Felső-Frankföldön: Bamberg és Kulmbach

Du Fremdester brichst noch als echter spross
Zur guten kehr aus deines volkes flanke.
Zeigt dieser dom dich nicht: herab vom ross
Streitbar und stolz als königlicher Franke!

Stefan George (1868 – 1933): Bamberg (1907)[1]

Lépj elő, idegen, a messzi magasból,
Térj vissza, néped tiszta sarja!
E dóm elrejti alakod: le a lóról!
Bátran, büszkén, frankok királya!

Szent Péter- és Szent György-dóm, szószék

Szent Péter- és Szent György-dóm, szószék

A történelmi kincsekben, látnivalókban gazdag Bamberg minden kétséget kizáróan legfontosabb nevezetessége a II. Szent Henrik (973 – 1024) római császár alapította Szent Péter- és Szent György-dóm, igazodva az uralkodó ambiciózus terveihez, hogy Bamberget mintegy „második Rómává” formálja. A legnagyobb figyelmet a dóm egy szobra kapta az évszázadok során, a Bambergi lovas, a német terület legrégebbi fennmaradt lovas szobra, mely 1225 és 29 között készült. Számtalan találgatás övezi „modelljének” kilétét, vizsgáljuk ezt meg kicsit közelebbről.

Szent Péter- és Szent György-dóm, Bambergi lovas

Szent Péter- és Szent György-dóm, Bambergi lovas

A lovas királyt ábrázol, és a korban nem volt elképzelhető pusztán uralkodói érdem alapján templomi szobor formájában elnyerni az örök emlékezetet. Jelképes ábrázolás e téren nem volt szokásos. Ez a megfontolás kizárja a találgatások hosszú sorából II. Szent Henriket, aki nem volt király[2], bár a szobor éppen az ő és felesége, Luxemburgi Szent Kunigunda (975? – 1040?) közös szarkofágjára néz (a császári pár életében kerülte a testi közelséget), továbbá a sárkányölő, létezésében újabban amúgy is megingott Szent Györgyöt. Vannak, akik a háromkirályok valamelyikét fedezik fel alakjában, de nem tudnak számot adni a maradék kettővel. A harmincéves háborúig a lovassal szemben I. Szent Szilveszter pápa († 335) szobra állt, ami arra a spekulációra adott alkalmat, hogy a vele együttműködő Nagy Konstantin császárt (272 – 337) sejtsék az alakban.[3] Ám ő se nem szent, se nem király, így okosan tesszük, ha az ötletet kétszeresen is elvetjük. Feltűnő, hogy a lovas fegyvertelen. Emiatt maga Jézus is felmerült mint ábrázolt alak, ám arcvonásai olyannyira eltérnek a hagyományostól, hogy következetesen nem tartható ez a gyanú. Komolyabban megfontolandó Sváb Fülöp (1177 – 1208), aki ugyan nem szent, de fegyvertelenül szúrták halálra, és keresztnevének eredete a görög φίλιππος, filippos, „lókedvelő”[4].
A végére hagytuk a legvalószínűbb, egyben számunkra legkedvesebb elméletet. II. Szent Henrik császár veje, Szent István (969? – 1038) egy legenda szerint Bambergbe lovagolva úgy, lovastul elsőként a dómba galoppozott. Igaz-e vagy sem, nem tudhatjuk. Annyi „szent”, hogy a dómban mind Szent István diakónus (1? – 40?), mind első királyunk nagy tiszteletnek örvendett. A történelmi bizonyosság azonban megalapozottabb a legendásnál.
Andechs-meráni Ekbert grófot (1173 – 1237), Bamberg püspökét meggyanúsították a részvétellel a Sváb Fülöp elleni merényletben. A püspök ekkor Magyarországra menekült. Választása korántsem volt véletlen, lévén II. András (1176? – 1235) sógora. Az udvarban nemcsak szívesen fogadták a magyar királyi család bambergi tagját, de 1211-ben ki is járták számára a vád alóli felmentést a nagyhatalmú III. Ince pápától (1160 – 1216). Ekbert jobbnak látta, hogy csak 1219-ben térjen vissza Bambergbe. A dóm felújítása során, szól tehát a legmegbízhatóbb elmélet, az Árpád-ház előtt tisztelegve, felállíttatja Szent István lovas szobrát. Melynek vonásai kétségtelenül nem emlékeztetnek a megszokottakra, de a megszokott vonásokat a kor német szobrászai aligha ismerhették.
A kor szokásainak megfelelően a szobrot be is festették. Újabb vizsgálatok egyértelműen megállapítják, hogy a nácik nagyot tévedtek, amikor a Kelet felé, törekvéseikkel megegyező irányba néző szobrot szőkének vélték és ilyenként szerepeltették propagandáikban. Az uralkodó haja sötétbarna volt, a ló viszont nem barna, hanem fehér, sötét foltokkal (ez a színösszeállítás valóságos lovaknál létező, de nagyon ritka). A király öltözéke ragyogó, meleg színekben pompázott. A festés maradványait a templomot felújíttató I. (Kövér) Lajos (1786 – 1868) bajor király távolíttatta el.[5]

Joseph Heller-ház

Joseph Heller-ház

Ebben a házban született és hunyt el Joseph Heller (1798 – 1849), természetesen nem a nagy amerikai regényíró, hanem az önerőből a korai német művészettörténet-írás legnagyobbjai közé emelkedő jeles műértő és -gyűjtő. Jelentős monográfiát írt id. Lucas Cranachról (1472 – 1553), aki a közeli Kronachban született.

Luitpold-híd

Luitpold-híd

Luitpold bajor királyi herceg (1821 – 1912) Bajorország régenshercegeként vezette az ország ügyeit a Wagnert (1813 – 1883) támogató, zavart lelkű II. Lajos (1845 – 1886) helyett, és fő szerepet játszott megfosztásában hatalmától. Régensi működését nagyfokú türelem és felvilágosultság jellemezte[6], a mai napig nagy népszerűségnek örvend a bajorok emlékezetében. Számos közterület névadója.

Kis Velence

Kis Velence

3pont2


Szent Péter-templom

Szent Péter-templom

A ma már evangélikus Szent Péter-templom (Petrikirche) minden valószínűség szerint Kulmbach legrégebbi temploma. Egy 1174-es feljegyzés már említést tesz egy Luitpold aus Culminaha, azaz Kulmbachi Luitpold nevű papról, és ahol pap, ott templom is. Elhelyezkedése alapján (mert tételesen 1285 előtt nem említik) ez a Szent Péter-templom lehet.[7] Ez a templom ugyanis, a középkori városmagban, egyúttal a Plassenburghoz is közel áll.

Belső udvar

Belső udvar

Plassenburg Kulmbach monumentális fellegvára. 1338-tól kezdik építeni nürnbergi palotagrófok utasítására, majd a mai, hatalmas, három szárnyas épületegyüttest I. György Frigyes (1539 – 1603), Brandenburg-Ansbach őrgrófja megbízásából a kor elismert kulmbachi építésze, Caspar Vischer (1510? – 1579) alakította ki.[8]

Plassenburg. A Brandenburg-Bayreuthi Keresztélyről (1581 - 1655) elnevezett kapu a Kaszárnyaudvarban

Plassenburg. A Brandenburg-Bayreuthi Keresztélyről (1581 – 1655) elnevezett kapu a Kaszárnyaudvarban

3pont2


[1] Stefan George: Bamberg

[2] Ki a Bambergi lovas?

[3] http://lexikon.katolikus.hu/B/bambergi%20lovas.html

[4] φίλιππος

[5] Bambergi lovas. A festékfoltok vizsgálata

[6] https://www.britannica.com/biography/Luitpold

[7] Petrikirche

[8] Plassenburg

Reklámok

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s