lithicát is. Ebben a látást javító beavatkozásoknál ezt olvassuk[15]:


Kai pitus dakryoisi lithu menos opsianoio
kai smyrnen misgein euodea kai folidessin
argyfeais lepidoton apostilbonta keleuo.

És, tanácsolom, keverd az obszidián erejét
Fenyő gyantájával, illatozó mirhával,
És az ezüst pikkelyektől ragyogó lepidolittal.

lepidolit

Ám a Lithica „büntetett” mű, nem sok jelentőséget tulajdonítanak neki ma már, hogy szerepel benne az obszidián. Amikor Kert a hegyen című „orfikus himnuszában” Hegyi Botos Attila azt írja,

… A kőkapuk tövében
sötéten csillogó tükrök.
Az emlékezés melegvizű,
magasban fakadó forrásai,

biztosra vehetjük, hogy az egész problémakört behatóan ismeri.[16]
Különösebb a sorsa egy másik obszidián-referenciának. A Κυρανίδες, Kyranides négykötetes természethistória, melynek szerzőségét a II. században élt grammatikusnak, Valerios Harpokrationnak és egy rejtelmes Cyranusnak tulajdonítják. A görög nyelvű mű fennmaradt, egy latin fordítását is ismerjük 1169-ből.[17] Ha lehet hinnünk okkult hívek által közölt fordításoknak, a mű nélkülözi a tudományosságra törekvést (és így nem vethető a tudományosság iránt tiszteletet tanúsító századok szemére, hogy nem vették komolyan). A mű ásványokkal foglalkozó első kötete a Saturnus kövének mondja az obszidiánt.[18] Andreas Bachmann (1601 – 1656), aki „patakemberi” vezetéknevét „folyamira”, Rivinusra latinosította, Rhyakinus álnéven kivonattá dolgozta át a Kyranidest Kirani Kiranides címen, melyben azt is tisztázza, hogy a „szerző”, akinek művét közreadja Rhyakinisként, Cyranus „perzsa király”.[19]

A többszörös svédcsavartól nyögő művet 1638-ban adták ki. Ez, de legfőképp a mű eredendő tudománytalansága sok volt a szigorú kortársnak, Thomas Reinesnek (Reinesius a tudomány keresztségében, 1587 – 1667), és tudománytörténeti szempontból figyelemre méltó vita bontakozott ki közöttük.[20] Lehet, hogy ezek a misztikus fordulatok sokak érdeklődését felélesztik az obszidián okkult mítosza iránt. Legjobban akkor járunk, ha megmaradunk a kevesebbet lódító régi auktoroknál.


[1] obszidián a kőkorszakban

[2] obszidián szerszámok

[3] https://meanings.crystalsandjewelry.com/apache-tear/

[4] Teotihuacan

[5] Borhegyi István Ferenc elmélete

[6] http://volcano.oregonstate.edu/book/export/html/205

[7] A természet históriája, XXXVI / 67

[8] https://la.wikisource.org/wiki/Etymologiarum_libri_XX/Liber_XVI

[9] Περίπλους τῆς Ἐρυθράς Θαλάσσης

[10] Opsia öble

[11] http://www.theoi.com/Text/OrphicHymns1.html

[12] http://www.theoi.com/Text/ApolloniusRhodius1.html

[13] a Lithica keletkezése

[14] https://moly.hu/konyvek/pseudo-orpheus-the-orphic-argonautica

[15] obszidián a Lithicában

[16] http://ujnautilus.info/orfikus-himnuszok

[17] Κυρανίδες

[18] http://remacle.org/bloodwolf/alchimie/cyranides/livre1.htm

[19] Cyranus, a „perzsa király”

[20] Bachmann és Reines viszálya

5 responses to “Az obszidián útjai

  1. Visszajelzés: Az ijesztő nimfák rejtélye | SUNYIVERZUM

  2. Visszajelzés: Madárkövek | SUNYIVERZUM

  3. Visszajelzés: A híres zanzibári eper | SUNYIVERZUM

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Google kép

Hozzászólhat a Google felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés /  Módosítás )

Kapcsolódás: %s