A varjúháj és az arzén

A természetes gyógymódok híveinek egy része a varjúháj tántoríthatatlan híve. Kezdjük egy közeli rokonával, az illatos rózsásvarjúhájjal, melynek a gyökere rózsaillatot áraszt. Ráadásul a keringési bajok legyőzőjét, a rák megelőzőjét, az immunrendszer és az agy serkentőjét, a szervezet méregtelenítőjét tisztelik benne.[1]

illatos rózsásvarjúháj

A varjúhájfélék egész családot alkotnak, maga a varjúháj nemzetség, de gyakori, hogy egy-egy fajt is röviden így mondanak. Az északi félteke őslakója, de már délre is átterjedt (Dél-Amerikában és Afrikában).[2]

borsos varjúháj

Ugyanakkor a csípős levelű borsos varjúháj fogyasztóit óvatosságra intik. Kelleténél buzgóbb fogyasztása hányáshoz, hasmenéshez, súlyosabb esetben bénuláshoz és légzési nehézségekhez vezet. Amikor forrásunk id. Pliniusra (23 – 79) hivatkozva azt írja, kigőzölgései, a növényt észrevétlenül a kiszemelt áldozat párnája alá csempészve, mély álmot hoznak, talán téved.[3] Id. Plinius ugyanis erről az őszirózsafélék családjába tartozó fehér ürömről szólva ír A természet históriája XXVII. könyvének 28. fejezetében.[4]

fehér üröm

Mindamellett a borsos varjúháj az a gyógynövény, melynek desztillált vizes kivonatát Hieronymus Bock (1498 – 1554) nyomdokain járva Nicholas Culpeper (1616 – 1654) 1652-ben kiadott fő műve (The English physitian, Az angol orvos) külön fejezetben gyomor és méh felmaródásaira, sebek gyógyulásának serkentésére javasolja.[5] De id. Plinius ugyanennek a könyvnek a 110. fejezetében a telephion gyógyhatásai között említi a szeplők elhalványításának és a sebek gyógyításának képességét is. A valamelyest latinos írásmód mögött a görög τηλεφιον, telefion áll.[6] Egy kedves és nem is teljesen valószerűtlen névmagyarázat Mysia királyának, Herakles és Auge fiának, Telefosnak (látom én, látom, de nem hamisítok nevet) tulajdonítja az elnevezést, aki elsőként ismerte fel a növény gyógyhatásait.[7] (Természetesen nem az számít, létezett-e a király egyáltalán, hanem hogy hittek-e a létezésében.) A gyógyhatás elsősorban a sebek gyógyítását jelentené, ám a király nem a telephionnal gyógyította súlyos sebét, hanem a delfi jósda tanácsát („aki megsebesített, gyógyítja a sérülést”) megfejtve, trójai útbaigazítás fejében a sebesítőhöz, Akhilleushoz fordult. Ő Odysseus segítségével dárdájának a sebre hintett kevés reszelékével begyógyította azt.[8] Az id. Plinius által említett telephiont magyarázói eltérően azonosítják. Antoine Laurent Apollinaire Fée (1789 –1874) szerint a kárpáti vagy hegyi varjúhájról, René Louiche Desfontaines (1750 – 1833) szerint a heverő varjúhájról, Émile Littré (1839 – 1861) szerint a borágófélék családjába tartozó szeplőlapuról van szó.

találgatások a telephionra: kárpáti vagy hegyi varjúháj, heverő varjúháj, szeplőlapu

A kárpáti varjúháj Linné (1707 – 1778) által adott tudományos neve Sedum telephium.[9] A nemnév a varjúhájfajok életmódjára utal: szeretnek „heverni”, aminek megfelelően az „ülőfüvek” kategóriájába is sorolódnak. Értelemszerűen a latin sedere, „ülni” főnévi képzéséről van szó. (A latin szó leszármazottja az orosz сидеть, „ülni”.[10]) Csakhogy a rómaiak a sedum szóval nem a varjúhájat, hanem a családjukba tartozó közeli rokon nemzetséget, a kövirózsát illették.[11]

kövirózsa

Különös fontosságot adott számukra a kövirózsa Demokritos (Kr.e. 460? – 357?) tanácsa miatt is. A köles a rómaiak számára nemcsak gabona volt, hanem hittek a növekedést serkentő gyógyhatásában is. Amint A természet históriája XVIII. könyvének 45. fejezetében id. Plinius idézi Demokritost, a köles gyógyhatása fokozható az által, ha még aratása előtt beáztatjuk a kalászt a kövirózsa sűrítményébe. Maga sem hiszi, de megemlíti azt is, hogy a köles magvainak gyógyhatását erőteljesen fokozza, ha vakond vállához érintjük. A kövirózsáról megtudjuk azt is, hogy Demokritosnál neve αίζουμ, melynek kiejtése (rendhagyóan) valószínűleg a latin változattal, az aizoummal egyezik meg.[12] Az αί, ai az ógörögben elsődlegesen „mindig”-re, másodlagosan „örökké”-re utalt valamilyen írásmódban.[13] A ζουμ, zoum a ζωή, zoe, „élet” leszármazottja. A „mindig élő” növény neve természetesen az örökzöld életmódjára utal. Különös módon az αί, ai másodlagos jelentése alapján kapta a nem Linnétől a Sempervivum, „örökéletű” elnevezést.[14]
A „varjúháj” orosz neve, a заячья капуста, „nyúlkáposzta” ezúttal nem kínál különösebb meglepetést. A magyar névről Vörös Éva azt állapítja meg, hogy míg egyes esetekben a „varjú-” előtag a gyümölcs átmeneti sorsára utal egy varjú emésztőrendszerében, jelen esetben, más példákhoz hasonlóan, feltehetően a növény „értéktelenségének” fokmérője. A „-háj” utótag egyértelműen a húsos levélzetre utal.[15] Az angol név, az orpine (orpin) eredete sokkal tanulságosabb ezeknél. XIV. századi átvétel[16] az ófrancia orpinból, ami viszont az orpiment rövidülése. Eredetileg a virághoz hasonló színű ásványt, az auripigmentet (latinul: auripigmentum) nevezték így (As2S3).[17]

auripigment

Proserpina elrablása (Pompeji)

A latin név onnan ered, hogy az ásványból arany színű pigmentet, azaz festékanyagot állítottak elő. Ez volt a pompeji sárga (az ott található freskók fontos háttérszíne). Múlt időben kell emlegessük, hiszen arzéntartalmánál fogva erősen mérgező, így ma már nem alkalmazzák[18] (vízben ugyan nem, de savas közegben kevéssé oldódik). A mérgező hatása sem akadályozta meg Klaudios Galenost (129 – 201?) abban, hogy kopaszság ellen javasolja.[19]
Magának az „arzén” szónak is az „arany” az eredete: az óiráni zarna, „arany színű” az alapja.[20] Az auripigmentum görög megfelelőjéből, az αρσενικών-ból (arsenikon) valószínűsítik.[21]

arzén


[1] az illatos rózsásvarjúháj előnyeiről

[2] http://www.efloras.org/florataxon.aspx?flora_id=2&taxon_id=129989

[3] borsos varjúháj

[4] A természet históriája, XXVII / 28

[5] The English physitian

[6] http://www.winternet.com/~chuckg/dictionary/dictionary.175.html

[7] http://www.seedaholic.com/sedum-telephium-emperor-s-waves.html

[8] a seb gyógyítása

[9] A természet históriája, XXVII / 110

[10] сидеть

[11] https://en.wiktionary.org/wiki/sedum

[12] A természet hisriája, XXVII / 110

[13] αί

[14] Sempervivum

[15] http://mek.oszk.hu/06400/06424/06424.pdf

[16] https://en.wiktionary.org/wiki/orpine

[17] https://en.wiktionary.org/wiki/auripigmentum#Latin

[18] pompeji sárga

[19] Klaudis Galenos ajánlata

[20] arsenic

[21] http://www.rsc.org/periodic-table/element/33/arsenic

Advertisements

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s